A tudománnyal szembeni szkepticizmus miért alakult ki?

""Szerintem más ha egy laikus szkeptikus.." Ez bizonyos kereteken belül lehet csak igaz, mint írtad, ha utána tud keresni valaki az eredeti infónak. A legtöbb esetben ezt nincs lehetőséged megtenni, mert adott helyzetben és szinte azonnal kell tudnod dönteni."

Nem kell tudnod. És ha tárgyilagos vagy, akkor a megfelelő adatok hiányában NEM döntesz.

Különben a döntésed sima szubjektív döntés lesz, ami tudományosan nézve értéktelen.

Ha valaki a megfelelő tudás, infomrációk hiányában szkeptikus, az ugyanannyira rossz, mint ha ugyanilyen körülményke közt HISZ valamiben.

És most jön a fontos pont.

Ha NINCS megfelelő alapom dönteni, de mégis dönteni kell vagy akarok, akkor még mindig jobb döntés olyanok döntéséhez igazodni, akiknek hitelesen megvan a helyes döntéshez a tudásuk, mint velük szemben álló álláspontot felvenni.

És ilyen esetben sok száz év alatt felépített tudományos ismeretanyag nagyságrendekkel biztosabb alap, mint egy érdekes "kételkedő" youtube videó.

És tökéletesen egyetértek Delfillel. Pont ilyen emberekről szól ez a topik.

Minden egyes sora cáfolható szedett-vedett, általánosításokkal telespékelt prekoncepciós halmaz, de számára ez nem számít, mert ő ebben HISZ.

Hitvitába meg tudomány rovatban kár belemenni.

Mindig döntesz. Mint írtam, olyan kérdésekben, ami téged közvetlenül érint, abban van ennek jelentősége, a többiben meg tök mindegy.

Szerencsés vagy, hogy egyszer sem toltak eléd papírt egy kórházban azzal, hogy ha aláírod általában ez várható, ha nem akkor meg általában az. És soha, egyetlen ilyen helyzetben sem az orvos, vagy az orvostudomány dönt, hanem te. Minden felelősséget és következményt te vállalsz át azzal, hogy 1,5 percben tájékoztattak a várható következményekről azok a kedves szakemberek, akik 10 évig tanultak erről azokban a nagynevű intézményekben. Szóval de, néha dönteni kell.

'És soha, egyetlen ilyen helyzetben sem az orvos, vagy az orvostudomány dönt, hanem te. Minden felelősséget és következményt te vállalsz át azzal, hogy 1,5 percben tájékoztattak a várható következményekről azok a kedves szakemberek, akik 10 évig tanultak erről azokban a nagynevű intézményekben.'

Az orvosok jól kifejlesztett és biztonságos terápiákat alkalmaznak, de mindennek van kockázata. Nyilván előfordulhat bármi, így az orvosnak is van felelőssége, például egy egyszerű vakbélműtét is jár kockázattal, amit vállalnod kell, de választhatsz, ha nem vállalod a műtétet a mortalitás 100%, ha meg elvállalod, akkor 0.1%.

Nehéz a döntés?

A laikus szkeptikusok mindenről döntenek, a tények hiányos ismeretében.

Makacsul, megváltoztathatatlanul. Ez a hit inkább.

A valódi szkeptikus utánajár a tényeknek, alaptudás hiányában pedig elfogadja azok véleményét akik mondjuk 40 éve a szakterületen vannak.

Egy orvosi döntés már személyesebb, ott benne van az egyén kockázattűrő képessége. A %-os arányok azért %-os arányok, mert egy valószínűséget mutatnak. Tehát sajnos a te esetedre NEM lehet pontos szimulációt végezni, csak azt mutatják meg, hogy mondjuk 1000 korábbi terápiából 800 sikeres volt.

Ebből aztán az orvosnak és neked kell kikalkulálnod hogy bevállaljátok ezt a kockázatot vagy sem. Neked csak a módszertanban kell megbíznod amivel a tanulmány készült. Illetve az orvosban. A többit neked kell eldönteni, mert színtiszta szerencsejáték.

Pl mondok egy példát a valódi szkepticizmusról.

Olvastunk és kielemeztünk egy konkurrens cikket, és kiderült hogy módszertanilag hibás volt egy kísérlet illetve több hibás adatot is közöltek. Apróság de átment a szaklap review rendszerén.

A cikket visszavonattuk. Vagy később korrekcióval újra ki lehet adni majd.

Ez a tudományos szkepticizmus, egy egészséges vita két tudóscsoport között. Beismerték a tévedést.