Az állkapocs méretét nemzedékeken keresztül befolyásolhatja-e a tájszólás használata?

Igen érdekes elképzelésed van az örökletes tulajdonságokról. Nem tudom hogyan képzeled, hogy a tájszólás "visszahat" a spermára és a petesejtre, mert hogy ez kéne hozzá. A szerzett tulajdonságok (akármilyen használatból eredő erősebb izomzat, akár pl. a kar akár az állkapocs izmairól van szó) NEM ÖRÖKLŐDNEK.

Mellesleg a tájszólás nem ad akkora különbséget mint gondolod. Ha így lenne, akkor a tájszólást beszélők az életük során erősödnének ezen izmaikra a nem beszélőkhöz képest, mint ahogy a sokat súlyzózó ember erősödik az élete során a nem súlyzózó emberekhez képest.

Ha van is összefüggés ezen jegyek és a tájszólás között, akkor az összefüggés fordítitt: van egy öröklött helyi antropólógiai jelleg, ami az adott tájegységben jellemző, és esetleg ez befolyásolja a hangképzést, de nem fordítva. Ilyenről nem hallottam, de ha van, akkor előbb volt a jelleg és aztán a helyi tájszólás.

Lehet, hogy tudománytalannak hangzik, de ott van Fekete Pákó: "kocsog".

Biztos, hogy a fej berendezése a beszédhez idomul egy adott személynél.

Darvin szerint ez nem lenne még olyan szelekciós hatás, hogy nemzedékeken keresztül átalakítsa a vonásokat, de lehet, hogy a beszéd alakult ki (vagy át) egy népcsoport fejszerkezetéhez, hogy könnyebben tudják használni.

Aztán lehet, hogy van olyan visszahatás, amiről Darwinnal együtt mi sem tudunk. (vagy csak én.)

Fekete Pákó egy külföldi, aki egyszerűen nem tud különbségeket tenni bizonyos hangok között. Ismert tény, hogy a hangkészletünk gyerekkorunkban fejlődik ki, és ha egy nyelvben van mondjuk 5 féle 'sz' hang, azt idegen nyelvként egyszerűen nem fogjuk tudni használni. Japánul tanulók pl mondják, hogy nem hallanak bizonyos különbségeket olyan szavak közt, amit a helyiek különbözőnek hallanak.

Magyar anyanyelvű, de néger származású egyének bizonyítják, hogy igenis nem a fej anatómiája számít az o/ö különbség megformálásában.

"Alapjában véve arra gondoltam, hogy az anya a gyermekhez tájszólással beszél, tehát a gyermek ezt sajátítja el. A gyermekkori szó és hangalakítás formálhatja az izmokat, a csontozatot a fejen."

Akkor csak annyit kell nézni, hogy egy adott tájegységen élő jellegezetes anatómiai jegyű szülők gyerekét távol neveljük fel (pl szülők meghalnak és örökbe fogadás történik más megyébe), ez esetben a gyerek állkapocs izomzata és egyéb jegyei idomulnak-e az új környezethez. Tehát mondjuk Vasban nevelt palóc gyereknek vasi képe lesz-e. Biztos van egy pár ilyen eset, ha erre teszed fel az életedet, talán meg tudod válaszolni a kérdést.

A magam részéről továbbra is fenntartom, hogy a hangkézpés nem ad jellegezetes anatómiai különbségeket, mert a hangképző szerveket nagyon sok egyéb dologra használjuk (ugye egyben rágó, nyelő, légző stb szervek), így a hangképzés a munkájuk töredéke, és ezen munka közt lehet töredéknyi különbség az egyes vidékek közt.