A rakéta kályhának mi a fizikai magyarázata?

A középső duplafalú cső rész megcsinálja a "kéményhuzatot", utána már nem kell feltétlenül.

Ott, a középső részben van meg a huzatot hajtó meleg levegő felszállás.

"ez a belső huzat tolja a levegőt"

Ahogy nézem, igen.

Sőt, duplának tűnik, középső csőben fel meleg levegő, a külsőben lefelé már hidegebb, ami lefelé akar szállni.

"ami ezután ugye vízszintesen is megy, tehát elvezethető messzebbre, akár másik szobába is."

Elvileg igen. De az átvezetés nem biztos, hogy hasznos lesz, ez a füstgáz már talán nem elég meleg a fűtéshez a duplacsöves részben kéne leadni a hő javát.

"Ezért ki tudok nyerni belőle sok hőt, ami hagyományos esetben a szabadba menne. Jól értem?"

Jól.

Sajnos ilyen hideg-meleg levegő dinamikában inkább csak saccolni tudok, de megkockáztatom, hogy ez a légáramlás egy átlagos kályhahuzatnál lassabb, de egyenletes. És így a hőleadásra van jócskán idő meg felület.

"De miért tisztább az égés?"

Ha az, akkor csak attól lehet, hogy egyenletesen van kéményhuzat, nem függ attól, hogy milyen szél borzolja a kéményt.

"És miért fogy kevesebb fa?"

Hát, ha egy adott lakáshőmérséklet eléréséhez kevesebbet kell égetned, mert kevesebb hő szökik el a kéményen felhasználatlanul, akkor éppenséggel igaz.

Ahogy elnézem két alap változat fut ilyen néven magyarul (rakéta kályha) és angolul is (rocket stove). Az egyik a kültéri, a másik a dupla falú és beltéri változat.

A dupla falúra azt mondanám, hogy a füst és hő kivezetése egy a megszokottnál hosszabb csövön halad, ezért van több ideje leadni a hőt, nyilván jobb hatásfokkal melegít.

A sima változat előnyét abban látom, hogy a fát nem kell annyira feldarabolni, mert hosszan is belefér még ha ki is lóg a kályhából, így megúsztuk a faaprítás nehézségeit. Ez is előny. Ha meg ferdén lefelé áll a faadagoló nyílás, akkor a súlyától folyamatosan bele is pótolja a fát a kályhába, tehát nem kell annyit foglalkozni a tűz táplálásával. Még egy előny a simánál a könnyű elkészíthetősége, mert két vagy három valamilyen csőből csak összehegesztik és kész.

Mást nem nagyon újít, de ezek a funkciók is jók ha valaki általánosan akar fával fűteni és még főzni is szeretne rajta. A lenti szellőzőnyílás kisebb vagy nagyobb méretben mindenhol meg kell legyen egy kályhánál, különben kialudna a tűz.

A tisztább égésnek három oka van. Az a jó, ha a láng nem alulról éri a fákat, mert akkor sokszor füstöl = tökéletlen égés. Visszahűti a lángot, illetve a lág-plazma ionjai elektromosan vonzódnak a semleges testekhez, és ott semlegesítődnek (így működik a poroltó), tehát a lágtérbe kerülő nem elég forró testek tökéletlen égést okoznak. A hagyományos kályhát is lehet felülről gyújtani, de ha "rárakásos" üzemmódban használjuk, akkor már nem tökéletes. Ha eleve a rakétakályhához szükséges vékony gallyak a fűtőanyag, akkor azt hagyományos kályhában csak nagy kormozó füsttel lehet elégetni. A hagyományos kályhánál a túl vastag fák is okozhatnak füstölést: nehezen melegszenek át, az egyik része már ég, a másik meg még csak hőbomlik.

A másik jó dolog a tömegkályhánál az előmelegített másodlagos égési levegő hozzákeverése (a jobbaknál). A vízszintes égetőkamra alatt vannak rések, ahonnan feljön a levegő, amit már valamennyire előmelegített a forró cső, emiben megy.

A harmadik, hogy akár még a hőszigetelt emelőcsőben is folytatódhat az égés, tehát ott sem hűl le a láng. A hagyományos kályhák nagyobb teljesítményen gyakran alacsonabb hatásfokúak, mert a gyorsabb áramlás túlviszi a lángot az "égéskamrán".

Veszélyei is vannak:

-a hagyományos kályhánál ha valahol "léket kap" a rendszer, a kémény fals levegőt szív, és itt a szíváson van a hangsúly, tehát nem jön ki a füst. Egy "melegpadka", ha kilyukad, füstöl.

-miután az "emelő", a "belső kémény" biztosítja a huzatot, a füsttel utána már kvázi mindent lehet csinálni, túl is lehet hűteni. Tehát a kilépő füst hőfoka tetszőlegesen lecsökkenthető. Ha már csak parázslik, akkor ok, de amíg lánggal ég, addig vízgőz is van az égéstermékben, ami le tud kondenzálódni, mint a gázkazánnál. Ha nem tökéletesen száraz a fa, akkor főleg. Egy modern kerámiabéléses kéménynél ez nem gond (ha valahogy összeszedjük a kondenzátumot), de egy hagyományos tégla kémény szétáztatható így.

Nehézség továbbá, hogy vékony a fűtőanyag, így nem lehet sokáig magára hagyni, "etetni" kell.

"Ha meg ferdén lefelé áll a faadagoló nyílás, akkor a súlyától folyamatosan bele is pótolja a fát a kályhába, tehát nem kell annyit foglalkozni a tűz táplálásával"

Igen, de ehhez olyan fát kell szerezni, ami mindig csak a végén ég! :))

"Igen, de ehhez olyan fát kell szerezni, ami mindig csak a végén ég!"

Nekem nincs ilyen kályhám, de a képek alapján úgy tűnik, hogy bele tud csúszni a fa, ha a belső vége teljesen elég. Nagyon olyan erős az a szög. Aztán lehet, hogy kicsit mégis tologatni kell, nem próbáltam.

Meg nekem nagyon úgy tűnik és a keresések nem mutatják az, hogy a kilógó végéig égnének a belehelyezett faágak, illetve most azért megnéztem újra, és némelyiknél tényleg ég a 45fokban betolt fa kilógó vége is. De csak némelyiknél.