A magyarok számára szerintetek van nagy ellentét a "kontinentális" és az "angolszász" kultúra, gazdaság, poliitikai rendszer között, vagy inkább afféle saját csoportot alkotunk?
Francia nyelvű kiadványokban lehet olvasni arról, hogy a franciák egyszerűen "angolszászoknak" (Les Anglo-Saxons) nevezik az Egyesült Királyságot, Kanadát, az USÁ-t, Ausztráliát és Új-Zélandot, és ezen kultúrát, rendszert szembe állítják saját magukkal. Pl. gyakori nálunk "az angolszász modell" vagy "az angolszász rendszer" kifejezés, ami afféle tükörképe, ellentéte a franciaországi gondolkodásmódnak, amit valamely mértékben az egész kontinense rávetítenek.
Én azt veszem észre, hogy mi egyik "modellbe" se illünk bele igazán. A francia kultúra, gondolkodásmód talán valamivel közelebb áll hozzánk, mint az őáltaluk "angolszásznak" nevezett miliő, de téves azt képzelni, hogy a franciák mindenben lefektették azt, hogy mit jelent "kontinentiális európainak" lenni, amikor nálunk olyan sokféle népek élnek, mint a portugálok, a lengyelek, és a görögök.
az angolszászok is változatosak, a nyelven kívülkevés közös van bennük de beleillenek az úgynevezett "Nyugatba"
a kontinentális Európa ennél sokkal változatosabb, de szintén a nyugat része
mi a nyugaton belül az egyedibb kultúrák közé tartozunk, pl a szlávok között sokkal több hasonlóság van
ezen felül ott van a változékonyság, évtizedes időskálán változnak az európai kultúrák, 1990 körül hasonlóbbak voltak a kelet-európai országok mint manapság
A kérdésedre csak egy részterületet illetően tudok válaszolni, ami pedig az oktatási rendszer.
S amit el tudok erről mondani, az is egy 1996-ban hallott előadás. Ezt Hegedüs Miklós nevű szakember tartotta, aki mindkét rendszert ismerte, s azok főbb jellemzőit vázolta föl.
Az "angolszász" oktatási rendszerre - közoktatásira gondoljunk!! - egy igen nagy fokú, számunkra ésszerűtlen szabad(os)ság volt akkor jellemző, amelyben a tanulói jog és kötelesség egyensúlya fölbomlott. A megtanítandó tananyagok, tantárgyak nem épültek egymásra. Így eshetett meg az, hogy a tanuló maga választotta meg (vagy a szülei), hogy mely tantárgyakat kíván tanulni. Ebből adódóan volt olyan, aki úgy tanult történelmet, hogy nem tanult földrajzot. (...)
Vagy a fizika mellett hanyagolhatta a matematikát. (...)
A tanár-diák kapcsolat is egészen más (volt), mint a "kontinentális" vagy poroszos oktatási rendszerben (volt).
Azaz: kisebb hangsúlyt kap a tekintélytisztelet, a követelhetőség, a fegyelem- és a rendtartás, és nagyobbat az ún. 'emberi jog'. Például egy diákotthoni nevelőtanár nem ellenőrizhette a diák szekrényét még akkor sem, ha sejtette, hogy a diák kábítószerrel él. Sőt, erről a szüleit sem értesíthette. Ugyanígy a tanulmányi eredményéről sem számolhatott volna be, ha azt a diákja nem akarta.
A kérdező által soroltaknál eredendően a jogrend (angolszász) az ami más, szemben a mi kontinentális (római) jogrendszerünkkel.
Ezen túl kisebb kulturális, és szerveződési különbségek is adódnak, de utóbbi vonatkozásában csak Anglia az amiről számot tudnék adni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!