"Halottról jót vagy semmit" vagy "Halottról jól vagy semmit"?

Igen az alap felfogás az volt hogy a halott ember nem tudna megvédeni magát és ha hazudnak róla akkor bosszúálló szellem kent terhet vissza szoval ez nem a hallottak becsületéről szólt hanem hogy

1. Ne legyen torz a történelem

2. Nyugodjon békében és ne jöjjön vissza rossz szellemként hogy ártson az ott élőknek…

De igen a végtisztesség megint más mint hogy halottról nem szabad rosszat! Igaz rosszat nem csak igazat! Sok eset van ahol a bűnözőből lesz a hős főleg emiatt!

Pl george floyd! Egy drogos kutya volt aki bűnözőt és még fegyveres rablást is elkövetett... nem egyszer ment be a börtönbe de mára még egy utcát is elneveztek róla mint nemzeti hősről…!

(Jó persze elvileg utolso éveiben “megjavult” azaz nem csinalt több rablást lopást csak drogozott de az már tényleg csak az ő egészsége de attól még nem mentesíti fel csak mert kibírt 1 évet börtön nélkül.)

Nos, lehet értelmezősdit játszani, latint citálni, de a lényeg, hogy logikusan gondolkodva nyilvánvaló, hogy a második szólás áll közelebb a helyeshez.

Persze, nem kell minden szólást szó szerint tükör-fordítani, hiszen sok esetben a mi nyelvünkön vagy a mi kultúránkban más jelentést adna a szövegnek, de illik értelmezni és ahhoz igazítva fordítani!

Ha az első változat - vagyis a hibásan elterjedt - szerint élnénk, nem tanulhattunk volna Hitlerről, Sztálinról vagy Néróról! Mert "vagy JÓT, vagy semmit!" Nos, Hitlerről és a többi xarzsákról sok jót mondani nem lehet, így hallgatnunk kéne!

Hallgatnunk kéne?! NEM!

Helyesen értelmezve a szólás: Halottról IGAZAT vagy semmit!

Ez lehet pozitív és negatív dolog is.

#12: Halottról igazat vagy semmit! Miért, az élőkről akkor mit? Miféle erkölcsi intelem az, ami egy általános erkölcsi alapelv szűkítése egy kisebb csoportra? Erre válaszolj, logikabajnok.

Várjál, ilyen fantasztikus tanácsokat én is tudok adni: "Kis termetű nőket ne molesztáljunk!"

Amúgy meg egy szalmabábot püfölsz Hitlerrel meg Sztálinnal. Egyrészt mivel közvetlenül a halálhír után szokás mondani, másrészt a hozzájuk hasonló sátáni figurákra még akkor se.

Igazából az a turpisság, hogy mindkettő helyes.

Ha az a kérdés, hogy melyik a régebbi, akkor a De mortuis nil nisi bonum, azaz "Halottról jót vagy semmit." Ez egészen a Kr.e. 600-körüli spártához vezethető vissza, τὸν τεθνηκóτα μὴ κακολογεῖν-ként hangzott el, és ebben a formában egyértelműen a "jót, vagy semmit" értelmet hordozza (A halottakat ne kritizáljuk).

Az 1400-as években készült az ezt tartalmazó ógörög írásnak latin fordítása, ahol De mortuis nil nisi bonum-ként (helyesen) fordították, így maradt a "jót vagy semmit" jelentés. Eredendően a halottak túlvilágról való bosszúállását kerülendő óvja az élőket: ne mondj rosszat a halottról, mert téged fog kísérteni.

A De mortuis nil nisi veritas alak az 1700-as években jelent meg, mint az eredeti szólás megújítása, afféle "így kellene" filozofálás tárgyaként. (Itthon a "De mortuis nil nisi bene" alak is ismert, de az latinul kifejezetten furán hangzik, nem adja azt a tartalmat, amit magyarul a "jól vagy sehogy" mögé értünk.) A túlvilágról bosszút álló szellemektől már nem annyira féltek a gondolkodók, ellenben magát a szólást érdekesnek és hasznosnak találták, így az alapjaira építettek egy új szólást, mely a kor értékei mentén hasznos volt: halottról igazat, vagy semmit. A halott nem tudja magát megvédeni a hamis vádaktól, ahogy az élő, ezért kifejezetten alantas tett utólag bemocskolni valaki nevét hazugságokkal.

Szóval ha a szellemektől félsz: halottról jót vagy semmit,

Ha meg igazságos akarsz lenni: halottról jól vagy sehogy/igazat vagy semmit.