Mért gondolják sokan negativnak a városiasodást?

Mért probléma ha megszünnek a falvak?

A falvak már megszűntek, kérdező. Juli néni nem termel a kertjében semmit, hanem bemegy a legközelebbi Tescoba, és ott megveszi a spanyol zöldséget, gyümölcsöt. Ha nem tud bemenni, vannak mozgóárusok, megveszi azoktól. Csak kevesen, a vidéken újrakezdők, akik megkapták az első komoly pofont a városi léttől, azok termelik meg maguknak a betevőt. Hogy mi az első komoly pofon? Valamilyen betegség,, ami a helytelen táplálkozás hozadéka.

1000 éve a vándororvosok korában a sámán már a következő településtől félnapi járóföldre tudta, hogy milyen betegségekkel fog ott találkozni. Az emberek ugyanis kihordták saját és állataik ürülékét a földjeikre. Azzal trágyáztak, de egyben azzal üzentek is a természetnek, hogy miben, milyen ásványi anyagban, vagy nyomelemben szenvednek hiányt. A természet mindig mindenhol egyensúlyra törekszik. Ha a földben valami hiányzik, olyan növények jelennek meg, amelyek dúskálnak az adott anyagban. A sámánnak "csak" ezt kellett megtanulnia, hogyan olvasson a jelekből. Igazság szerint tehát az embernek azt kellene fogyasztani, amit a saját ürülékével gazdagított környezetében megtermelt. Nem a spanyol kertésznek kellene eldöntenie, hogy milyen anyagokat tegyen a vízkultúrában fejlődő paradicsomba, amikor fogalma sincs, hogy a magyar vásárló miben szenved hiányt. Apropó, paradicsom. Tudod, hogyan kerül mindig friss áru a multi polcaira? Este leadja a rendelést, a a spanyol kertész pedig reggelre érésgyorsító hormonnal bepirosítja a kellő mennyiségű paradicsomot. De ez csak egy példa. Valójában mindenből művi kaját kapsz csak. Zöldségekből, gyümölcsökből, de még a húsfélékből is. A csirkét pl 52 nap alatt fújják fel vágásérett állattá. Falun egy csirke 4-5 hónap alatt éri el a rántanivaló súlyt. A kenyérnek manapság semmi köze sincs a búzához. Mindenféle adalékkal helyettesítik, mert senki sem ér rá keleszteni. Régen egy kenyér majdnem két napig készült. Ma másfél óra múlva a boltok polcain kell lennie, másképp egyszerűen nem éri meg a pékségnek. Ezt búzából lehetetlen előhozni.

A helytelen mezőgazdasági technológia miatt mára a megtermelt növények vitamin- és ásványi anyag tartalma 0-ra csökkent. Egész Európa, és a jóléti államok hiánybetegségekkel küzd. Minőségi éhezésnek hívják. Nem kapod meg a szükséges üzemanyagot, ezért többet tankolsz, de csak hízol, és továbbra is éhezel.

Lehet szórakozni az ember egészségével, de egy idő után csúnyán megbosszulja magát.

Talán azt tenném hozzá, hogy az ókori városiasodástól kezdődően mára más fordulatot is vett a vidék és város viszonylata, mégpedig az iparosodás miatt. Régen a városokban a kézművesek és kereskedők és effélék laktak, és vidéken a konkrétan vett mezőgazdasági termelők és állat tenyésztők, mivel a földművelés nagy területeket igényelt és gépesítés nélkül sok ember kellett a földek megműveléséhet. Ahol régen dolgozhatott több száz ember, azt ma elvégzi gépesítve pár ember.

Ma már másképp igaz az, hogy a vidék termeli a mezőgazdasági terményeket, mert ugyan a földterület az ma is kell hozzá, de közel sem vesz benne részt a vidék lakossága olyan mértékben, mint az ókorban.

Ilyen tempóban biztos nem szednek emberek répát, még akkor sem ha egymás melletti sorban állva szedik és mint látszik ez nem is high-tech gép:

[link]

Vagy hány ember szedne le ennyi idő alatt egy meggyfát, mint a rázó-szedő gép? Ha megnézzük a videón, látható, hogy 3 ! ember konkrétan 1 perc ! alatt full leszed egy meggyfát ha gépet használ. Nem értek hozzá, de szerintem akárhány ember állná is körbe a meggyfát, egy perc alatt sehogyan sem tudnák leszüretelni:

[link]

Vagy egy sima kombájnt is megnézve, még ha a teljes szélességében kézi kaszások állnának is, akkor sem haladnának ilyen gyorsan az aratással, miközben a kombájn még le is szedi a magokat ami egyből megy a teherautóba, a szára meg vissza a földre. És ezt két ember elvégzi ma gyorsabban:

[link]

Vagy itt. Ezt régen kézi aratással végezték, utána a kalászt kézzel szedték fel és kévébe kötötték, majd vitték kézzel kicsépelni a gabonaszemeket a kalászról. A végén talán a szárat is vitték valahova, ahol kellett. De ezt így ma két ember gyorsabban elvégzi, mint anno akár száz:

[link]

Kukoricát sem tudnak puszta emberi erővel így szüretelni. És itt is már a szemek mennek a szállító teherautóra:

[link]

Munkalehetőség terén ma biztosan jobb a város, a vidék meg nyugisabb a városi stresszhez képest. A levegő szerintem nem szennyezettebb vidéken, legalábbis összességében mint a városokban, hanem inkább ott is megjelent a légszennyezés privát formája.

"Légszennyezettség. Szerintem ezt nem nagyon kell magyaráznom. Már egy Budapest méretű városban is érzékelni a problémát."

A helyzet az, hogy ha ugyanannyi embert szétszórnál falvakban, az azonos életszínvonal mellett magasabb légszennyezettséget okozna. Ugyanis növekednének az egy főre eső eljutási távolságok, emellett az utazás mérethatékonysága is (nem teli buszok, villamosok, vonatok mennének, hanem sok félüreswn sokfelé, sokkal többen járnának autóval), valamint a fűtésből fakadó szennyezés is. A nagyváros igaz, hogy lokálisan szennyezőbb, de most globálisról beszélek.

"-Fertőzésveszély. Mit nem adott volna akármelyik történelmi nagy járvány egy jó zsúfolt tömegközlekedési hálózatért a maga korában!

Gyakorlatilag minden évre borítékolható hogy a nagyvárosok a november-március közti időszakban állandó gócpontjai a járványoknak, még ha az csak influenza is."

Aztán a mai orvostudomány mellett meg mégis alig akad súlyos járvány. Ugyanis mindez kétélű fegyver, egy mai ember sokféle kórokozóvol találkozik, az egykori nagy járványokat elszigeteltség előzte meg. Az influenza pont jó példa, azért nem okozza tömegek halálát, mert még ha mutálódik is, hasonló vírussal rendszeresen találkozunk.

"-Társadalmi devianciák melegágya. Falun nem tud megélni senki sem koldulásból. Városban gond nélkül. A nyomor fenntartja önmagát."

A koldulás relatív marginális jelenség, 2 millióból párszáz ember él belőle. Emellett a hajléktalanok jó részét nem is a nagyváros termelte ki. A nyomkr sokkal inkabb újratermeli magát ott, ahol ma már alig akad munkahely, mert a mai mezőgazdaság munkaerőigénye töredéke az egykorinak.

"Pszichés betegségek. Az előzőből következik részben, de sok egyéb oka is van"

A hagyományos falusi társadalomban nem szabadott pszichés betegnek lenned, ezért az emberek magukban tartották, aztán sokuk egyszer csak felakasztotta magát. Apámék falujából tudnék mesélni. Ugyanolyan gondjaik voltak, csak beszélni nem illett róla, ha meg beszéltek róla, senki nem fogadta megértően.

"Óriási mennyiségű energiát zabál fel négyzetméterenkéntre kiszámolva egy város egy faluhoz képest, hatalmas pazarlás mellett."

Négyzetméterenként igen, de azonos életszínvonal melett lakosoként sokkal kevesebbet. Gondolj csak arra, azonos külső szigetelés mellett mennyi energia kell egy tömbházban egy lakás és egy különálló ház kifűtéséhez.

"Az élelmiszert mind kívülről kell nehézkesen beszállítani. "

A mai gazdaságban falun sem csak helyben termeltet esznek. Emellett a szállítás mérethatékonysága megint csak nagyvárosba jobb, egy falu (nem csak élelmiszeripari) termékekkel ellátása relatív drágább.

"A forgalom nagy része áthaladó forgalom, mert az embereknek a városon belül is kell mozogniuk."

Csak kisebb távolságokat, mint ha egy ritkán lakott övezetben kell eljutnod valahová, valamint szintén nagyobb mérethatékonysággal.

És ne azt vesd össze, hogy te hol élnél,meg hogy 150 éve mi volt, hanem azt a helyzetet képzeld el, ha holnaptól mindenki falun akarna lakni.