Az, hogy valakinek mi az anyanyelve, hogyan befolyásolhatja a gondolkodásmódját? Tudtok könyvet ajánlani a témában?

Pl. a magyar nyelvben az őszibarack és a kajszibarack gyümölcsök "barack" névvel futnak, amiből az következik, hogy a magyarok ezeket a gyümölcsöket rokon tápláléknak gondolják. Viszont más nyelvekben ez a két gyümölcs teljesen máshogy van megnevezve, és más népeknél egyáltalán nem gondolják ezeket rokon gyümölcsöknek. Azaz a nyelv a gondolkodásra ilyen módon tud hatni. Számtalan példa van még az ilyen dolgokra, hogy a valósághoz való viszonyunkat a nyelv hogyan befolyásolja, a fent általam leírt szerzőknél lehet erről olvasni (pl. van olyan bennszülött afrikai nép, amelyiknek a nyelvében nem lineáris múlt-jelen-jövő igeidők vannak, hanem körkörösen értelmezi a nyelvük az idő múlását, és ez a nép nem is úgy érzékeli az időt, hogy folyamatosan múlik, hanem úgy, hogy önmagába tér vissza - egy érdekesség ehhez kapcsolódóan, hogy van egy film, az Érkezés, ami hasonló témát dolgoz fel, bár természetesen filmes túlzásokkal...)

Tudtommal főleg a nyelvtani szerkezetek különbözőségével van kapcsolatban a gondolkodásmód különbsége. Az, hogy ragozós és nem elöljárós a nyelvünk, hogy a mondatszerkezet alany-állítmány-többi mondatrész erősen befolyásolja a gondolatmenetet. Vagy a magyar gondolatmenet logikája diktálta ezeket a nyelvi szerkezeteket. Mindenesetre a magyarok logikája sokszor más, mint más népeké, ezért van pl Rubik Ernőnk, Nobel díjasaink, feltalálóink nagy zámban.

12: Nálunk mindkettőből készül befőtt is, lekvár is. Furcsa, hogy nem tudsz erről.