Az Árpád-korban milyen vártípusok voltak a jellemzőek, a földvárakon kívül?

Ezeket két SZTE-s, középkori régészetes jegyzetből másoltam ki.

"Az Árpád-kor folyamán földvárak épültek. A tatárjárás után IV. Béla engedélyezte a földesuraknak a várak építését, de ehhez is a király engedélyére volt szükség. feltehető, hogy már Béla előtt is épülhettek ilyen jellegű várak az országban. Nováki Gyula. Feld István úgy véli, leszámítva a királyi központokat (Esztergom, Székesfehérvár), az 1200-as évek előtt aligha lehettek kővárak, szabadon álló kőtornyok elterjedtek

Benkő Elek a kelet-erdélyi kővárak. Erősségek, mint a környező falvak mentsvárai, legorábban a 12. sz. második felétől épülhettek, és nem tartott kizártnak királyi építtetőt sem.

Sándorfi György, amikor külföldi analógiák alapján feltételezi, hogy a 13. századi nagy kővárépítési hullámot megelőzően is épülhettek magánvárak Magyarországon. Ez lett a kiindulópontja az úgynevezett „kisvár”-elméletnek, miszerint a 13-14. sz kőből épült nemesi várak előtt és alatt létezett volna egy azoktól eltérő jelegű, méretű, funkciójú és megnevezésű erődített épülettípus.( Sajónémeti feletti Várhegy, és Zagyvaróna, Füzér)"

"A torony nélküli védművek, valószínűsíthetően földvárak lehettek

A lakótornyok a feudális magánvár elő formái, a 12-14. században jellemző az építésük. Hátránya, hogy nem tesz lehetővé aktív védelmet.

A belső tornyos várak . Alaprajzát tekintve két tipusát tudjuk elkülöníteni. Az egyik a lehinkább az Alföldön népszerű szabályos alaprajzú várak csoportja, ide tartozik Pozsony, Diósgyőr, Tata, Várpalota, Várgesztes stb. A második csoport a változatosabb domborzati viszonyok között kialakult szabálytalan alaprajzű várakból áll. Magyarországon ilyen Buda, Esztergom, Visegrád valamint a Dunántúl és a Felvidék legtöbb vára. . Ennek a vártipusnak a legjellemzőbb korszaka a 13-14. század."