Mit gondoltok arról a nézetről, hogy a középkor 476-tól 1789-ig tartott?

Te mit szedsz? :D

Amúgy meg engem nem érdekel, ha részegen vagy beszívva kommentelgetsz, és még arra sem emlékszel, amit saját magad írtál (hogy szerinted a korszakhatárok a századokra esnek újabban, amit egyébként semmilyen szakirodalom nem támaszt alá, de mindegy),a te dolgod. A magam részéről én a kérdező kérdésére válaszoltam, te pedig felőlem annyit iszol vagy szívsz, amennyit akarsz.

A korok elnevezése valóban bizonyos fokig önkényes, azonban mégis van több kevesebb egyezség egyes évszámokban. Ugyanakkor a koroknak jellemzői is vannak, amelyek alapján meghatároznak egy időszakot. Minthogy azonban a föld országai (területei) meglehetően eltérő időpontokban jutottak hasonló jellemzőjű állapotokba, a felosztás praktikusan Európa szempontjából valósult meg.

Senki sem vitatja, hogy az ókor egyik meghatározó birodalma volt a Római Birodalom. Ezért felbomlásával jelzik az ókor végét. 476. Utána kezdődött a középkor. Az újkor a középkortól részben társadalmi berendezkedésében, irányítási módszereiben és társadalmi szerkezetében tér el a középkortól. Ez a nagyméretű változás az angol polgári forradalommal vette kezdetét, ezért szokás onnan, 1640-től számtani az újkort. Ugyanezért számítjuk mi Magyarországon ezt 1848-tól. 1789 egy jelentős állomás, de nem jelentett politikai, gazdasági és vezetési struktúraváltást.

@13: Ahelyett, hogy elolvasnád egyszer figyelmesen, amit írtam, és rájönnél, hogy miről is beszélek, elkezdesz gyalázkodni. Szép. Remélem, nem starter vagy, mert őt eddig normálisnak gondoltam, de sajnos valószínűleg ő vagy.

De oké, ha nem vagy hajlandó figyelmesen elolvasni pár rövid sort, akkor elárulom én, hogy miről is van szó: a #4-ben azt írtam, hogy amennyire én látom, konkrét, éles határok helyett elmosódott, körülbelüli határokat érdemes használni. A körülbelül 6. századtól a 15. századig az ennek a célnak megfelel. Nagyvonalakban ad meg egy időintervallumot, nem pedig nanométer pontossággal - iletve ez esetben év pontossággal. Tehát az egész 4-es hozzászólásom lényege a körülbeliség volt. Nem az, hogy pöcce 1500-ban lett vége, mert szeretnénk azt az időpontot kötni valamihez, hanem az, hogy nem szeretnénk kötni semmihez, ezért egy körülbelüli, nem éles határt húzunk csak.

Ezzel szemben szerinted én azt írtam, hogy "századfordulók jelentenek konkrét határokat". Pont a lényeg sikkadt el, és ez tökéletesen ellentétes azzal, amit írtam.

És igen, továbbra is gyönyörű, hogy milyen szép fröcsögést vágtál le, csak azért, mert felhívtam a figyelmedet arra, hogy félreolvastad, amit írtam.

Koroknak nem úgy van vége, hogy hopp, ma még középkor, holnap meg már másik.

Én azt mondanám, hogy a középkor vége olyan 1500 körényékre tehető. 15. század második felében már sisteregnek azok a folyamatok, amik a középkor halálát hozták és a 16. század első felében még működtek a középkor maradványai (valahol tovább).

És persze minden országban más korszakváltó időpontot jelölhetünk meg. Általánosan persze az 1492-t szoktuk elfogadni, de minél messzebb vagyunk a korabeli centrum országaitól, annál inkább tér el ez a datálás. Pl az orosz és a kifejezetten balkáni oszmán területeken ez a korszakolás nem is értelmezhető. Volt orosz származású tanárom töriszakon, tudom jól, hogy ott eleve középkorról se beszélhetünk (mert nem volt antikvitás se, ami után ugye ez a "köztes kor" volt).

Egy szó, mint száz: ez a 476-1789 korszakolás úgy rossz, ahogy van.

Általánosan elfogadott egyetemes korszakolás:

ókor - 476-ig

középkor - 476-1492

kora újkor - 1492-1789

újkor - 1789-1914

jelenkor - 1914-től

Persze ha egy-egy korszakot átfogóan tárgyalunk, akkor bőven bele kell nyúlni az előző korszakba (pl kora újkornál 1450-ig vagy LEGALÁBB 1470-es évekig).

# 16

IDÉZLEK: "A feudalizmus végső bukásának a Bank of England alapítását tekinthetjük. Amikor a király egy magántársaságra ruházta az állam pénzkibocsájtási jogát, megpecsételte a feudalizmus bukását."

EZ TÉVES.

A Bank of England ugyanis csak papírpénzt bocsáthatott ki, melyet kötelezően az állam, a király által kibocsátott aranypénzre kellett beváltania bárki kívánságára.

1913-ban a Bank of England forgalomban lévő papírpénzállománya összesen

28 765 000 fontot tett ki, még a brit állam ennek sokszorosát, kb. 450 000 000 font értékű aranypénzt tartott forgalomban.

Vagyis a forgalomban lévő állami aranypénz mennyiségéhez képest a jegybanki papírpénzé elenyésző volt.

A Bank of England az I. világháború előtt kizárólag nagy értékű címleteket hozott forgalomba, amelyekkel a cél a nagy összegű készpénztranzakciók megkönnyítése volt a gazdasági szereplők között, a hétköznapi készpénzforgalomban az átlagember gyakorlatilag nem használt papírpénzt, csak arany és ezüstérméket. A brit törvények a 19. század elejétől megtiltották, Bank of England 5 fontosnál kisebb címletet hozzon forgalomba, ezzel a célja az volt a brit parlamentnek, hogy a készpénzforgalom alapvetően arany és ezüst érmékben bonyolódjon.

A Bank of England 5, 10, 20, 50, 100, 200, 500 és 1000 fontos bankjegyeket bocsátott ki, a legkisebb címlete, az 5 fontos vásárlóértéke 1914-ben kb. 500 mai fontnak, azaz 216 000 mai forintnak felelt meg.

A Bank of England tehát kizárólagosan csak nagy értékű bankjegyeket bocsátott ki a nagy összegű készpénz tranzakciók megkönnyítésére, ellenben Nagy-Britanniában a napi készpénzforgalom alapvetően ½ és 1 fontos aranyérmékben és ezüstérmékben (3, 6 penny, 1 shilling, 2 shilling, 1/8, 1/4 font) bonyolódott.