Miért van ennyi gyűlölködő, szűklátókörű, rasszista, buta ember ebben az országban?

Ritka az az éleslátás, ha valaki tudományban, gazdaságban és társadalomtudományban is gondolkodó ember.

Itt a hangsúly az önálló gondolatokon van, amikor pártpolitikától és ideológiáktól függetlenül felépíted a kritikus gondolkodásmódot.

Köszönjük Wadmalac!

Én is megállapítom, hogy Vadmalacot jó, hogy felrakták anno Noé bárkájára.

:)

Valóban remekek az eddigi válaszok, de hozzátennék pár apróságot.

Az Iszlám elleni berzenkedés nem egyszerű gyűlölködés, hanem történelmi tapasztalatokon alapul hazánkban. Az oszmán nyomás már korábban is jelentkezett, Hunyadi János élethalál harcai jelzik, hogy Magyarország hosszú időn keresztül küzdött az áradattal szemben, védve magát és Európát.

Történelmünk része, szemléletünk formálója, kultúránk szerves része az Iszlám ellenesség. A németeknek nincs olyan irodalmi remekművük, mint nekünk az Egri csillagok, ami már gyermekkorban beállítja az embert egyfajta nézetre. Az persze igaz, hogy a török kiűzése óta nemigen volt érintkezési pontunk a muszlimokkal, de Mohács tragédiája a mai napig érezhető, szinte egyenes az út Trianonig, bár természetesen nem volt muszáj két királyt is választani, Habsburgot koronázni, de azt aligha kerülhettük el, hogy évszázadokon keresztül ne két malomkő között őrlődjön az ország.

Nyugat Európa népei szoros kontaktusban voltak Afrikával, nekik valóban lehet felelősségük a mára kialakult helyzetért, de a közép Európai népek nem gyarmatosítottak. A II. világháború idején Dél Afrikán kívül nem volt egy talpalatnyi föld sem Afrikában, amely ne gyarmat lett volna. Mi közünk nekünk ehhez?

Emlékszem, mennyire meglepődtem, hogy Kipling mennyire rasszista, soviniszta volt, amellett, hogy remek író, de nem tehet róla, a kor embere volt, akárcsak a többi kortársa és akik folyamatosan kapcsolatban voltak a színes bőrűekkel, kiszipolyozták, elnyomták őket, mellesleg segítették is a kulturális és egyéb fejlődésben, formálták a világukat, persze, hogy másképpen látják a mai helyzetet, de nekünk más a nézőpontunk.

Mi semmit sem ártottunk nekik, nem tehetünk a helyzetükről, és a modern hidegháborús, gazdasági intervenciós nyomásban sincs komoly szerepünk, azt megteszik az oroszok, meg az USA és a többi nyugati ország, ma is érdekszférákra osztva a harmadik világot.

Mondhatja bárki, hogy emberségből illene segíteni őket, de miért pont azt a pár milliót, miért nem a sokkal többet, akik otthon maradnak, már ugye, ha otthon maradnak? Ettől ugyan meg nem oldódik Afrika gondja, csak olaj a tűzre, olyan mértékű a népességrobbanás, hogy az elképesztő.

Mindemellett erőnk sincs erre. Most lettem nyugdíjas és meg sem mondom, mennyit kapok, mert kifejezetten szégyellem. Egy arab, néger csavargónak meg lakás járna, ellátás, bérlet, nyári, téli ruházat, Brüsszelben megállapított segély, folyamatos élelmiszercsomagok?

Ha már befogadóközpontokat építünk, miért nem a magyar hajléktalanok számára? Miért nem nekik segítünk a talpra állásban? Nem mindenki maga tehet róla és ha tehet is, talán megérdemelnék a segítséget, hiszen honfitársaink, együtt jártunk velük óvodába, iskolába, tanúja voltunk lesüllyedésüknek, esetleg még egyeseknek még része is volt benne, vagyis van közünk hozzájuk. Ha már áldozatot kellene hozni, ennek mégiscsak elsőbbséget kellene biztosítani, már feltéve, hogy van rá pénz, akarat.

Aztán meg senkit nem akarok riogatni, de élek a gyanúval, hogy ezzel a kvótával alaposan kitolnának velünk.

Mára a titkosszolgálatok eléggé feltérképezték, melyik migráns szélsőséges, kik azok, akik képesek bajt kavarni, nem gondolnám, hogy ragaszkodnak hozzájuk, szerintem inkább meg szeretnének tőlük szabadulni.

Nem akarom megvádolni Merkeléket, hogy rosszindulatból a nyakunkba zúdítanák az összes terroristagyanús fanatikust, csak ugye a dolgok természetéből kifolyólag nyilván azokat lőcsölnék ránk, akik ott sem tudtak beilleszkedni és valószínűleg több bajunk lenne tízezer deviáns muszlimmal, mint nekik a jámbor egymillióval.

Nincs semmi baj az olyan bevándorlóval, aki

1. vállalja a személyazonosságát

2. alkalmazkodik a helyi törvényekhez, társadalmi szabályokhoz

3. békésen letelepedni, dolgozni akar

4. mindezek érdekében legálisan, szabályszerűen lépi át a határt

Csak az a baj, hogy az ilyen szándékúakat nem lehet kiszűrni, kiválogatni kilóra ömlesztett tömegből, ha az elvárt szabály a kitárt kapukkal tömeges beengedés, kontrollálatlanul, ellenőrizetlenül.

És még az ellenőrzött beengedés sem lenne teljesen kockázatmentes, rengeteg nyugati példa bizonyítja, hogy terroristák standby módban évekig lapulhatnak, már teljesen legális tartózkodási engedély, neadjisten megszerzett állampolgárság álcája mögül kiugorva is öldöklésbe kezdhetnek.

De ez lenne az a fájdalmas ár, amit igazi demokratikus, humánus országként elvárhatóan abszolválnunk kéne.

Az azonosíthatatlan származású, szándékú tömegeket kontrollálatlanul befogadni viszont NEM humánus kötelesség. Annak tűnik, de nem az, hiszen csak az humánus, ami a saját állampolgárainkkal szemben is humánus marad.

"Én is megállapítom, hogy Vadmalacot jó, hogy felrakták anno Noé bárkájára.

:)"

Ehm, azért szerintem ha Noé ismerte volna a következményeket, az ősöm kikötés előtt jóval csobbant volna. :D

Feltéve, hogy hírt kap a vallással úgy en masse fennálló véleményemről. (miközben még ateistának sem mondanám magam, szóval itt is kijön, hogy kerülöm az olyan útirányokat, amerre sokan mennek :D)

Bizonyára azért kerülöd a sokaságot, mert vannak rossz tapasztalataid. No meg az ember sose lesz uniformizálva (akkor már gépnek fogják hívni), ennélfogva, ahol sokan vannak, ott a hülyeségből is sok van.

Ami a témát illeti. Nagyjából egyetértek.

Ma Magyarországon van rasszizmus. Mint másutt is. De nem árt tudni, ez azért ott van, ahol – ismeret híján – válogatás nélkül elhisznek bármit. Hiszen nincs belső mérték, amihez igazodhatnának. Ebből az is következik, ha van rasszizmus, akkor az azért van, mert gerjesztik, jól meghatározott sanda célból. Jó hasznot hajt ám az! Van-e különbség más országokhoz képest? Hogyne lenne. Méghozzá időben s változóan. Errefelé esendőbben az emberek, és ez nemcsak a szocializmus miatt van. Utoljára több, mint 700 éve volt magyar vezető. Hogy az Anjouk és egy két másik uralkodó képviselte a magyar érdekeket, az jó, de érthetően, „magyar” példát nem adhattak. Érkeztek a törökök, „felszabadítás” címén a Habsburgok, volt egy igazságtalan nagyhatalmi ledorongolás, ennek ellensúlyozásaként egy rövid dafke kormány (amely önmagában sem ártatlan), és máris itt a német, aztán a szovjet. Szóval ne akarjuk hoszonegynéhány, jórészt elfuserált évvel összemérni magunkat gyarmattartókkal, gazdag országok pénztől öntudatos népével.

Csak megjegyzem: sokféle rasszizmus lehetséges, a kulturáltság ebben annyit befolyásol, hogy mennyire „szalonképesnek tűnően” jelenik meg. Mondjuk Skandináviában egy másik skandináv, pláne Németországban egy osztrák mindig idegen! Mindig! Nem dörzsölik állandóan az orra alá, a hétköznapokban még el is vannak vele, de folyamatosan érzi. Én hiszek annak, aki 20-30 év tapasztalatait, érzéseit mintegy mellékesen meséli el egy kellemes beszélgetés során. Nálunk lehet, ez durvábban fogalmazódik meg, viszont lehet, hogy a közvetített érzés gyengébb. Próbáljuk átélni: néha mondják, hogy „büdös akárki” és kész. Többé nem érezzük. Vagy soha nem mondják, sőt! Csak folyamatosan tudunk róla, mert érezzük. Hozzáteszem: sok hasonlóság van abban, amitől az értelmes feminizmus létezik. Mert ugye, hogy Kósa hogyan fogalmaz, nem számít, ő csak egyszerűen buta. Ám a főnöke – na az más!

Egy dolog, mit lát, tapasztal az ember egy adott időpontban. Nagyon más dolog, hogy az mitől van. Ha valakit módszeresen, a pszichológia minden ismert eszköztárát felhasználva félelemre „tanítanak”, hamis „bizonyítékokkal” tömik, az előbb utóbb félni kezd, ha nem elég erős és magabiztos egyéniség, ha nem tudja, hogy képes független lenni. Azért ezekből ma elég kevés van az országban. Szóval aki fél, annak lehet ellenséget mutatni. Nem kell ténylegesen, elég mondani. Németországban történt migránserőszak, nálunk erőszaktevő se látszik. Ott mégis csak az áldozat retteg (érthetően), nálunk főleg az, aki nem is tudja igazán, miről beszél. És a fogalmazásmódja lehet erősen rasszista! De valóban? Tudja mit mond? Nem a durvaság, hanem a belső szándék határozza meg ezt valójában. A stílus nem a rasszizmus erejét, hanem az ismeretek mennyiségét jelzi.

Ma például errefelé félnek az emberek kiejteni a „cigány” szót. Mert úgy vélik ettől rasszisták. Nem azok, csak beetették őket. Akkor se rasszisták, ha azt mondják, a cigány ok nélkül kötekedik, ver, vagy éppen megvetik a viselkedéséért. Miért nem? Mert tapasztalatot közölnek, a tapasztalat okáról azt se tudják, van, és eléggé természetes, hogy ezen a szinten elképzelésük sincs a megoldásról. Pedig megoldás van, csak nem nekik kell megtalálni. Ez döntő körülmény, a tapasztalat megosztása alapvető emberi tulajdonság, az úgynevezett csoportlény elemi csoportérdek érvényesítése. Enélkül a tulajdonság nélkül nem létezne (fejlettebb) élőlény. Ugyanakkor mégis hátrányos, mert terjed. Meg kell különböztetni, mégpedig nagyon élesen, a tehetetlen ember tapasztalati megnyilvánulásait attól, aki érti miről van szó, helyzetben is van (nála a cselekvés eszköztára) és nemhogy nem cselekszik, hanem még uszít is. Lehet ám „tanítólag” is uszítani. A felelősség mindig azé, aki látja a problémát, megoldani is képes lenne (hosszútávon), mégse tesz semmit.

Az Unió nemcsak fontos, de szükséges is. Lényegében a család folytatása. Az emberiség csoportokból épül fel. Kevés alkotja a családot, baráti társaságokat. Többen településsé szerveződnek és létezik „településérdek”. Ezek országgá, országok szövetségekké csoportosulnak, mert ez az ember alapvető érdeke. Csak sokszor rossz célra használja. De egy dolog nem önmagában, hanem választott célja alapján ítélendő meg. Mert a cél érdekében fog cselekedni. Senki nem állíthatja, hogy a Fidesz jó vagy rossz. Más pártról se. Ha azonban megvizsgáljuk legfőbb céljaikat, már megállapíthatjuk ezt. Csak érdemes tudni: tök fehér és tök fekete ember nem létezik. Jó célok érdekében megvalósítanak rossz részcélokat és fordítva. Az Unió alapcélja az egységes gondolkodás, ezért létezik a vétó intézménye. Ezt tekintik legfőbb értéknek, elvetése egyenlő az Unió megszűnésével. Ha belegondolunk, hogy ennek milyen következménye van, sok lépés érthetővé válik. Azonban az Unió rendkívül vegyes. Nemcsak országok gazdasági helyzetében, gondolkodásmódjában, hanem országon belüli szemléletben is. És ez eltérő érdekeket, célokat is jelent. Az EGK azért működött jól, mert hasonlók voltak az érdekek: egyik legfőbb, a kommunizmus legyőzése. Akkor hol itt az ellentét? Amint jöttünk mi a többiekkel, megjelent. Hiszen a legfőbb cél megszűnt, hasonló méretű új meg nincs. Való igaz, az erőltetett előrehaladás nem működik. Minden folyamatnak van reakciósebessége, ez természettörvény. Az ember meg szeret istent játszani. Rövid ideig sikerülhet. Minél tovább, annál nagyobb a „retorzió” (visszaalakulás). Jó Uniót úgy lehetett volna csinálni, ha előbb felzárkóztatunk, aztán adunk tagsági igazolványt. Miért is? Mert akkor a jelölt „külső”, lehet jó kényszerítőeszközöket alkalmazni (rosszat is, de az nem eset, mert nem a cél felé mutat). Tag felé nem lehet. Borulna a cél.

Azonban mindezeket a végrehajtás előtt kell látni, utána érvénytelen. Okosnak csak előre lehet lenni, utólag nem. Utólag legfeljebb tanulhatunk a hibákból.

Németország migránsokhoz való hozzáállása se egyszerű. Van ugye a humanizmus. Ez jó, de nem magyarázza a történéseket. Legfeljebb részben. Van azonban gazdasági jólét is, ebből következően egyéni öntudat, abból meg az következik, hogy sok hiányszakma lesz. Mert ugye az ember létezéséhez, pláne kényelméhez, ronda munkák is tartoznak. Ez pedig munkaerőt igényel. El tudja képzelni valaki, hogy egy csóró menekült bármit is visszautasít (a gazdag nem számít, ő vásárol, ő fogyasztó, más szabályok vonatkoznak rá)? A nagy „szeretet” nem politika indíttatású, mégcsak nem is humanitárius, hanem kőkemény gazdasági érdek. A politikus meg ember.

Továbbá nem az a kérdés, milyen bevándorló jön. Az ugyanis a helyzetből következik. Normál körülmények között kíváncsi ember mászkál a világban. Néha letelepedik, ennek ezer oka lehet. Jön megy a tudós is, az amerikai (és tehetős európai) agyelszívás oka egyszerű, vannak tevékenységek, amik erősen pénzigényesek. Egy darabig lehet elméletben cselekedni, de előbb utóbb gyakorlati tapasztalatra lesz szükség. Mozog a művész is, főleg a zenész. Már a reneszánsz idején is.

Ha azonban háború lesz (micsoda nagyszerű üzlet), akkor sokan és olyanok mennek, akik nem akartak volna. Akit kényszerítenek, dühös. És gyakran nem ott adja le dühét, ahol kéne, hanem ahol tudja. Ezt a migráns primitívségének, összeférhetetlenségének betudni -hát mit mondjak. Más oldalról, pár ember mindig képes beilleszkedni. Sok embert nem lehet elhelyezni, ráadásul sok ember továbbra is „csoportban” érzi magát, természetes, hogy igényei is ilyenek. Én még nem hallottam egy szál mohamedánt hőzöngeni, mert nem tud imádkozni. El tudja intézni igényeit. Még segíthetünk is neki, nem fog nehezünkre esni. Na de százezerrel már alapvetően más a helyzet.

A gyűlölködés, szűklátókörűség, rasszizmus és butaság gyakran kényszer hatására alakul ki. Ha az egyén nem tud mit kezdeni a helyzettel, kényelmetlen lesz számára és azt tapasztalja, aki tud se akar megoldást, akkor ilyen lesz. megdöbbennék, ha nem. Fel kéne adnom minden, az emberről szerzett ismeretemet.

(szerintem Noé nem tudhatott egyedül jól dönteni, ergo a hajóra szállás az egyed szempontjából véletlenszerű volt. Később pedig a dilemma nem az, hogy jó vagy rossz, hanem az, van vagy nincs. Ezt Noé csak fegyelemsértéssel vállalhatta.)

Mert szeretik Viktort.

Mert hazudik nekik a tévé/rádió.

Mert miért ne? (Értve ez alatt, hogy egy témáról nem kötelező mindenkinek ugyanazt gondolnia.)

Nagyjából ennyi.

Következő kérdés?