Hogyan maradhatott az ember egy faj?

"Pontosan nem tudjuk mennyivel nőtt az átlaginteligencia, de abból hogy a hamadikvilág tanulatlan rétegei, és a modern civilizációk között mekkora ai IQ-k közötti eltérés lehet selytésünk."

A kettőnek semmi köze sincs egymáshoz. Nem tudjuk hogyan teljesítene egy honfoglaláskori magyar vagy viking az IQ-teszten. Lehet, hogy jobban, lehet hogy rosszabbul mint a maiak. Lehet, hogy a mai technológiai fejlettségbeli eltérésnek vannak öröklött IQ-összetevői, lehet hogy nincsenek. Lehet, hogy az utóbbi két évszázad egészségügyi forradalma lehetővé tette minden gyerek felnevelését és összességében csökkent az átlag-IQ.

"Lehet, hogy az utóbbi két évszázad egészségügyi forradalma lehetővé tette minden gyerek felnevelését és összességében csökkent az átlag-IQ."

A butaság ma már nem szelekciós tényező, lehet, hogy a bunkós ősemberek óta egyre butulunk.

#Kérdező: "Hogyan maradhatott az ember egy faj?"

Mint itt többen leírták, nem maradt egy faj, hanem csak egy faj maradt fenn, és ez evolúciós léptékben nem is olyan régen történt. A különböző emberszerű fajok számának kialakulása nagyjából hasonlóan alakult, mint akár más hasonlóan gyorsan evolváló taxonok esetében, és olyan is történt, mint az ember esetében, hogy mára a régi gazdag diverzitást felmutató vérvonalból csak kevés, vagy éppen egy maradt.

#Kérdező: "Erre ott az ember akinel max apróbb változások vannak pl. borszín, szemforma, magasság, de egyébként ugyan az a faj maradt."

Hááát, 40000 év alatt persze történhetett volna új faj kialakulása, de mint szintén többen rámutattak, azért ez az állatvilágban sem trivialitás ennyire "kevéske" idő alatt. Sőt! Ellenkezőleg.

Ám azért van más ok is. Írod: "Madarak amik ugyan azt a nevet viselik és hasonlóan néznek ki, de nem érintkezett a két csoport egymással és már kulon faj lett."

Csakhogy az a madár, ha hidegebb helyen terjed el, a testének, szervezetének változásával kénytelen alkalmazkodni a hideghez. Az ember meg csak felvesz egy szőrmebundát, tüzet gyújt és kész. Akkor miért kellene változnia benne bárminek is komolyabb léptékben?

A madár csőrének is kell változnia a hidegebb helyen, a más táplálkozási körülmények, és a másféle fészeképítés... stb...

Az ember meg gondolkodik, és ott a másféle körülmények között másféle szerszámokat készít, vagyis az ő testi/szervezeti változása helyett a szerszámok változnak meg. Másféle házat épít, más anyagokból. A ház változik, és nem az ember alakja, így az ember mindenféle különböző típusú környezetben képes úgy elszaporodni igen-igen gyorsan, hogy neki magának nem sokat kell ehhez változnia.

Csak egy valami valami változhat drámai léptékben ilyenkor nagyobb eséllyel. Az intelligenciaszint.

Kedves @hollófernyiges!

#21: "A kettőnek semmi köze sincs egymáshoz. Nem tudjuk hogyan teljesítene egy honfoglaláskori magyar vagy viking az IQ-teszten. Lehet, hogy jobban, lehet hogy rosszabbul mint a maiak."

[link]

Hát, azért ez az elképesztően gyors agyfejlődés az emberformák között nyilván nem véletlenszerűen alakult így, mert a görbe több millió éven át töretlenül felfelé ívelő volt átlagban, és nehéz elképzelni, hogy mindez pusztán a környezet változásainak kihívásaira volt válasz. Persze szinte lehetetlen lenne bizonyítani még egy időgép birtoklása esetén is, hogy 1000 éves léptékeken belül nőhet-e az emberiség intelligenciaszintje, mert az általad emlegetett korokból nyilván sok olyan egyedet lehetne kiemelni, amelyek a mai legokosabb emberekkel is versenybe szállhatnának, ám az a fő kérdés, hogy mondjuk 10000 fős mintavételezés esetén mekkora lenne az egybevágóság.

De ez sem lenne teljesen mérvadó vizsgálat, ugyanis az olyan ember-gyerek agya sokkal rugalmasabban fejlődik, amelyik folyamatosan kondicionálva van. Már rögtön szinte embrió korában (pl. nyolcadik héten az embrió zene és zajok hallatára agyi tevékenységet produkál), babakorban, az óvodában, ált.suli...stbstb.

A társadalmi, technikai változások fokozatosan abba az irányba fordultak, ahol az ember egyre inkább hatékonyabban használta az agyát, és ez nyilvánvalóan az evolúciós változások melegágya volt már 4 millió évvel ezelőtt is, amikortól hirtelen felpörgött a korábban amúgy sem lassú agyfejlődési ütem.

Ugyanakkor lehetne mondani, hogy a vikingek is ugyanolyan mértékben kondicionálták az agyukat (csak másképpen), de azért nem hinném, hogy az olyan sokrétűen- és erőltetett ütemben zajlott volna, mint manapság.

Amennyire én tudom, többször figyeltek meg "vadembereket", akik valami módon hirtelen kerültek be kényszerűségből a modern civilizációba (tehát olyan egyedekről van szó, akik már elmúltak mondjuk 10-12 évesek), és a szellemi adaptáció nem igazán jött össze (bár, nyilván félénkek is, az inspiráció is hiányzik...stb).

Pl. [link]

Éppenséggel lehetnek ezzel ellentétes példák, amikről nem tudok, de nem hinném, hogy az lenne a meghatározó.

Szerintem tehát (vagyis ez csak valószínűség) a régi korok embereinek kissé nagyobb hányada mutatott volna fel alacsonyabb intelligencia szintet a mai emberiséghez képest (persze hasonlóan nagy mértékű mintavételen belül). Még ha a genetikai potenciáljuk lehetővé is tette volna a hasonló eredmények kialakulását, de ezt a kezdeti szellemi kondicionálás kisebb mértéke akadályozhatta.

Amiről itt szó van, az nem a százezer éves skálán mozgó evolúció, hanem az a folyamat ami a mezőgazdaság elterjedésével és a tömegtársadalmak kialakulásakor zajlott le és aminek során az emberek mérete, egészségi állapota, egyes genetikai vizsgálatok szerint agresszivitása és talán értelmi képessége is visszaesett.

[link]

[link]

#25: "aminek során az emberek mérete, egészségi állapota, egyes genetikai vizsgálatok szerint agresszivitása és talán értelmi képessége is visszaesett."

Hol írnak az ajánlásaidban olyat, hogy esetleg az értelmi képesség csökkent volna? Csak átrohantam a cikkeket, és lehet, figyelmetlen voltam...

Azért a mezőgazdaság, az állattenyésztés és nemesítés kialakulása hihetetlenül nagy szellemi erőpróba és teljesítmény. Új szerszámok, kísérletek, megfigyelések (ezek értelmes átadása az új generációknak), időjárás elemzés, sokkal nagyobb mértékű közösségi munka összehangolás (szelídség növekedése), állati szokások kiismerése és empátia...stbstb, úgy hogy mellette nem vesznek el a régi ismeretek és gyakorlatok se.

Szóval nagyságrendekkel kell jobban megtornáztatni az agyat, és ez szerinted (ill. a cikkek szerint is talán) az értelmi képesség lehetséges visszaesésével járna?

Nem igazán értem, hogy ennek mi köze az egészségtelen életmód növekedéséhez. Ha valaki otthon ücsörög, és ismeretekkel tömi a fejét, meg szellemi problémamegoldásokkal foglalkozik, és csak pizzát eszik, az nem lesz igazán sportos és egészséges alkat, és a sportos társával szemben valszeg 5-10 évvel előbb meghal, de ez nem jelenti azt, hogy a sportosnak lesz több utódja tuti. Ha meg az eminens utódja elkezdi értelmesen fűszerezni a szabadidejét sporttal is (az apja sorsából tanulva), akkor...

#19: "A fentebbi miatt értelmetlen összevetni az állatok majdhogynem kizárólagosan biológiai evolúciós fejlődését az ember kulturális fejlődésével. Teljesen más az alapja a kettőnek."

Hát, azért a csimpánzok, bonobók rengeteg szerszámot használnak, és a kölykök oktatása (gyakoroltatása) tetten érhető. A bonobók nagyon is emberies kulturális motívumokat visznek át generációról generációra. Vagy pl. majmok tudatosan használnak gyógyszereket ( [link] ), ráadásul ezek használata eltérő egymástól távolabbi hordákban, ami egyébként az egymást informáló hangjelzések gyakorlatára is igaz lesz....stb.

Én nem látok éles határvonalat, megközelítőleg se. Azért egy fejletten működő bonobó kultúrát (ráadásul ők sokkal szelídebbek, mint a közönséges csimpánzok) együtt kezelni mondjuk a csigák "társadalmával" úgy, hogy mind a kettő egyformán élesen különbözik az ember kulturális fejlődésétől...?

Véleményem szerint igen valószínű, hogy egy 40000 évvel ezelőtti felnőtt homo sapiens egy IQ teszten rosszabbat produkálna, mint egy mai átlagember.

Éppen, mert esetlegesen felnőtté válása folyamán kevésbé egészségessé "nőhetett fel", betegség, táplálkozás stb. miatt, plusz valószínűleg kevesebb információs "edzést" kaphatott, mint mai utódjai.

De megkockáztatom, hogy egy akkori csecsemő a mai világban felnevelve NEM lenne elmaradva a mai embertől, az sem kizárt, hogy némi "degeneráció", az evolúciós csiszolódás hiányában már ronthatott rajtunk és az akkori génkészlettel egy ma felnövő gyerek "okosabb" lenne.

Persze ezt csak mondjuk globális átlagolásban lehetne kimutatni, mert a különbség BIZTOSAN kisebb, mint a mai emberek közti IQ-eltérés szórása.

Szóval lehetetlen megállapítani, még ha volnának is kéznél akkori csecsemőink felnevelni és tesztelni, akkor is valószínűleg a mérési hiba több lenne, mint amit mérni akarunk.

Olyan dologról meg, amit csak elég szubjektíven saccolni tudunk csak, valószínűleg kár vitázni.

Nos, azért ismert a Flynn-effektus: [link]

Vagyis rövid távon belül is eléggé drámaian nőtt átlagban az IQ...

[link]

Ugyanakkor vannak akik azt állítják, hogy valójában 2000-6000 évvel ezelőtti időkben tetőzött valahol az emberiség intelligenciacsúcsa, és azóta inkább csak romolhatott a helyzet. Ez persze a folyamatosan növekvő IQ értékkel szemben ütközik, de itt igyekeznek ezt a paradoxont feloldani:

[link]

Hááát, nem tudom... :)

Én úgy gondolom, hogy ha igaz az, hogy hosszabb távon (átlagban) az egyes vérvonalakon belül kissé több utódot eredményez az intelligencia növekedés, akkor az egy nem nyomon követhető nem drámai szelekció lesz, de attól még eredményesen működő szelekció lesz.