Mik a Magyarok?

Ami azt illeti, a magyar őstörténet inkább régészeti mint történeti kérdés, ha a tudományágak relevanciáját nézzük. Rendkívül kevés kortárs írott forrás maradt fenn, és ilyen területeken a régészet szerepe felértékelődik, a jobb forrásadottságai miatt, ahogy bizonyos regresszív (visszafejtő) megközelítést lehetővé tevő területeknek is, ilyen például a nyelvészet.

Az más kérdés, hogy a fentebb linkelt, érthető módon népszerű cikk nem alkalmazza a régészet módszereit (sem) helyesen, így a genetikai eredményekből téves történeti következtetést von le: [link]

"Ám az őstörténelem vagy a jelenkor vitatott kérdéseiben támaszkodni kell más tudományágak, a kérdéses területeket érintő eredményeire."

Miért is? Csak azért, mert nem tetszik, amit a történészek állítanak? Mert kb. ilyen ez a hozzáállás a részedről. Ha valami neked nem tetszik, rögtön elkezdesz tudománytalan humbugoknak hinni, amit a neten találsz, és ami fölé oda van írva, hogy "genetika". Elolvasod, és azt hiszed, hogy máris okosabb vagy, mint egy történész, aki az egész életét könyvek felett tölti, és olyan írásokat értelmez és alkot, amiből te egy mondatot sem értenél meg...

Komolyra fordítva a szót: egyébként minden történelmi kérdésben szükség van más tudományos eredményekre is természetesen, és fel is használják ezeket a kutatáshoz. Így a magyar őstörténet kapcsán szükség van a nyelvészetre és a régészetre is (az előttem író egyébként szerintem is jól mondja, hogy igazából a magyar őstörténet legfőképpen régészeti kérdés).

"A magyarok eredettörténetében a legkorábbi, írásos forrásokat újabb kori történészek kétségbe vonták."

Nem vonták kétségbe (ezt az áltudományos kacsák szerzői szeretik hangoztatni csak), hanem kritikusan kezelik. A kritikus gondolkodás ugyanis a tudomány sajátja. Pl. minden történész tudja, hogy Anonymus gesztája a 13. századot vetíti vissza a honfoglalás korára, és a műfaji jellegéből adódóan inkább irodalmi műnek kell tekinteni, az abban leírtakat pedig erős forráskritikával kell értelmezni, nem pedig szó szerint. Ehhez a forráskritikához persze komoly felkészülés és tanulás kell, hogy valaki helyes következtetéseket kell levonni. De persze neked könnyebb elhinni, hogy Jóska bácsi az óvasta benne, hogy a húnóktól származúnk, a zsidóbérenc történészek meg persze hazudnak...

"Azt hiszem, ebben az előző hozzászóló egyetért velem."

Khm...

De pl. ez is, hogy ezt így leírtad, az áltudományos gondolkodásra vall. Miért értenék egyet veled? Mert nem cáfoltalak meg? Ez már azt jelenti, hogy szerinted egyetértek veled? Na pont ez az a gondolkodásbeli probléma, ami miatt te soha nem fogod elfogadni azt, amit egy szakember mond, hanem bedőlsz a szenzációhajhász kacsáknak.

"Túlzás lenne elvárni a történésztől, hogy ismerje és használja

- az antropológia módszereit

- a régészet módszereit, gyakorlatát, kiterjedt földrajzi területekre értendően

- a biológia, genetika módszereit, gyakorlatát, kiértékelési módszereit."

Igen, túlzás lenne, mert a történész munkájának megvan a saját módszertana, ami alapvetően az írott forrásokra épít (és természetesen interdiszciplináris eredményeket is felhasznál, csak nem úgy, ahogy te azt gondolod). A tudomány egyébként is úgy működik, hogy a nyelvész mond valamit, a régész is mond valamit, a történész is mond valamit, amit a saját kutatási módszertanával kikövetkeztet, de egyik sem akarja a saját nézetét a másikra ráerőltetni. Mert mindegyik tudja a másikról, hogy ő a saját módszertanával arra a következtetésre jutott.

Ezzel szemben a kacsák szerzői szeretik a mellüket verni, hogy "a történészek hazudnak, de én megmondom az igazat". Erről a mondatról lehet egyébként megismerni az áltudományt... Egy igazi szakember nem akarja az igazat megmondani, hanem következtetéseket von le.

#11-es Hozzászóló!

Köszönöm a hozzászólásodat, és egyetértünk, hogy a régészeti leletek azok, amelyekre egy eredettörténetet, őstörténetet kutatónak nagyobb súllyal kell támaszkodnia ezekre a tárgyakra, leletekre.

Ám ezeket a régészeti leleteket a régészek korábbi, történészi, időrendi, műveltségi időrendekbe, korokba igyekeznek besorolni, azaz: bizonyos határok között kell, hogy mozogjanak.

A napjainkban folyó autópálya-építések során hatalmas mennyiségű leletanyag került elő a föld alól. Muzeológusok, ifjabb régészek szerint ezek többsége az eddig megadott "korok", "műveltségek", "népek" korszakokhoz TÖBBSÉGÉBEN NEM AZONOSÍTHATÓK illetve nem tudják ezeket besorolni. Ezeket félre kell tenniük.

Azaz: valami baj van a korábbi időrenddel vagy besorolásokkal, vagy éppenséggel a népek elnevezésével.

Ismét a #11-es Hozzászólónak:

Az általad idézett – nem kevéssé felháborodott és támadó hangú cikk - szerzője: BÁLINT CSANÁD professor emeritus az MTA BTK Régészeti Intézetének nyugalmazott igazgatója.

A Wikipédiából:

"Bálint Csanád (Kassa, 1943. szeptember 24. – ) 

Széchenyi-díjas magyar régész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a kora középkor régészete."

"Tanárai többek között LÁSZLÓ GYULA, BÓNA ISTVÁN és CZEGLÉDY KÁROLY voltak."

A tanárairól:

LÁSZLÓ GYULA (Kőhalom, 1910. március 14. – Nagyvárad, 1998. június 17.)  

Széchenyi-díjas magyar régész-történész, képzőművész, egyetemi tanár.

Az 1960-as évek közepén dolgozta ki a kettős honfoglalás elméletét, majd a szvidéri-elméletként ismertté vált eredet-elméletet.

Különféle folyóiratokban megjelent számos tanulmánya az erdélyi népdalok, népszokások, mesék jelképeit magyarázza meg, bemutatja régi korok szerszámait és használati tárgyait, a lovasnépek hiedelemvilágát, s számos nemzeti kegytárgyról – Lehel kürtjétől s Szent István kardjától – a Petőfi-mondaképződésekig MINDEN NOSZTALGIA és MÚLTBA FELEDKEZÉS NÉLKÜL helyreállítja A VALÓSÁGOS KÉPET."(Kiemelés tőlem...) "Munkái művészkeze nyomán sajátos képszerűséget kapnak, így Hunor és Magyar nyomában c. írt és megrajzolt kiadványa valóságos népkönyvvé vált, akárcsak 50 rajz a honfoglalókról c. munkája."

"BÓNA ISTVÁN (Heves, 1930. február 10. – Dunaújváros, 2001. június 4.) 

Széchenyi-díjas régészprofesszor, egyetemi tanár, az MTA tagja (1998)."

....."1975. július 1-jén egyetemi tanárrá nevezték ki. 1979-ben László Gyula professzor is nyugdíjba vonult, ezek után átvette a kora középkor, a honfoglalás és az államalapítás kori régészet oktatását is. 1987-től a Régészeti Tanszék vezetője, majd 1990-ben az önállóvá váló három tanszék Régészeti Tanszékcsoportjának irányítója."

"Széchenyi-díj (1998) [2] – Az európai ősrégészet és korai középkori régészet kiemelkedő szaktekintélye. A HAZAI RÉGÉSZKÉPZÉS ISKOLATEREMTŐ EGYÉNISÉGE." (A kiemelés tőlem...)

"CZEGLÉDY KÁROLY (Pápa, 1914. december 21. – Budapest, 1996. június 20.)

magyar orientalista, nyelvész, történész."

Czeglédy Károlyt a világ Legkiválóbb sztyeppetörténeti kutatói között tartják számon. Jelentős eredményeket ért el a turkológiában is. Fő kutatási területei: a sémi filológia, a szír, arab földrajzi és történelmi források feltárása, a magyar nép őstörténetének és a török népek történetének megismerése voltak. Tudományos kutatásai során sikerült tisztáznia a honfoglalás előtti magyar történelem, valamint a magyarokkal kapcsolatba került népek történetének nem egy vitatott kérdését."

Bóna István a hun – magyar rokonság vagy folytonosság nagy ellenzője lett.

Iskolateremtése e térre erősen kihat.

Régi, MTA-tag és nagy elődjének, Nagy Géza régésznek a hun-magyar folytonosság kérdésfelvetését hevesen kétségbe vonta. A hun – magyar folytonosság kérdést múltba feledkezésnek, romanticizmusnak és nem ténynek tekintette. Pedig László Gyula egyike volt tanárainak....De közvetve felülbírálta Krónikáinkat is, az Attila - Árpád rokonságot is.

Az általa megtámadott elődjéről a Wikipédiából:

"NAGY GÉZA (Gárdony, 1855. augusztus 4. – Budapest, 1915. február 3.) magyar múzeumigazgató őr, régész, etnográfus, az MTA levelező tagja (1901).

Történelmi, régészeti, levéltári, irodalomtörténeti, földrajzi és összehasonlító nyelvészeti tanulmányait a pesti egyetemen végezte."

.............

1893. A magyarhoni lovas sirok Archaeologiai Értesítő

1893. A hunn, avar és magyar pogánykori sírleletek jellemzése Archaeologiai Értesítő

1901. Szkita-szarmata maradványok a magyar viseletben Archaeologiai Értesítő"

Az iskolateremtő Bóna István e kérdésben méltatlan és durva hangú vitát folytatott kortársai egyikével, dr. Bakay Kornéllal.

Ennyire nehéz, többszempontú dolog(gá) (vált vagy volt) a mindenkori kutatás, az eredmények vizsgálata, az újdonságnak nevezhető eredmények közlése, elfogadtatása. Különösen a magyar eredet- és őstörténetben..

.......

#12-es Hozzászólónak

Ennyire személyeskedő, gúnyolódó, támadó és lekezelő hozzászólásra nem is kellene válaszolnom.

Szégyellem magamat helyetted...

Szerintem a magyarok (szükségtelen nagy betűvel írni) olyan emberek, akik azt gondolják magukról, hogy magyaro, mert magyar kultúrális közegben nevelkedtek, ill. már nagyon régóta abban élnek, jól beszélnek magyarul és általában a magyaroknak drukkolnak sportversenyeken.

Semmiféle származási, vagy genetikai kritériuma ennek nincs, megy az se, hogy fáj-e neki Trianon.