A Magyar Népmesék és a Varjúdombi Mesék melyik korban játszódhatnak? Én olyan 1700-as évek végére tippelek, már látszólag fejlettebb, mint a középkor, de még nincsenek jelei az iparosodásnak.

en csatlakozom a te tippedhez, szerintem is valamikor akkor.

azt mar csak halkan jegyzem meg, hogy tul sok reszt nem lattam egyikbol se, mert mindkettotol levert a viz mar gyerekkoromban is. :S

szerintem a varjudombi mesek kifejezetten felelmetes kepvilaggal dolgozik.

Miért is kéne behatárolni bármilyen korba egy mesét?

Ez kb olyan, mint a Gyűrűk urát próbálnád kategorizálni :)

Nekem inkább olyan 20. század elejei hangulata van a Varjúdombi meséknek. Igaz, hogy nincs szó iparosodásról stb., de hát egy faluban nem is szoktak gyárak lenni... Az elektromosság sem annyira volt alap még abban az időben, pláne falun.

Meg hát szerintem semmit nem jelent, hogy említenek-e valamit egy mesében, mesesorozatban, úgy értem, nem "kötelező elem".

Egyébként gyerekkoromban én sem szerettem a Varjúdombi meséket, a figurák sem tetszettek. De felnőtt fejjel már aranyosnak tartom némelyik történetet, pl. az elmaradt disznótort vagy a mindig fázós Nyúl Apó meséjét.

Most a kérdés miatt próbáltam infót szerezni az adott korról, de nem találtam semmit. Viszont van egy interjú, amiben érdekes dolgokat mondott el Tarbay Ede:

[link]

Ezt így több okból sem lehet megmondani.

Egyrészt a Magyar népmesék meséi különálló mesék. Van mese Mátyás királyról, nyilván annak a cselekménye Mátyás király életének idejében – 1490 előtt – történik. De van egy népies változata a Hamupipőkének is, ez a Grimm fivérek meseváltozatából íródott át, valószínű az eredete a fivérek ideje utánra tehető, bár a mesének előtte is voltak népi változatai – a Grimm testvérek is ezeket gyűjtötték össze –, de valószínűbb, hogy itt egy folklorizációról van. Van olyan mese, amiben huszár van – pl. kőleves –, az meg nyilvánvalóan a huszárok korára tehető. De ott a Méhek a vonaton című mese, amiben már egy kis faluban is van vasúthálózat, tehát ez meg bőven a XIX. századra, vagy későbbre tehető (a rajzfilmben szocialista címer van, de az már egy interpretálása a mesének.)

Másrészt a történetek lényege, hogy időn kívüliek. Nyilván van bennük egy kép a népi kultúráról, de a mesék folyamatosan változtak, így változtak benne a szokásoknak, divatoknak megfelelő elemek is. Egy-egy mesében teljesen anakronisztikus elemek is felmerülhetnek.

Meg ott egy parasztbácsi/néni, aki lehet életében nem járt a királyi várban, de még a szülei, nagyszülei sem. A saját faluja szokásait, pl. öltözködését ismerte, ebből próbálta elképzelni, milyen lehet egy király. Nyilván ő is subában jár – és nem barokk ruhában –, csak éppen az ő subája arannyal van hímezve.

Ezek a mesék koron kívüliek, sok tekintetben nem is helyezhetők el teljesen jól időben, de a mesék jó részét a XIX. század végén, vagy a XX. században gyűjtötték össze, az akkori kor szellemét idézik, még ha egy-egy mese ténylegesen régebbi történet, de ennek a kornak a szokásai szerint van felöltöztetve.

~ ~ ~

A Varjúdombi mesék egy kicsit más tészta, mert ezek nem népmesék, hanem műmesék. Itt is egy az iparosodás kora előtti kisvárosi, polgári hangulat lett megidézve. Illetve nem is biztos, hogy iparosodás előtti, lehet már az iparosodás korának kezdetére is el lehet helyezni. Már régen láttam ezt a mesét, most így hirtelen az egyikbe belenézve van itt szó gyűszűről, szakácskönyvről, esernyőről, fülvédőről, hálósapka, ami azért nem olyan nagyon régen vált annyira elterjedté, hogy egy kisvárosi, kispolgári lakásban ezek fellelhetők lettek volna. Egy másik történetben kalóz a főszereplő, de ő is olyan a múltból visszamaradt régi figuraként lett bemutatva.

De itt is nehéz a sok anakronisztikus elem miatt elhelyezni a történetet időben. Végül is egy fiktív mesevilágot kellene egy reális idősíkban elhelyezni, ez nem feltétlenül lehetséges, meg nem is feltétlenül fontos.