Mért nem használjuk ki jobban a föld radioaktív magjából származó hőt jobban?

Mert nagyon kicsi az energiasűrűsége, talán fél watt/négyzetméter (a felszínre vetítve). Voltam uránbányában, ahol azt mondták, hogy abban a mélységben (kb 1 km) 53 fok a kőzethőmérséklet - aztán semmi extra, a kinti hőfok volt lent is. Kiderült, hogy az 53 fok még a szellőztetés előtt volt, az intenzív szellőztetés (a radon miatt) lehűtötte már a vágatokat. Tehát a meleg nagy, de ha egyszer lehűlt, az utánpótlás lassú. Akkor van értelme, ha termálvíz-áramlás nagy területről tudja gyűjteni a hőt, vagy netán vulkanikus magma-áramlások, mint Izlandon. De ez van, ahol adottság, ahol meg nincs, ott nincs.

Lefúrni meg nem tudunk a kőzetlemezeink aljáig, technikailag nem egyszerű.

Mert eleg nehez hozzaferni ugy, hogy az biztonsagos is legyen.

Ahol nincs vulkani tevekenyseg vagy kozetlemez, ott kb. kilometerenkent 25 fokkal van melegebb, ahogy lefele megyunk. Keringetni is kell a hoatado kozeget, az sincs ingyen, a csovek korrozioja is lecsokkenti az elettartamukat.

Ahol van vulkani tevekenyseg, na ott meg kevesbe biztonsagos...