Mit gondoltok arról a nézetről, hogy a középkor 476-tól 1789-ig tartott?

"Kölcsey meg megfogan. Ha ez középkor, vagy annak a vége, akkor én tökönszúrom magam :D"

Miért? Köcsey részt vett az 1832-36-os országgyűlésen, amely rendi országgyűlés volt és alapelveit tekintve úgy működött, mint a középkorban. Politikai értelemben Magyarországon 1848-ig középkor volt. Az egész társadalmi-gazdasági rendszer a feudális világával, céhes gazdaságával, tizeddel, kilenceddel, robottal középkorias volt. Nálunk simán lehetne 1848-ig értelmezni a középkort. Éppen erre írtam azt, hogy önkényes a dolog, ha éppen a társadalmi-politikai rendszert választjuk ki, akkor a középkor nem 1492-ig tartott a világ más részein sem.

@7: Többek között ezért is van ráció az általam a #4-ben említett megközelítésben. A határ nem éles, nem egységes, nem feltétlen jó egy konkrét eseményhez kötni. Nagyjából így látom én is:

[link]

A határokat utólag meghatározott események vagy évszámok jelölik önkényesen. Ugyanúgy nincs semmi értelme az 500-nak, mint a 476-nak (mármint konkrétan semmi különös nem történt 476-ban, de 500-ban sem, ami azt indokolná, hogy az legyen az ókor vége és a középkor eleje). Ilyen szempontból nincs jelentősége, hogy a korszakhatárokat kerek évszámok jelöljék, így szerintem nincs igazad.

A középkor kezdete is igazából egy utólagos konszenzus eredménye, társadalmi-politikai és gazdasági értelemben semmi nem indokolja a 476-ot (de az 500-at, de egyébként alapvetően az egész V. századot sem) korszakhatárnak.

Társadalmi értelemben a középkor már a colonus-rendszerrel elkezdődött, nem véletlen, hogy a legtöbb középkort tárgyaló könyv a késő-római kor társadalmával kezdi a középkor tárgyalását (annál is inkább, mert a feudális társadalom gyökerei egyrészt a colonus-rendszerben és a római társadalom izolálódásában is megvan, de ugyanúgy megvan a germán társadalmakban is, amelyek a késő ókorban kezdenek szimbiózisba kerülni a rómaival, amiből majd a feudalizmus születik meg).

Politikai értelemben a 476-nak semmi értelme nincsen, hiszen az utolsó legitim nyugatrómai császár (Nepos) 481-ben halt meg (és pénzt is bocsátott ki), azaz nem Romulus Augustulus volt az utolsó császár. De még az VI. században is a germán királyságok papíron rendre esküt tettek a koronázásukkor a római császárnak (akinek a nyugatrómai megszűnése után rendre bizáncit ismertek el), azaz politikai értelemben a Római Birodalom fennállt a VI. században is (Iustinianus nem visszafoglalta a területeket, hanem fegyverrel akart érvényt szerezni ténylegesen is a hatalmának a germán királyok felett). Persze ez csak az elméleti sík, a gyakorlatban szuverén germán királyságok ellen hadakozott, de a lényeg, hogy 476-ot semmi nem indokolja, hogy politikai értelemben a Római Birodalom megszűnésének tekintsük. Ha a gyakorlati politizálás terén nem, de elméletben, koronázási eskükben és egyéb formaságokban 476 után is elismerték a germán királyok a római császárt, mint felettük álló uralkodót (ugyanúgy, ahogy 476 előtt is elismerték, azaz politikai szólamok terén 476 előtt és után semmi különbség nincs - 476 előtt is ugyanilyen szavakkakl ismerték el a császár főségét, és ugyanúgy fellázadtak a germánok a római császár ellen, és 476 után is ugyanúgy elismerték és hadakoztak ellene... akkor hol van a Római Birodalom vége?)

De érdekes a gazdasági megközelítés is. A gazdaságtörténészek sokkal későbbre, a VII. századra teszik a középkor kezdetét. A 600-as évek azok, amelyek gazdaságilag igazán változást hoztak Európa számára. 600 előtt ugyanis Európa gazdasági súlypontja a Földközi-tengerre esett, a tengeri kereskedelem, a mediterráneum határozta meg a gazdaságot továbbra is. 600 után, az arab hódítás, az európai feudális gazdálkodás elterjedése stb. miatt a gazdaság egyre önellátóbb lett, a kereskedelem és pénzforgalom megszűnt, és megjelent a földművelés, azaz északra helyeződött át, a szárazföld belsejébe a gazdasági súlypont. Európa elfordult a tengertől, a külvilágtól és magába zárkózott. És ennek nem Róma bukása, hanem az arab hódítás volt az oka, és gazdaságilag a középkor ezzel veszi kezdetét.

Tehát sok elmélet van, lehetne 325 (egyházi értelemben, ami megint egy külön dolog) vagy 395 vagy 410 vagy 481 vagy Iustinianus hódítása vagy Iustinianus halála vagy 622 vagy 732 (Poatiers-i csata) akármi a középkor kezdete. Valamelyik évszámot ki kellett nevezni, mint a középkor kezdetének a címkéjét, és ez valamiért a 476 lett. A valóságban ennek semmi jelentősége nincsen, egy utólagos kreálmány az egész, ennyi erővel tényleg lehetne 500 is, de annak sem lenne több értelme.