Szervetlen anyagból hogyan keletkezik szerves anyag?

Végső soron minden anyag bizonyos atomok kötési kombinációja. Közülük mondjuk a víz kellően egyszerű, az ember kellően bonyolult.

A választóvonal nem éles. Szervesnek az a kombinációt szokás nevezni, amely anyagcserére képes.

Szerves anyagnak csak az ember különbözteti meg az anyagot.

A kémiában már a metán is szerves anyag.

Pedig tudjuk jól hogy szervetlen úton is képződik (planetáris ködökben is kimutatták már, több Naprendszeren belüli bvolygó légkörében is jelen van, vagy épp folyékony halmazállapotban a felszínén).

A kémiában közmegegyezéssel minden szerves, amiben van szén és hidrogén közti kötés.

(C-H kötés).

A metán, az etán, a propán, vagy a többszörös kötésű szénhidrogének mind előállnak a természetben szervetlen úton is, de a kémia tudfománytörténeti okok miatt elhatárolja a szerves és nem sdzerves anyagokat (holott lényegi különbség nincs, pusztán emberi nézőpontból lehet valamiféle elhatárolást tenni).

A szerves anyagok tehát élő és élettelen folyamatok útján is képződhetnek (ami kicsit értelmetlenné teszi a nevüket, de ez is csak azért van mert a szerves anyagokat sokáig, kb a 18. század végéig úgy vélték csak élőlények testéből tudják kinyerni).

A legáltalánosabb szervetlenből szerves anyag keletkezés a természetben a fotoszintézis.

Iszonyat bonyolult, én se értem teljesen, de a középiskolai lebutított verzió szerint annyi is elég hogy napfény (mint energia) felhasználásával a növény képes szén-dioxidból és vízből cukrot (glükózt) előállítani.

Ezen kívül amúgy még sok egyéb vegyület is keletkezik a folyamat során, de egy ilyen egyenlettel sokkal könnyebben átlátható az egész (annak ellenére hogy a folyamatot fájdalmasan leegyszerűsíti).

De vannak pl kemoszintetizáló élőlények is, pl kén baktériumok, amiknek a szerves anyag igénye független a növények által előállított szerves anyagoktól.

Önmaguknak készítik saját testük anyagait szervetlen forrásokból, fény felhasználása nélkül.

A modern vegyészet viszont rengeteg mindent képes már szintetizálni laborban, amiről évszázadokig úgy vélték hogy csak állati, növényi vagy gombák szervezetéből nyerhető ki.

Rengeteg gyógyszert, amit régen csak növényekből tudtak kivonni, ma már nagy tisztaságban mesterségesen szintézisutak révén állítják elő.

Sőt, teljesen új, a természetben nem létező molekulák millióit is előállítják, amiket számítógépes modellekkel terveznek meg. (modern gyógyszertervezés már így keresi a lehető legjobb hatású gyógyszerjelölt molekulákat).

Prokariótáknak is rengeteg ága van, de ha egy nagy csoportként kezeljük őket (nem tudom hogy ez mennyire meghaladott rendszertani kategória ma már), akkor azt mondhatjuk hogy nincsen a prokariótáknál egyszerűbb élő rendszer.

A vírusdokat nem tekintjük élőlényeknek, mert nem teljesítik az élő rendszerek krítériumait (pl önálló életjelenségek produkálása).

De ők ilyen határmezsgye.

Sokan genetikai parazitáknak, vagy fertőzésre képes genetikai elemeknek nevezik őket, ami megint csak itt ott eltérhet a valóságtól, de nagy vonalakban igaz.

"A vírusdokat nem tekintjük élőlényeknek"

Ez ennél kicsit bonyolultabb, nem tudsz olyan életjelenséget mondani, ami alapján elkülöníted a vírusokat és valamennyi baktériumot (pl. azokat a parazita bacikat, amik egész életükben más sejtek belsejében élnek és nincs önálló energiaanyagcseréjük). Másrészt egy Nature editorialban írták azt az életdefibíciót, amely szerint él az, ami szaporodik és evolúcióval alkalmazkodik a környezetéhez.

#3 Válaszadónak zöld. A metán, és társai a szerves, és a szervetlen kémia könyvekben is benne vannak. (:D)

* * * * * * *

Figyelmetekbe ajánlom a szerves anyagok képződésének egy módját:

[link]