Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Miért erőltetik ezt a "Mars...

Miért erőltetik ezt a "Mars lesz az új otthonunk" dolgot a tudósok?

Figyelt kérdés
Sok ismeretterjesztő filmet nézek, a Marssal kapcsolatban nincs olyan film, amiben ne hangozna el a fenti szöveg. Annyira szánalmasnak tartom, hogy csak odáig tudunk eljutni, ezért hatalmas lelkesedéssel szinte az új Földként beszélnek róla. Pár ember eljut, konzervdobozban élnek majd, de a legkisebb hiba, és halottak. Se víz, se levegő, de sugárzás, meg -70 fok az van. Egyszerűen nem alkalmas az életre. Az önkéntesek meg egymást tapossák, hogy mehessenek oda meghalni. Vagy csak én látom így ezt?

2020. febr. 5. 00:18
1 2 3 4
 11/32 Tislerics Máté ***** válasza:

#7! jogos, amit írsz, bár nem tudok egyetérteni.


A sugárvédelem az ISS-en is meg van oldva. Barlangot vájni egy minimum 100 millió kilométerre lévő bolygó kőzetébe szerintem nehezebb, mint építeni egy másik kisit vastagabb falú ISS-t.


[link]


Nem gondolom, hogy sokkal bonyolultabb lenne Föld körüli pályán keringő mini-űrvárosok (önfenntartó űrbázisok) fejlesztése mint egy Marsi űrbázis létrehozása. Nem úgy gondoltam, hogy egyből egy kilométer átmérőjű korongvilágot építünk meg. Először csak akkora lenne mint az ISS. Aztán folyamatosan bővítenénk. A fejlesztése nagyságrendekkel olcsóbb, könnyebb és gyorsabb lenne, mint egy Mars távosában lévő űrbázis foltozgatása, javítása, fejlesztése. Az esetleges mentő akciók vagy hibák kijavítása is szinte azonnal megtörténhetne, ha alacsony Föld körüli pályán keringő űrbázisban gondolkodunk.


Lehetne sorolni az érveket és ellenérveket a két kutatás-fejlesztési projekt között még nagyon sokáig. Ha jövő, akkor világűr című könyv ezt elég részletesen taglalja. Mondjuk ott a terraformálással veti össze az űrvárosok lehetőségével, mint az emberiség túlélésének kulcsát (szerintem neked is megvan. :) ) Az emberi élet azonban minden projektben az első számú fontosságú dolog szokott lenni. Ha valami balul sül el, akkor egy Föld körül keringő űrbázisról 1 órán belül a Földön vannak a bajba kerültek. A Mars esetében ez ugye valamivel komplikáltabb...


Nem akarok most belemenni az összes előny-hátrány leírásába. Aki akar úgy is utánanéz ennek. Én egyértelműen az mini-űrváros, önfenntartó űrbázis projektet támogatom. A Marsi bázis számomra inkább tűnik Musk féle megalomániának, mint valós előremutató projektnek... Haszna biztos lenne. Ez nem kérdés. De az emberiség ,,új otthonának" keresésének szempontjából nekem vakvágánynak tűnik. Maximum az 1000 vagy millió! év múlva esedékes terraformálás egyes alapjait fektethetné le.

2020. febr. 5. 13:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/32 anonim ***** válasza:
47%

Akár a zsidó-keresztény-iszlám kultúrkört, akár az ősi amerikai kutlurákat nézed, el tudják/tudták fogadni, és a gondolkodásuk szerves részét Képzi/képezte, hogy a világ véges, és az emberiség véges.

De még ahol az egyetemes világvége gondolata nem is volt hangsúlyos, az egyén halálát ott is a világgal, a természettel való egységbe való visszatérésként tekintették. Nem az anyagvilágban való földi létezést akarták bebiztositani, hanem ezt a nagyobb szabású a körforgást. (Lásd Egyiptom, vagy Stonhenge-kultúrája,

Vagy akár ma élő vallások közül a buddhizmus)


Nem arról van szó, hogy "ildomos" kihalnunk, hanem hogy tudni kellene méltósággal kezelni ezt az eshetőséget, és nem ennyire görcsösen és kétségbeesetten ragaszkodni az anyagvilághoz.


Másrészt viszont, ha kicsit felülemelkedsz az emberi nézőponton, a többi élőlény szemszögéből nézve mi vagyunk az egyetlen faj, ami a felelőtlenségével, a nagyravágyásával, a természettől való elszakadásával felelőssé vált más fajok kipusztulásáért, és az egész bolygó tönkretételéért.

Holott ez a bolygó nem csak a miénk, hanem az összes többi teremtményé is.

Kiszipolyoztuk, tönkretettük, és továbbállunk, aztén kezdjül előről? A többi lényt meg otthagyjuk sz@rban, amit nagyrészt mi csináltunk.

Etikailag én erre nem tudom azt mondani, hogy szép és jó!

2020. febr. 5. 14:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/32 anonim ***** válasza:
Az hogy az ember felelős fajok kipusztulásáért egyáltalán nem egyedi, például mindenki kedvenc dinoszaurusza a T-Rex is számtalan faj kipusztulásáért volt felelős, ahhol ő megjelent mint ragadozó az összes ragadozó vetélytársa eltűnt. Lehet hogy összeségében a T-Rex kisebb hatással volt ilyen téren mint az ember, de maga a jelenség nem egyedi. Sőt a T-Rex fejében valószínűleg soha sem fordult meg hogy meg is védhetné a többi fajt, míg az emberiség esetén igen. Az ember esetén meg van a potenciál hogy akár védelmezője legyen a földi életnek. Bocsánat hogy ez a komment eléggé off lett, csak gondoltam megosztom a gondolatomat.
2020. febr. 5. 17:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/32 Wadmalac ***** válasza:
100%

"A sugárvédelem az ISS-en is meg van oldva."

Az a helyzet, hogy csak hellyel-közzel.

Még azon rövid idó alatt (mármint egy marsi telepeskedéshez képest), amíg ott tartózkodnak, is nagyon nagy sugárterhelést kapnak az ISS lakói.

Hosszú távra ez túl kevés. Plusz az ISS-en ott a plusz védelem, a Van Allen öv. A Marson ez sem lesz, az atmoszféra édeskevés.


"Barlangot vájni egy minimum 100 millió kilométerre lévő bolygó kőzetébe szerintem nehezebb, mint építeni egy másik kisit vastagabb falú ISS-t."

Nem kicsit kéne vastagabb falú. Konkrétan pl. mondjuk 3-4 m vastagságú vízburkot tartani képes héj kellene.

Úgy tudom, a poliuretán is jó, ha elég vastag, az könnyebb, de az is sok helyet foglal.


A forgással gravitációt előállító űrállomás esetén minimum több 100 méteres átmérő kellene ahhoz, hogy a Coriolis-erő és a saját egyensúlyszervünk pörgetése miatti nagyon kellemetlen mellékhatások elviselhetőre csökkenjenek.


Szóval a sugárszigetelés csak a hab a tortán az építési nehézségekben.

2020. febr. 6. 08:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/32 Wadmalac ***** válasza:
100%

"Másrészt viszont, ha kicsit felülemelkedsz az emberi nézőponton"


Nos, az emberi faj túlélése szempontjából nem fogok, fogunk.


A saját túlélési prioritásunk minimum addig megokolt, amíg nem ütközünk más planétán más életbe.


Egyelőre mi vagyunk az ÉLET képviselői egy belátható távolságon belül halott univerzumban.


Ez ad jogot némi prioritásra.

2020. febr. 6. 08:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/32 Tislerics Máté ***** válasza:

#14! "Úgy tudom, a poliuretán is jó, ha elég vastag, az könnyebb, de az is sok helyet foglal."


Na hely az van! Mint említettem, az űrállomás nem lenne eleinte nagyobb az ISS-nél. Burkolattal együtt. 2-3 ember lakná, és folyamatosan bővülne. Ami sok helyet foglal, az a Mars rakéta üzemanyaga, mert azt bizony egyben kell kilőni a Földről a Marsra. Ja és csak a két-harmadát lehet elhasználni, mer vissza is kell gyünni valamivel. Na ezt nevezem én sok hely foglalásnak, nem egy védőburkot, ami megvéd a sugárzástól, ráadásul szépen fokozatosan lehet építeni, bővíteni. Nem kell hozzá megépíteni a világ legnagyobb rakétáját.


Amúgy a Marsra utazás is minimum 9 hónap oda ÉS vissza, ha az ideális (általában) 15 évente lehetséges kilövési ablakokat használjuk. Ez minimum! 18 hónap sugárterhelést jelent, Van Allen öv nélkül! Tehát egy több méter vastag fal a Mars rakétára is kéne! mondhatni: nem vagyunk sokkal beljebb.


A gravitáció rekonstruálása valóban csak nagy keringési pályán képzelhető el. De természetesen itt sem kell megépíteni egy több 100 méter átmérőjű vastag polimer tóruszt. Két kis űrállomás kell, amit egy több 100 méter hosszú igen erős acélsodrony köt össze. Mikor elkezdjük forgatni a rendszert, a sodrony (vagy sodronyok) megfeszül és egy (akár több 100 méter átmerőjű) kört kezd el leírni a két kis űrbázis. Tehát a centrifugális erő elégségesen szimulálja majd a gravitációt úgy, hogy a rendszer nem lesz sokkal nagyobb tömegű az ISS-nél. Ha bővíteni akarjuk, akkor csak "be kell fűzni" egy újabb sodronyt, amire megint plusz két kis űrállomást erősítünk. Egy ilyen szerkezet megépítése és tesztelése meglehetősen hasznos tudna lenni. Ha nem is lehetne ma még ilyet építeni, akkor is érdemes lenne elkezdeni fejleszteni, mert az űrben lévő mesterséges gravitáció kelleni fog! Ha sose kezdjük el fejleszteni, és inkább a Marson parádézunk, akkor nem fogunk megtanulni életben maradni az űrben. Érdemes lenne elkezdeni megcsinálni...


Az így szerzett tapasztalatok egy későbbi emberes Mars missziónál is igencsak jól jönnének. A súlytalanságban utazás másfél évig amúgy is gázos, hiába edzenek "napi" több órát az űrhajósok. Tehát megint nem vagyunk sokkal beljebb. Akkor meg minek kockáztatni emberéleteket, hogy megnézzünk élőben azt, amit a Marsi róverek is meg tudnak figyelni. Feltétlenül muszáj eljutni a Marsra, hogy megtanuljunk önfenntartóan élni levegő, víz és élelem nélkül? Nem volna egyszerűbb először a Földön sikeresen abszolválni ezt? Aztán csak utána megpróbálni tesztelni más bolygókon is?


A Földön alig tudjuk megoldani, hogy elszigeteljük magunkat és önálló létfenntartó rendszert építsünk. A Mars nem olyan, mint Amerika Kolumbuszéknak. Ott nincs kukorica meg krumpli, amit megehetnek... Az egy halott égitest, aminek habár a kutatása hasznos lehet, de az életben-maradás a felszínén számomra fölösleges kockázat. Tudunk építeni robotokat! miért nem ezt tesszük? Ha meg meg akarunk tanulni önfenntartóan élni egy másik bolygón, akkor tessék a Földön szimulálni ezt és max. utána induljunk el máshol is kipróbálni. A 98 %-ban önfenntartó rendszer nem 100%-os. És még a ha 100% -os lenne, akkor is elromolhatna.


Csak én érzem kapkodásnak ezt az emberes Mars missziót? Nem lenne fontosabb az űrben való halandóságunkon változtatni és inkább ebbe ölni az űrkutatásra fordított erőforrásainkat?

2020. febr. 6. 11:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/32 anonim ***** válasza:

"9 hónap oda ÉS vissza"

Meghajtás nélküli űrhajóval.

De 99%, hogy nem ilyennel fogunk menni.

Nézz utána az atomrakétáknak.

2020. febr. 6. 11:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/32 anonim ***** válasza:
#8 hagyjad, sokan ezt nem látják be... a "DE" után írtak hiánya miatt pontoztak le, pontosan azért.
2020. febr. 6. 11:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/32 Tislerics Máté ***** válasza:

#17! Jó! akkor még le lehet faragni pár hetet az útból vagy 1-2 hónapot, ha nagyon menő ÉS KÖNNYŰ! atomrakétánk van. Mert minél nagyobb a tömege, annál több energia kell a mozgatásához...


Hetek alatt nem lehet odaérni, csak hónapok alatt. Az űrben nincs Van Allan öv! Kell a Mars rakétára is vastag fal ugyan úgy! erre próbáltam utalni...

2020. febr. 6. 11:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/32 Wadmalac ***** válasza:
100%

"A gravitáció rekonstruálása valóban csak nagy keringési pályán képzelhető el. De természetesen itt sem kell megépíteni egy több 100 méter átmérőjű vastag polimer tóruszt. Két kis űrállomás kell, amit egy több 100 méter hosszú igen erős acélsodrony köt össze. Mikor elkezdjük forgatni a rendszert, a sodrony (vagy sodronyok) megfeszül és egy (akár több 100 méter átmerőjű) kört kezd el leírni a két kis űrbázis."


Mondom a problémát.


Dokkolj be ehhez.


:)


Persze lehet az egész egy rúd is, középen nulla G dokk, két szár végén a lakómodul.


Aztán lehet erre derékszögbe még egy szár, keresztet alkotva.


Aztán még több küllő és jöhet a kerék is.


A terv működik.

Csak mire idáig jutsz, a Marson már lesz kínai büfé is.


Mert istenigazából a Marsra nem sokkal drágább terhet szállítani, mint Föld körüli pályára.

Vissza a gravitáció miatt némi plusz, de ha ott gyártod az üzemanyagot (vízjég+ CO2 jó alapanyag metánhoz és oxigénhez), már esnek is a költségek, nem kell visszaútra oda is üzemanyagot hurcolni stb.


Hogy a gyártó telepet is szállítani kell? Igen, de csak oda.


A távolság is csupán némi plusz üzemanyag-költséget jelent (közel sem arányosan a távolsággal), meg idő pluszt.


Ja és még egy nagy előny a Marsban.

hogy ottani anyagokból tudsz dolgozni.

Űrállomásra MINDENT vinni kell. Még ha lesz aszteroida-bányászat, akkor is.


Szóval én még mindig azt mondom, a Marsi telep olcsóbb, mint egy ugyanakkora űrbéli. Mármint ha nem csupán egy ISS méretben gondolkodunk, hanem több 100, 1000 stb. emberben.


Azzal mindenesetre egyetértek, hogy az odautazást nem kéne elsietni.


A NASA gondolkodás nem sokkal jobb, mint a Hold esetén.


Évekig körülkeringjük, majd kicsit leszállunk, turkálunk és hazajövünk.


Ez tényleg elég értelmetlen.


De a SpaceX féle verzió?


Hogy először odalövök mindent, ami egy nagy létszámú, állandó lakott bázishoz kell, automatikusan előre építek egy csomó dolgot, előre üzemanyagot, vizet, levegőt termelek, esetleg már az élelmiszert is, majd akkor jönnek az emberek, amikor már ott lesz egy élhető alapkörnyezet.


Így már van értelme.

2020. febr. 6. 11:57
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!