A középkori univerzálé-vita két irányzatának, a nominalizmusnak és a realizmusnak hogy szól a mérsékelt és hogy a szélsőséges változata?

A középkori metafizikában univerzáléknak nevezték az arisztotelészi attribútumokat (species, differencia, sajátosság, akcidens) és a genust is. Az universalia latinul 'egyetemest' jelent: úgy gondolták, hogy a fenti öt attribútum minden emberről állítható.

Az univerzália-vita forrása Porphüriosz Arisztotelész Kategóriák című művéhez írt előszava (Eisagogé) volt. A vita arról szólt, hogy léteznek-e az univerzálék önállóan, a világ dolgaitól külön – akár a platóni ideák – vagy sem. A viták következményeként két különböző álláspont alakult ki: a realista és a nominalista álláspont.

A realista álláspont szerint az egyetemes fogalmak valóságosan léteznek. Az álláspont fő képviselője Johannes Scotus Erigena (810–879). Szerinte az univerzálék világát maga Isten hozta létre, és ebből a világból jött létre a természeti dolgok világa.

A nominalista álláspont szerint az univerzálék gyűjtőnevek, amelyek segítségével individuális dolgok közös tulajdonságait nevezzük meg. Fő képviselője Roscellinus. Szerinte az attribútumok nem lehetnek állítmányok.

A realista és nominalista álláspontok összeegyeztetéseként született a konceptualizmus, jelentése: 'a tárgyát megragadó fogalom'. Fő képviselője Petrus Abaelardus. Szerinte az univerzálék az elme fogalmai.

Egy kicsit több forrás:

[link]