Van annak az elméletnek valami alapja, hogy a magyarok a kárpátmedencébe menekültek a mongolok elől?

Nem a mongolok, hanem a besenyők. És az az alapja, hogy a korabeli krónikások ezt írták.

Dehogy. Arról van szó, hogy 1240-41-ben menekülni kellett előlük a kárpátmedencében(!) is.

A honfoglalás idején a mongolok még messze Ázsiában voltak, nem sok befolyással rendelkeztek (sőt, semmilyennel) Európára. Az, hogy 300 évvel később mi történt, más kérdés, ne vetítsd előre évszázadokkal.

Az egész dominó-elv egy baromság. Egyrészt az nonszensz, hogy egy vert sereg inkább megy tovább, és űzi el a másik, még veretlen szomszédját, amelyik majd szintén megy tovább. Másrészt ha nekünk sikerült ide bejönnünk üldözöttként, másnak miért nem sikerült? Harmadrészt kínai krónikások hasonló népmozgásokat jegyeztek fel, csak éppen az ellenkező irányba.

Könnyű baromságozni innen a 21. századból, de a helyzet az, hogy a sztyeppe története másból sem áll, csak ide-oda dominózásból. Már csak azért is, mert ezt tudta feljegyezni a krónikás. Ha valakinek nem sikerült továbbkergetni a szomszédját, azt alávetették, a neve eltűnt és nem írtak róla. Ez nem magyar specialitás, többek között a mai törökök is így kerültek a helyükre. Egyébként meg leírták a korabeli történészek, hogy mi történt, a bizánciak, meg a Rajna-vidéki németek is. És azért nem történt meg többször, mert Árpád idejében a Kárpát-medence bizonytalan státuszú végvidék volt a frankok, bolgárok és morvák között. A későbbiekben már egy erős állam foglalta el a helyet és a besenyők és kunok is tudták, hogy esélytelen lenne ide erővel betelepülniük.

Ennek ellenére a honfoglalás után 300 évvel még létezik Nagy-Magyarország (Magna Hungaria) Keleten. És ez csak egy magyar állam.

Magna Hungaria a sztyeppzóna északi peremén volt, messze a fő útvonalaktól, egyébként meg a 300 év után az addigi legnagyobb hullám el is söpörte.