Miért szokás hideg vízzel kiöblíteni a lábast tejhez, hogy ne ragadjon le forraláskor?

#10: Csak akkor ér valamit, ha a pudingos pohár, akármi fala tükörsima. De akkor működik.

A víz nem nagyon szívódik be a pudingba, tényleg marad egy kis elválasztó hatás.

Persze csak ha a pudingos pohár felülete hidrofil, különben cheszheted, nem tartja magán a vízréteget. Például teflonos edénykéknél nem ér semmit.

Kipróbáltam étolajjal, az jobban elválasztja a pudingot.

Csak hát akkor a puding felületén is marad egy olajréteg, amit enm mindenki komál.

Hát szerintem amikor a tejet beleöntik az egyből leoldja a vízréteget és elkeveredik vele, a beleöntés erőhatására. Nem hinném, hogy ott marad elválasztva a tejtől. És mire felforr a tej, addigra a legkisebb maradékai is elkeverednek a tejjel a hő hatására könnyebb keveredés miatt is. Ráadásul a tejet kevergetik is közben, amitől megint csak elkeveredik az a kicsi vízréteg. Meg amúgy a víz nem igazán tapad fel egy a vizet nem beszívó edény falára, hanem egyből cseppekben áll össze és lepereg szinte az egész.

Szóval én nem hinném, hogy a puszta elképzelésen túl, lenne benne valami. Persze más régi hagyományban ettől még lehet, tehát nem tagadok minden régi infót - a félreértés elkerülése végett.

#13: Hát éppen ez a lényeg. Hogy a tejben is a zsír kis cseppecskékként, külön fázisként van jelen és ha hidrofil az edényfal, ha már a víz ott van, kisebb eséllyel tapad oda a zsírcsepp.

Persze, hogy a tej teljesen keveredik a vízzel, de ettől még a tej a tejzsír és fehérje szempontjából nem oldat, hanem emulzió.

Ja és #12-re: alapfeltétel, hogy az edényfal hidrofil legyen, különben tényleg odatapad a zsír a vizet "félretolva". Ha a fal hidrofil, a zsír nehezen tud a falhoz érni.

A kevergetés stb. biztosan megmozgat mindent, de ha elég lenne a falon a vízzí-zsír cseréhez, nem lenne szükség zsíroldó szerekre sem a mosogatáshoz, a vizes öblítés levinne mindent.

Emulzió, oldat, vagy zsírcseppecskék ide vagy oda, a tej azonnal keveredik a vízzel. Szerintem ez nem kérdéses. Így akár vízcseppek, akár 1 mm víz van a lábosban, az is egyből keveredik a tejjel.

Olvasd el talán még egyszer, mert egyik ponton sem állja meg a helyét a feltételezés. Talán hozzátehető, hogy nem kell minden régi elképzelést védeni minden áron.

"Emulzió, oldat, vagy zsírcseppecskék ide vagy oda, a tej azonnal keveredik a vízzel. Szerintem ez nem kérdéses."

Az elég baj, ha neked az oldat meg az emulzió ugyanaz. Nem érted a fontos különbséget.

Azt, hogy az edényfelülethez először mi ér hozzá. Víz, vagy zsír.

Ha vízzel előöblíted, biztos, hogy víz. Ha elsőre az emulzió kerül bele, részben először zsírcseppek fogna odatapadni, amik még további zsírcseppeket tudnak magukra gyűjteni.

Nem lehet elhanyagolni a különbséget.

"Olvasd el talán még egyszer, mert egyik ponton sem állja meg a helyét a feltételezés."

Egyik pontját sem tudtad cáfolni.

"Talán hozzátehető, hogy nem kell minden régi elképzelést védeni minden áron."

Ez is teljesen alaptalan megjegyzés volt. Leírtam, hogy a hatás csak részben segít, leírtam, hogy hidrofób edényfelület esetén, főleg, ha a zsírt meg vonzza, nem fog működni.

Itt aki körömszakadtáig próbálja védeni a radikális véleményét, nem én vagyok.

"Azt, hogy az edényfelülethez először mi ér hozzá. Víz, vagy zsír.

Ha vízzel előöblíted, biztos, hogy víz. Ha elsőre az emulzió kerül bele, részben először zsírcseppek fogna odatapadni, amik még további zsírcseppeket tudnak magukra gyűjteni.

Nem lehet elhanyagolni a különbséget."

Jó, nem vitázom ezen, de hiába ér bele először víz, ha az nem marad ott. Mert nem marad ott a felsorolt sok indok okán. Olaj, vagy még inkább disznózsír ott maradhatna, de víz nem fog, az csak elképzelés.

Miért nem marad ott a víz:

1. A lábos nem nedvszívó és lepereg róla, nem áll meg a falán (mintha zsírral kennék ki).

2. Nem értem miféle hidrofil, vagyis nedvszívó edényről lenne szó a puding példánál, mivel a fa edények csak nedvszívóak. Vaslábasok nem azok.

3. A tej keveredik a vízzel.

4. A tej beleöntésének erőhatására még a páraréteg is, ha maradt ott elkeveredik a tejjel.

5. Ha kevergetik az áramlás miatt megint csak keveredik a tej a vízzel (ami amúgy sincs már ott egyébként).

6. A forralás gyorsítja, elősegíti a keveredést, amitől megint csak elkeveredik.

7. Az emulzió, oldat, vagy zsírcseppecskék ide vagy oda dolgot úgy értem, hogy akárhogyan is van a tejzsír a tejben, a tej konkrétan keveredik a vízzel. Tehát nem viselkedik úgy, mint az olaj és a víz, hanem keveredik. Mint annak esete is mutatja ezt, amikor egy fél pohár tejbe vizet öntünk, egyből és elválaszthatatlanul keverednek. Így a képzelt vízréteggel is így fog történni.

De ha úgy gondolod, hogy mégis lehetséges, akkor a fenti pontokat kellene cáfolni, valami fizikai jelenséggel.

Szerintem erősen túlerőlteted ezt a vitát, de most már rakjuk rendbe a dolgokat.

"1. A lábos nem nedvszívó és lepereg róla, nem áll meg a falán (mintha zsírral kennék ki)."

Ezt így általánosan kijelenteni biztos, hogy téves. Az edény belső bevonatától vagy anyagától függ.

Azokban a régi időkben, mikor kialakultak ezek a praktikák, zománcos vagy sima acél edények voltak főként. A sima fém éppenséggel nem hidrofób, a zománc mikor milyen.

És megint ismétlem magam, leírtam, hogy hidrofób bevonat esetén tutira nem működik.

"2. Nem értem miféle hidrofil, vagyis nedvszívó edényről lenne szó a puding példánál, mivel a fa edények csak nedvszívóak. Vaslábasok nem azok."

Nem vagy tisztában a hidrofil szó jelentésével. És mégis vitázol és ez baj. A hidrofil nem nedvszívót jelent, hanem olyan anyagot, ami a vízcseppet magára tudja húzni, tehát pozitív hajszálcsövességet produkál, a folyadék "felmászik" a falán.

"3. A tej keveredik a vízzel."

Igen. És? Ki cáfolta ezt? Csak valamiért nem érted meg azt, amit részletesen leírtam, nem ismétlem magam ezerszer.

"4. A tej beleöntésének erőhatására még a páraréteg is, ha maradt ott elkeveredik a tejjel."

Fenéket. Nem vagy tisztában a molekuláris rétegek felülethez tapadási képességével. Ha vízmolekula megtapad egy hidrofil felületen, az bizony kapaszkodik rendesen.

"5. Ha kevergetik az áramlás miatt megint csak keveredik a tej a vízzel (ami amúgy sincs már ott egyébként)."

Fent és előző kommentekben is leírtam részletesen. A keveredés nem oszt, nem szoroz. Ahol a víz megtapadt, ott a víz van először, oda a zsír nem tapad utána.

"6. A forralás gyorsítja, elősegíti a keveredést, amitől megint csak elkeveredik."

10^23-szor ismétlem, a keveredésnek nincs sok szerepe. A víz hőmérsékletre csökkenő felületi feszültsége némiképp ronthatja a hatást.

"7. Az emulzió, oldat, vagy zsírcseppecskék ide vagy oda dolgot úgy értem, hogy akárhogyan is van a tejzsír a tejben, a tej konkrétan keveredik a vízzel. Tehát nem viselkedik úgy, mint az olaj és a víz, hanem keveredik. Mint annak esete is mutatja ezt, amikor egy fél pohár tejbe vizet öntünk, egyből és elválaszthatatlanul keverednek. Így a képzelt vízréteggel is így fog történni."

Menjél már el egy keveredés-elvonó kúrára.

Nem érted, mi az emulzió, akkor valld be.

Az emulzióban két fázis elkülönülve van jelen, tej vagy például forgácsoló hűtő-kenő folyadék esetén a vízben olajcseppecskék lebegnek eloszolva. És azok is maradnak. Ha vízzel hígítod, csak annyi történik, hogy ritkásabban lesznek az olajcseppek, de megmaradnak külön fázisnak.

A vízben az olajcseppeket egy vékony taszító vízburok veszi körül. Még egymással is nehezen tapadnak össze, ha a hidrofil edényfal vizes, oda is kisebb eséllyel tapadnak, mintha a száraz edényfal először az olajjal találkozna.

Ha viszont először az olaj ér oda, a később érkező víz az olaj-víz taszítás miatt nem fogja tudni már leszedni, így tej esetében szépen odasül a falra.

Remélem érthető és nem kell ugyanazokat a dolgokat x-edszer leírnom.