Közgazdaságtani kérdés: az infrastrukturális beruházásokat miért tartják sokan pazarlásnak?

Én nem gondolom, hogy sokan pazarlásnak tartanák, hiszen nem lényeges, hogy egy átlagember feleslegesnek tartja, hanem az a lényeges, hogy egy adott kormányzat milyennek tartja. Márpedig a kormányzatok (nagyrészük legalábbis, a fejlődő és fejlett országokban biztosan) pontosan tudják, hogy az infrastruktúra iszonyatosan fontos. A kivonulás veszélye minden országban adott, azaz ha valaki nem elégedett az adott helyzettel, egyszerűen odébb áll. Ez természetesen nem csak országok közt, hanem városok közt is jellemző. Gondolod, hogy egy kis faluban nem látják át az infrastruktúra fontosságát? Átlátják ők, de te is említetted, hogy hosszú években realizálódik, egy kis faluban hosszú évek alatt a teljes lakosság eltűnhet. Az infrastruktúra pedig önmagában nem elég. Nem lehet csak közjavakra alapozni a társadalmi jólétet.

A kérdésedben szerepel, hogy "nem lehet kifejezni pusztán mutatókkal". A közgazdaságtan mutatókkal számol. Nem érdekli az emberi jólét, a számokra épít.

A GDP sem méri a boldogságot, természetesen vonhatunk párhuzamot a jólét és a boldogság között, de ez nem minden esetben lesz azonos.

Összességében egy infrastrukturális beruházás esetén olyan tényezőket is figyelembe kell venni, mint a kereskedelem, a demográfia, a gazdasági és szociális háttér, azaz a külső környezet is mérvadó. Másfelől a megtérülési idő egy közjószág esetében nem mérhető egyszerű rátával, sokkal komplexebb, ami miatt nagyobb előkészületet is igényel.

Nyilvánvalóan emiatt rendkívül drágák lehetnek az ilyen nagy volumenű beruházások, számolni kell a fent már általam emlìtettel: az elvándorlás veszélyével.

Ha mégis megvalósul, előfordulhat, hogy sokan drágálni fogják a beruházást, de ez csak amiatt van, mert a közvetlen megtérülés mérése speciális ismereteket igényel, aminek nincs mindenki tudatában