A "bölcsész" tudománynak mi értelme?

" Komolyan, honnan veszed te az önbizalmat ahhoz, hogy bárkit mások fölé emelj?"

" Vannak köztük kevésbé okosak is, igen, meg vannak, akiknek a tüsszentése többet ér nálad."

3 nap alatt 73 válasz. Ez azért ritkaság. Olyan kérdéseknél szokott előfordulni, amelyekre mindenki úgy érzi, fölényesen tudja a választ. Választ tud, de fogalmat ért-e?

A "többet ér" és a "szükség van rá" erősen eltérő fogalmak, aki keveri, nem tudja miről beszél. Tetszik vagy nem, egy autó többet ér, mint egy vekni kenyér. De ebből arra következtetni, hogy kenyérre nincs szükség .... - hát mit mondjak.

Adott esetben egy bölcsész többet ér, mint egy kamionsofőr. De nem minden bölcsész minden kamionsofőrnél. Vannak ugyanis link bölcsészek és vannak intelligens, gerinces kamionsofőrök. Ott akár fordítva is lehet. A "többet ér" sok jelentéssel bír. Abban az értelemben, hogy embert emberrel hasonlítunk, nem használható. Minden ember ugyanannyit ér, mint ember. De minden ember más tevékenységet végez. És minden tevékenységnek (mint tevékenységnek, és nem mint konkrét ember által végett cselekvésnek) van fontossági sorrendje. A sivatagban a kenyér előbbre való, mint az autó. A délelőtti városi forgalomban meg fordítva.

Ami a ki kit tanít válaszcsoportot illeti, ott totális a félreértés. A tanítónéni, aki megtanítja a betűket, bölcsész. És akit tanít, lehet hogy fizikus lesz. De a fizikát majd más tanítja az illetőnek. Miközben - hogy széles látókörű fizikus legyen - tanítani fogja egy csomó bölcsész is. Természetesen nem fizikára. Aki csak a fizikát tudja, nem fizikus, hanem szakbarbár. Adott esetben rosszabb egy utcaseprőnél (miközben ez nem annak lebecsülése).

Mindezeken felül, mikor "értékesebb" összehasonlítást teszünk, azt soha nem emberrel, hanem szakmával tesszük. És ott van sorrend! Az első és az utolsó között nem az a különbség, hogy utóbbira szükség van-e, hanem az, hogy ugyanannyi idő alatt több értéket hoz létre. Ezért tanul többet, bonyolultabb a tevékenysége. És még egy fontos: a "több érték" nem egy ember számára az, hanem a társadalom számára. Ezt keverni vézetes hiba.

Az a baj kérdező, hogy a munkád komoly veszélyben van.

Olyan mérnökként mondom, aki gépi látással, gépi tanulással, mesterséges neurhálókkal és automatizálással is foglalkozik.

Pont a gépkezelők munkáját váltjuk ki, de ne aggódj... az Excel tábla irodai tologatók munkája mégelőbb helyettesíthető algoritmusokkal. Amúgy egy végzett bölcsész MA-s ismerősöméket most akarták kirúgni egy automata szoftver miatt az ügyfélszolgálatról :)

Egy a lényeg. A betanított munka, éveken belül meg fog szűnni kb. Egy gép nem alapít szakszervezetet, nem vágja le a kezét a szűzérmekloffoló, nem eszik, nem iszik, nem kell kimennie cigizni és nem jön be másnaposan dolgozni sörbűzös meg csavaros kiflis lehelettel. Nem hibázik, csak dolgozik 24/7.

Értelmiségi technikusok és mérnökök tartják karban, mert már olyan bonyolulttá váltak.

Mi marad tehát? Milyen munkák? Mire van szüksége egy átlag embernek a boldoguláshoz?

Valószínűleg elkerülhetetlen az alapjövedelem és élhetsz majd 80 ezerből (már ha lesz), mert a párizsit teljesen robotok fogják címkézni és csomagolni pár éven belül

...

Ami marad az vagy az orvos, mérnök, ügyvéd stb... illetve a "soft skillek". Még egy bölcsész végzettséggel is több esélyed lesz munkát találni, ahol emberekkel kell foglalkozni. Azt nem váltja ki robot még sokáig.

Erre bizonyíték, hogy a diplomások akkor is jobban el tudnak helyezkedni, még ha fóka-gender szakosok is voltak, mint az érettségivel rendelkezők. Sőt lassan már mindenkinek van MSc/MA diplomája, ez lett az új érettségi. Esetleg doktori fokozattal lehet még magasabb szintre jutni az átlagnál.

Egyébként ez csak egy praktikus megközelítés. Magára a bölcsészettudományra óriási szükség van a szerteágazó területeivel együtt. Az meg, hogy mennyi végzettségű ember, hogyan helyezkedik el az a piac és a társadalom függvénye! Semmi köze a tudománynak, avagy az ember kollektív tudásának ahhoz, hogy a munkaerőpiacon épp miből van túltermelés és hiány.

Igen. Például:

- csináltak szótárakat

- kitalálták a jelnyelvet és a jelnyelvi oktatás mikéntjét

- kitalálják, hogy lehet oktatni bizonyos gyerekeke,t akik nem a speciális oktatásban vesznek részt

- az, hogy a telefonod beszél, van helyesírás-ellenőrző, hogy be tudsz mondnai egy szöveget, és leírja,nyelvészek érdeme is az informatikusok mellett

- a mesterséges intelligenciához az elméleti nylvészet is kell

- a nyelvészet és sz agykutatás összekapcoslódnak, pl. hogyan lehet agysérülteket újra megtanulni bezsélni, hogy diagnosztizálható a beszéd alapján az Alzheimer-kór

Egyébkétn simán kideríthetnéd mindezt, de az a tény, hogy itt tetted fela kérdést, és nem utánaolvastál a tudományterületeknek, azt mutatja, hogy enm si akarod érteni.

"Van bölcsész ismerősöm mekiben dolgozik Dortmund ba"

Anekdotikus érvelés. (Megjegyzem, az is a bölcsészek szakterülete, hogy felhívják azérvelési hibákra a figyelmet, kutassák a manipuláció eszközeit, például a politikában vagy a bírósági tárgyaláson.)

Nekem meg van, aki az MTA-n dolgozik, meg olyan is, aki multinál. Most soroljuk fel mindannyian az ismerseinket? Apám mérnök, szerinte siralmas, amilyen mérnökök manapság kijönnek az egyetemről. Most mindenki sorolja fel a személyes tapastalatait?