Kémia kísérletek magyarázata?
1. Ebben a videóban az lett a keményvíz (CaCl2-os víz) amelyik nem habzott, a csapvíz amelyik kevésbé habzott és a desztillált víz amelyik a leginkább habzott. Kérdésem, mi ennek a magyarázata? Miért van ez így? A szappanreszelék a CaCl2-os vízben nem fog oldódni, a többiben meg igen?
2. Itt ugye redoxi reakció van a rézdróttal. Azonban azt mondja, hogy az etil alkoholból lesz aldehid. Tehát C2H5OHból lesz C2H5OOH, amire azt mondja hogy aldehid és ezüsttükörnél meg amikor ugye kiadja a tükröt hevítésre az oldat, akkor megint továbboxidálódik és lesz C2H5OOOH, amire azt mondja hozy karbonsav. De szerintem már a c2h6o is tartalmazott eredetileg egy aldehidcsoportot (COH) vagy tèvedek? Kicsit összezavarnak ezek az elnevezések... és miért mondja a salétromsavra, hogy erős oxidálószer?
3. Itt értem magát a menetét a dolgoknak, de a NaCO3 oldat az miért lesz lúgos, az AlSO4 pedig miért lesz savas kémhatású??
4. Itt az SiO2 és a CaCO3 azok mióta apolárosak? A NaCl és a KNO3 azok egyértelműek, de a többi nekem nagyon nem az:S
5. Itt azt mondja az NaHCO3 egy erős bázisnak és egy gyenge savnak a savanyú sója. De miért lenne az? Egyáltalán mi az a savanyú só? Plusz ez miért lúgosan hidrolizál?
Köszönöm!
Köszi, így már jobban átlátom, de a micellás részhez még mindig eszembejutott egy kérdés.
1. Szóval ha jól emlékszem, olyat tanultunk, hogy a kolloid rendszereknél ugye keveréssel jön létre maga a rendszer, de utána sokszor “visszaáll” az eredeti helyzetbe, vagy legalábbis szétválik a diszpergált anyag és diszpergáló közeg. Itt is ez fog történni, hogy ha magárahagyjuk szobahőn a desztillált vîz-szappanreszelékes micella oldatot, akkor egy idő után visszaáll? Vagy csak a micellák ha jól gondolom, az oldat tetejére fognak kerülni, a felszínén fognak úszkálni, mert kisebb a sűrűségük a lúgosságot okozó OH- ionoknál?
A felületi feszültségről pedig linkelne ide valaki egy jó kis magyarnyelvű cikket? Mert kb semmit nem tudok a témáról és jó lenne utána járni, mert ez is szerves része a kèmiai reakcióknak...
Köszi!
válasza:Több típusú kolloid (pontosabban szol) rendszer van:
- diszperziós (nagyobb szemcséket kolloid mérettartományra darabolunk)
- asszociációs (a molekulák spontán kolloid méretű egységekbe rendeződnek)
- makromolekuláris (a molekulák kolloid méretűek)
A második kettő típus stabil. Amit írtál, maximum az elsőre lehet igaz. (De nem vagyok benne biztos a leírás alapján, mire gondolsz.) A micellák pedig asszociációs kolloidok, tehát stabilak, spontán nem válnak ki. Bővebben a kolloidokról:
"Vagy csak a micellák ha jól gondolom, az oldat tetejére fognak kerülni, a felszínén fognak úszkálni, mert kisebb a sűrűségük a lúgosságot okozó OH- ionoknál?"
Ennek így semmi értelme. Nem is hiszem, hogy meg lehet a hidroxidionok sűrűségét határozni (egész egyértelműen biztosan nem), de amúgy is, az oldatban a vízmolekulákhoz képeste elenyésző mennyiségű hidroxidion van.
"A felületi feszültségről pedig linkelne ide valaki egy jó kis magyarnyelvű cikket? "
Egy egyszerűbb és egy haladóbb forrás:
Köszi!
Az asszociációsnál amikor gömbbe rendeződnek a molekulák, azok csak micellák lehetnek, vagy lehetnek pl csak szolvát/hidrátburkok is? Egy ilyen micella vagy hidrát/szolvátgömb az egy kolloid csepp? Vagy több ilyen pl szolvát gömb alkot 1 szemmel látható cseppet?
A makromolekulárisnál pedig teljesen spontán keverednek el a molekulák egymással? Ez a fenti desztillált víz-szappanreszelékes reakció ez a makromolekuláris kolloid rendszerbe sorolható? Vagy tudsz erre a kategóriára nekem példát mondani?
Ja és a leves tetején úszkáló zsírcseppek azok melyik kategória, és miért válnak láthatóvá ezek a leves tetején, vagy ezek kicsapódtak a levesből hűtés során? (Ezért hittem azt, hogy a szappan is szét fog válni a desztillált vizes oldatból, de akkor az ezekszerint nem.
Plusz kimaradt még egy kérdés.
Tehát most voltam kezetmosni, és nálunk fix, hogy nem desztillált víz folyik a csapból, mégis habzott a kezem miután szappannal megmostam vele. Ez akkor miért lehet?
válasza:Mert lágy víz folyik a csapból.
Nem csak desztvízben habzik a szappan, csak abban a legintenzívebb mivel nincsenek zavaró ionok.
Kemény vízben nem habzana.
válasza:Asszociációs kolloid a micella, a reverz micella, a liposzóma és a lipid membrán. Viszont a hidrátburkot nem egészen értem, hogy akarod kolloid rendszernek venni. Hidrátburok nem létezik önmagában, csak valami körül. És a vastagsága is kisebb a kolloid tartománynál. (Természetesen egy kolloidrészecske körül viszont lehet hidrátburok.)
A szolvátgömb alatt fogalmam sincs, mit értesz.
"A makromolekulárisnál pedig teljesen spontán keverednek el a molekulák egymással?"
???
Ha hidrofil a makromolekula, akkor spontán oldódik vízben, ha erre gondolsz.
"Ez a fenti desztillált víz-szappanreszelékes reakció ez a makromolekuláris kolloid rendszerbe sorolható?"
Nem. Ahogy írtam, a micellák, így a szappan által képzett micellák is asszociációs kolloidok.
"Vagy tudsz erre a kategóriára nekem példát mondani?"
Bármelyik makromolekula. Fehérjék, DNS, keményítő, ...
"Ja és a leves tetején úszkáló zsírcseppek azok melyik kategória"
A leves tetején úszó zsírcsepp nem kolloid rendszer.
"és miért válnak láthatóvá ezek a leves tetején"
Ezt most nem értem. Ott van, ezért látod. Máshogy verik vissza a fényt, mint a leves. Mint nagyjából minden más dolog esetén, amit látsz.
"vagy ezek kicsapódtak a levesből hűtés során?"
A zsír nem oldódik vízben. Ez elég alapvető ismeret kémiában. (És biológiában.)
"(Ezért hittem azt, hogy a szappan is szét fog válni a desztillált vizes oldatból, de akkor az ezekszerint nem."
Valóban.
Oh köszi, így már érthető!
Még egy kérdés: minden micellás oldat képez habot? Vagy pontosan honnan tudom, hogy melyik oldat képez habot és melyik nem? Tudom, hogy a felületi feszültség ha kicsi, akkor fog képezni, de nem tudom egyáltalán mi az a határmértékegység, ami fölött képez, és ami fölött meg nem...
az egy kizáró ok a habképződésnél, hogyha az oldatban buborék is képződik (pl hidrogéngáz száll fel, vagy ilyesmi.)?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!