Magyar japán-koreai rokonság? Magyar ékírás rokonsága az ó-héber ékírással?

A nyelv és az írás történetét kettő kell választani.

Magyar japán-koreai rokonság:

Az összehasonlító nyelvtudomány legújabb eredményei alapján nagy valószínűséggel feltételezhető az igen távoli nyelvrokonság. Az eurázsiai makrocsalád, illetve a nosztratikus makrocsalád szintjéig vezethető vissza, így a magyar, koreai és japán nyelvek közös őse a nosztratikus (korábbi) és az eurázsiai alapnyelv (későbbi). Az óhéberrel a rokonság kicsit távolabbi, a nosztratikus makrocsaládig (alapnyelvig) megy vissza. És ezen belül a magyar az eurázsiai, a héber pedig az afroázsiai makrocsaládba tartozik.

[link]

[link]

Ld. még: [link]

A makrocsaládok elméletének helyességét statisztikával is igazolták, és ezt elismert nemzetközi tudományos folyóiratokban publikálták is:

[link]

[link]

Innentől ennek bármely valódi tudományban tudományos ténynek kellene számítania. Addig mindenképp, amíg nem cáfolják meg az eredményeket hasonló részletességgel megírt, és hasonló színvonalú tudományos folyóiratban közölt cikkben. Bár egyes nyelvészek nem fogadják el ezeket az eredményeket (Magyarországon különösen nem), de mégsem voltak képesek igényes cáfolattal előállni. Az, hogy „zegernyei” (Klima László) egy blogon nekiesik az eredményeknek, meg személyeskedik egy sort, nem elég: [link]

Ezzel szemben az uráli és finnugor nyelvcsalád - mint kategória – validitását soha nem igazolták tudományos igényességgel, az ún. „finnugor nyelvek” jellemzői nem specifikusak a finnugor nyelvekre. Sem a nyelvtani jellemzők, sem az alapszókincs. A finnugor nyelvrokonság pusztán annyit jelent, hogy a magyar és a többi finnugornak tartott nyelv között rokonság van, ennek kizárólagosságát, továbbá a kategória érvényességét azonban soha senki nem tudta tudományos igénnyel igazolni:

[link]

www.lettere.uniroma1.it/sites/default/files/477/Marcantonio.pdf

[link]

[link]

Így az is minimum vitatható, hogy a finnugor nyelvcslád egyáltalán létezik-e. Ettől persze az ezekbe sorolt nyelvek még rokonaink, de más családokban (pl. altaji) is találunk hasonlóan közeli rokonokat.

A bináris családfamodell amúgy is megbukott, a jövőt a komplexebb rendszerekben való gondolkodás jelenti:

[link]

[link]

[link]

Ilyenek pl. a makrocsaládok.

Érdekesség, hogy a gyöknyelvészek (akiknek a módszertana bár következetes, és így a tudományosság minden kritériumának megfelel, habár az összehasonlító nyelvészek mégsem fogadják el tudományosnak, pedig az ő módszerük helyessége ugyanúgy nem ellenőrizhető, mint a gyöknyelvészeké) teljesen más módszertannal ugyanerre a következtetésre jutottak. Szerintük a magyar és a héber (de a finn és számos más nyelv is) is gyöknyelv, amelyek tulajdonképpen ősi gyökökből, és az ezekből képezett szóbokrokból épülnek fel:

[link]

Ezen ősi gyökökből képzett szavak rokonságát egyébként az összehasonlító nyelvtudomány klasszikus módszereivel (szabályos, rendszeres hangmegfelelések vizsgálata) is ki lehet mutatni.

Magyar ékírás nincs, rovásírás van, melynek eredetére és rokonságára vonatkozóan különféle elméletek léteznek:

[link]

Jellemzően fára rótták.

Az ékírás ilyesmi inkább:

[link]

Jellemzően kőbe vésték.

A magyar nyelv valamelyik ősénél a rovásírás előtt természetesen lehetett ékírás is, de ezt a vonalat nem nagyon kutatták még.

#1: Az égvilágon semmi ezotéria nincs benne. Ha majd beleeásod magad a témába (ehhez segítséget a linkeken találsz), és nem csak Klima elfogult cikkeit olvasod, akkor talán te is látni fogod majd ezt. Klima sajnos indokolatlanul sok szereplési lehetőséget kap a sajtóban, habár teljes tudományos munkássága során mindösszesen 4 nemzetközi cikket publikált, ráadásul azok sem túl elismert folyóiratban jelenek meg, és összesen 1 idézet érkezett rájuk eddig... Igaz, a „zegernyei” álnéven írt szösszeneteit is úgy tünteti fel, mintha azok a tudományos munkássága részei lennének, ezek a táblázatban a „további művek” között szerepelnek, összesen 81 db blogbejegyzés.

[link]

Magyar japan stb rokonsag: elvileg arrol jottunk ahonnan a mongolok, szoval hasinloan vagottszemuek lehettunk.

Magyar heber ekiras: nem ertek hozza de annyi kozuk lehetett egymashoz h ekiras volt mindketto.

De erre vegkepp nem tudok valaszolni mert nem ismerem az ekiras pontos definiciojat.

Na ez a történet viszont hülyeség. Egyrészt a kínaiak hunokkal és nem magyarokkal harcoltak(valószínűleg van közünk a hunokhoz,de akkor sem vagyunk konkrétan hunok). Amikor a kínaiak a hunokkal harcoltak a magyarok a régészet szerint az Urál környékén éltek ami elég messze esik attól a térségtől.

Japán pedig sose volt kínai gyarmat és semmi jel nem utal rá hogy harcoltak volna egymással olyan korai időkben. Ez a hunokat/magyarokat telepítettek Japánba történet is full fiktív nincs az égvilágon semmi erre utaló jel.

Viszont az ókorban(i.e 1000-i.e 300-ig egész pontosan) volt koreai bevándorlás Japánba és elvileg a japán nép a Korea felől érkezőkből(akik nem tudni mennyire rokonaik a mai koreaiaknak) és a helyi őslakosokból alakult ki. A japán és a koreai nyelv közötti kapcsolat valamint mindegyiknek az altáji nyelvekkel való rokonsága elég vitatott amiben inkább nem foglalnék állást vagy igaz vagy nem.

Ezáltal a koreai és a japán az uráli és az altáji nyelvek távoli rokona lehet köztük a magyarnak is. Genetikailag viszont teljesen más eredetű népességről van szó.