Mért gondolják sokan negativnak a városiasodást?

Mindenekelőtt fontos fontos megvizsgálni, milyen jelentőséget tulajdonítunk a mai magyar településszerkezet (és trendje) formális megfigyelésének.

Nos leszögezhetjük, az irány rossz. De nem azért, mert ez a dolgok természetéből következő fejlődési fázis, hanem azért, mert egy elfuserált torz szemlélet megvalósulása, következménye egy torz gazdaságpolitikának.

Ha elvonatkoztatva, elméletileg nézzük, akkor egyszerűen a megfigyelés hamis. Egy falunak szükségtelen megmaradnia középkori állapotában. Egy modern falu formálisan messze túltehet egy akár egy 19. századi nagyvároson. A lényeg a szerepekben van, nem annak megvalósulási formáján. Az élelmiszertermelés módszertana természetesen nagyban változhat, de attól még a répára ugyanúgy szükség lesz, a gyümölcsfák virágozni fognak, különben nem lesz gyümölcs.

A városiasodás tökéletesen félreértelmezett fogalom. Annyit jelent mindössze, hogy a város által képviselt kényelmi infrastruktúra kiterjed falura is. A szerep azonban változatlan. Jellege miatt városban érdemes az ipar zömét gyakorolni, és falun az élelmiszertermelést annak minden egyéb körülményével. Mégpedig azért, mert mindkettőre szükség van ma és ezer év múlva is. Sőt mindaddig, míg létezik ember.

Elment a topic abba az ostoba irányba, hogy szembeállítják egymással a várost és a falut.

Mindkettőre szükség van, így van ez már az ókori poliszok óta. De nem mindegy, milyen mértékben, méretben és miliőben.

Ami mostanság látszik trendszerűnek, hogy őrületes urbanizáció van, amellyel párhuzamosan a vidéki kistelepüléseket egyes kormányok hagyják elsorvadni, semmiképpen sem üdvözítő. Egy egészséges egyensúlynak kellene beállnia: aki a városi pörgést szereti, az negatív következmények nélkül költözhessen városba, aki pedig a nyugodt falusi életet, ne kényszerüljön városi életvitelre.

Minden negatívum abból adódik, ha nem a preferenciái alapján választhatja meg az ember a lakóhelyét. Mindkét településtípusnak megvannak a maga előnyei és hátrányai, így felesleges sarat dobálni, mert elbeszéltek egymás mellett.

Azért, mert van egy romantikája ami a fejekben él a paraszti kultúráról, hogy az ember önellátóan megél a kertjéből, nem kell stresszelnie, őrzi a hagyományokat, józan paraszti észjárással gondolkodnak, nem rontotta még meg a városi fertő, és 120 évig élnek, pedig minden nap szalonnát esznek és pálinkát isznak. Az egy dolog hogy ez kicsit ki van színezve, de a paraszti kultúra sajnos már alig létezik. Elmész falura, elég kevés ember tart állatot például. Úgy meg nem jó falun élni, hogy valójában nem vagy közel a természethez, de messze van minden (legyen az bevásárlóközpont, gyerekednek egyetem, kórház, ne adj Isten múzeum / színház...).

Viszont ha másért nem is, a mezőgazdaság az amit városban nem lehet megoldani. Ez viszont óriási baj, hogy akárhány gazdát ismerek, mindenki munkáshiányról panaszkodik.

"Viszont ha másért nem is, a mezőgazdaság az amit városban nem lehet megoldani. Ez viszont óriási baj, hogy akárhány gazdát ismerek, mindenki munkáshiányról panaszkodik."

Persze, mert már végképp nincs olyan idióta h..lye aki napi pár ezer forintért a tűző napon fog robotolni a helyi Döbrögiknek napszámban, idénymunkásként. Pontosan ugyan olyan jó szájízzel röhögök mindig az ilyen gazdákon, mint a balatoni "vendéglátósokon", akik 3 hónap alatt akarják megkeresni az egész évi megélhetésüket és feketén melóztatják a szerencsétleneket nulla pénzért látástól vakulásig. Hála égnek most munkaerő hiány van mindenhol, szóval fel kell kötnie a gatyát annak aki így akar meggazdagodni.

Falun élek, imádom a természetet, de hagyjuk már ezt a baromságot, hogy itt termelik az ételt. Nézz szét a boltokban, ami ott van élelmiszer, az vagy mind külföldről van, vagy ipari körülmények között SZAKEMBEREK, gépesített modern gazdaságokban termelik. A lakosság mekkora része dolgozik állandó jelleggel a mezőgazdaságban itthon? Van kettő százaléknyi vajon? És mennyien élnek falvakban? Költői kérdés.

A falvak (így összességében) addig nem fognak megszűnni egy adott területen belül, amíg két vagy több város annyira fel nem hízik, hogy összenőnek, így megszűnik külön közigazgatási területnek lenni az addigi városon kívüli terület. Ezeken a (városoktól) külön közigazgatási területeken vannak jelenleg a falvak.

Oké, némely falvak olykor megszűnnek, ilyen-olyan okokból, de a legtöbb esetben a lakosok többsége nem meghal, hanem elköltözik máshová, így máshol meg pluszként jelenik meg az ő munkaerejük, vagyis más falvak és városok lesznek kicsivel prosperálóbbak. Ilyen tekintetből nem is kizárólag negatív jelentőségű a falvak esetleges megszűnése.

Egyébként ennek a falumegszűnésnek a mennyisége (normális esetben) nem számottevő az ország viszonylatában (mondjuk kb. <1%).