A magas intelligenciahányados jelezheti, hogy valaki - kellő energiabefektetés mellett - jó lehet fizikából és matematikából magas szinten?

@2: matematikuskám! Azért az ugye megvan, hogy egy fizikusnak - legyen akár elméleti, akár kísérleti - illik ismerni pár berendezést? Mint ahogy az is, hogy egy-egy ilyen bemutatása pont megfelelő egy nyílt napra? És igen, ha megvan a berendezés ismerete, a puszta adatgyűjtés elég gépies munka. De nem igazán ennyiből áll egy "kutató fizikus" munkája, főleg, ha elméleti fizikus.

Ha ennyire érdekel a dolog, menj át az elméleti fizika tanszékre, vagy az atomfizika tanszékre - gondolom belefér, hogy átmássz az északi tömbbe. Ott kopogj be szépen egy ajtón, mondd el, hogy csókolom, matematikus vagyok és szerintem a fizikusok betanított majmok szintjén vannak, mert csak gombokat nyomkodnak, egyet tetszenek-e érteni. És kis szerencsével lesz valaki annyira rendes és türelmes, hogy ahelyett, hogy arconvág egy fagyott heringgel, megmutatja neked, mivel foglalkozik valójában a kutatómunkája során.

Menj át dgy-hez (Dávid Gyula, atomfizika tanszék), őt úgyis ismered már innen a GYK-ról. Kérd meg, hogy mutasson már pár munkát, publikációt, meg mondja el, hogyan néz ki egy fizikus számára a kutatómunka stb stb.

Elképesztőnek tartom, hogy nyílt napos bemutatók alapján ilyen fikázást vágsz le. Inkább tájékozódj.

Szia!

Nekem kicsit furcsa, hogy 4-5 év után ekkora a fejlődés. Szerintem ez nem lehetséges valamilyen behatás nélkül, de természetesen tévedhetek is. (vagy korábban is megvolt és valami miatt nem tudtad előhozni) Középiskolás, főleg a mai fizika oktatás mellett tanulás nélkül is ötösre ki lehet hozni az érdemjegyet. 20 évvel ezelőtt 100% felvételit írtunk páran, kb. 1.5 óra alatt, pedig sosem tanultunk, max a szakkörön. (heti 1 alkalom). (az én IQ-m 12-15 ponttal kisebb mint a tiéd, már ha a teszt tényleg komoly. Melyiket töltötted ki?)

A magas IQ szükséges, de nem elégséges feltétele a komoly eredményekhez. Azonban ez sem elég egy adott szak elvégzéséhez, ha nincs meg a vénád az adott szakterülethez.

Felvételizned kell, ami egyszerű nagyon, neten fent vannak az emeltszintű kérdések, próbálj megoldani párat, nézd meg mennyit tudsz most.

ezek a középszintűek:

[link]

ezek az emeltek:

[link]

persze találsz még máshol is. Ha tanulnod kell, szerezz be középiskolás könyveket, majd utána a komolyabbakat. Azért kell a középiskolás könyv mert az támpontot ad ahhoz, hogy mit is kérdeznek a felvételi során. Fizikusnak úgy sem képzed magad addig.

Az a hivatalos teszt szinte tutira a neten fellelhetó ingyenes mensa-próbateszt lesz, aminek az a különlegessége, hogy _nem_ hivatalos. Amennyire tudom, ilyenkor felajánlják az embernek, hogy ugyanmár, menjen be megírni a valóban hivatalos tesztet, és amennyire látom/hallom, nem meglepő módon gyanúsan sokan töltik ki ezt a próbaizét úgy, hogy maximális pontszámot kapnak.

Az iq természetesen azt mutatja meg, hogy mennyire jó valaki iq teszt kitöltésben.

Kérdező! Ha érdekel ez a pálya és komolyan szeretnél belevágni, akkor ne az iq-don, meg régi iskolás eredményeken gondolkozz, hanem vágj bele! De most komolyan, máshogy tuti nem lesz ebből semmi...

Azt jól tetted!

Arra azért vigyázz, hogy maradjon meg 'Élvezetnek' a tanulása, mintsem valami kényszernek. Szerintem úgy sokkal többre mész, de embere válogatja.

Válaszod igazából már van, én inkább tapasztalatot írok.

Intelligencia, iq-teszt:

17 évesen kíváncsiságból kipróbáltam a dán mensa online tesztjét, 110 lett az eredmény. 20 évesen nagydiákiq miatt volt szerencsém(?) ingyen írni hivatalos magyar tesztet, koncert után másnaposan 135+.

10 éves korom óta elemzem a környezetemet és a kritikus gondolkodásom miatt több tanárral is voltak problémáim a középsuliban. Egyébként mindig is jobban el voltam az idősebb ismerőseimmel. A hivatalos teszt eredményét kézhezkapva picit megnyugodtam, hogy akkor mégsem én vagyok az őrült, hanem mindenki más - ez a gondolat hosszútávon nem megbízható és nem is előnyös.

Beléptem a mensába, igazából az egyetlen nagyobb különbség a nem mensás ismerőseimhez képest, hogy a mensások sokkal jobban ragaszkodnak a szubjektív ítéleteikből felépített világukhoz. Van egy egész logikusan felépített rendszerük, viszont nem igazán hajlandóak ezen kívül gondolkodni.

Tanulás, érdeklődés, továbbtanulás:

Elsőben valamelyik alapműveletes házinál rájöttem, hogy nem is kell számolgatni, ahogy egymás alatt vannak a kiszámolni valók az erdemények valamilyen szabály szerint jönnek egymás után. A tanár közölte, hogy ez így nem megoldás, számoljam végig mindet. Másodikban költözés miatt másik suliba kerültem, itt egy ideig minden matekóra elején volt kb. 5 db. szorzás. Amikor kiderült számomra, hogy ez verseny, onnantól kezdve amikor a tanár az utolsó szoroznivalót is feladta, rögtön jeleztem, hogy kész vagyok. Elmagyaráztam a többieknek, hogy nem kamuzok, hanem amíg kapjuk a feladatot, közben meg is oldom. Innentől kezdve csomóan szinte azonnal jelezték, hogy kész, így be lett szüntetve az óra eleji versenyzés. Nagyjából itt szűnt meg az érdeklődésem a matek iránt. Később még rátett, hogy mivel nem volt vele különösebb problémám, küldtek versenyekre, bent kellett maradnom szakkörökön, meg a jobb matekos csoportba kerültem, stb. Mivel ez mind kényszer volt direkt rontottam a jegyeimen, hogy átkerüljek a másikba, "ott amúgyis jobb fejek az emberek".

Általában kb 4. osztály végére már nem érdekelt semmi ami az iskolán belül van, 7. osztályban meg már egyátalán nem tanultam. Végzősként gondolkodtam rajta, hogy le sem érettségizek mert minek, vagy bukok egyet, hogy érzékeltessem a tanárokkal, hogy bekaphatják. Végül itthoni nyomásra mégiscsak leérettségiztem bukás nélkül.

Mindig is szerettem vitázni, érdekelt, hogy ki, miért, hogyan, viselkedik, gondolkozik, 16-17 évesen elkezdett érdekelni az elméleti fizika, 19-20 évesen az informatika és a technológiai fejlődés, jelenleg (22) nehezebb olyan dolgot mondanom, ami nem érdekel.

Tavaly tavasszal kitaláltam, hogy akkor elmegyek mérnökinformatikusnak, aztán ha bírom, csinálok mellette egy fizikát, úgyhogy jelentkeztem emelt matekra és emelt infóra, és elkezdtem itthon tanulni. A felkészülés nem sikerült úgy, ahogy elterveztem, nem is vettek fel, viszont megszerettem a matekot. Idén újra probálkoztam a felvételivel (és a matek érettségivel is), bekerültem matek szakra, viszont ugyanaz a probléma, mint az (összesen) 3 hónap érettségikre készülésnél: túl kevés idő alatt kéne bepótolnom túl sok mindent, és nem is úgy, ahogy nekem jó lenne, valamint mivel utoljára 4. osztályban tanultam tényleg rendesen, tanulni is meg kell tanulnom. Ezek miatt jövőre is csak az első félévemet fogom elkezdeni, ugyanakkor még nem mondtam le arról, hogy a kövi 4 évben két szakot tanuljak végig.

Egyébként ahogy bekerültem egyetemre, éreztem, hogy hazaértem.

Kutatás:

Erről nincs tapasztalatom. Viszont 16-17 évesen ha a wikipédiát olvasva néha megfordult a fejemben, hogy milyen jó is lenne azokat a dolgokat kutatni, kb. lehetetlennek tartottam, most nem tudom elképzelni, hogy ne lennék kutató a jövőben, annak ellenére sem, hogy az egyik egyetemi tanárral beszélgetve a matematikai előképzettségemről elsőre azt mondta, adjam fel, keressek valami mást.

Konklúzió:

Ezt neked kell levonnod. Akár tükrözi az iq pontszám a benned rejlő potenciált, akár nem, ha a legmagasabb szintre készülsz, valamire csak kell tudnod következtetni abból amit írtam/írok.

Megjegyzés:

Én csak abban az esetben indulnék földtudományról, ha csak a geofizika érdekel, és egyátalán nem lenne fontos az általános tudás. Te azt írtad nagyon megszeretted a természettudományokat, valamint az utolsó kérdésben fontos, hogy kutató fizikust írtál. Jobb útnak látom, ha fizikával alapoznál.

Segítség:

logika (ha elmerülsz benne, tudni fogod, hogy miért emelem ki):

- Bármikor bármilyen mennyiségben ajánlom raymond smullyan rejtvénykönyveit (typotex, vagy olvasók boltja, vagy nem magyarul e-bay és társai)

- Ruzsa Imre, Máté András - Bevezetés a modern logikába (ha van antikváriumban, ha nincs egyetemi könyvtárakban keresgélj)

középiskolai matek:

tankönyvek:

- Obádovics J. Gyula - Matematika (scolar, de sok helyen van)

- Rieman István - Matematika (typotex, olvasók boltja)

- Hajnal Imre - Matematika I; II; III; IV. (antikvárium, könyvtár)

- ha valamelyik témakörből mélyebb ismeretekre van szükséged typotexnél találsz speciális középsulis tankönyvet, vagy keress egyetemi könyveket/jegyzeteket

feladatgyűjtemények:

- elemi matek tanárom szerint mindegy, szóval a mai sárga-zöld-kék érettségire felkészítők jók, de azért

- Pósa Lajos - Összefoglalás (antikvárium, könyvtár)

- Horvay Katalin, Rieman István - Geometriai feladatok gyűjteménye I. (antikvárium, könyvtár)

- Soós Paula, Czapáry Endre - Geometriai feladatok gyűjteménye II. (antikvárium, könyvtár)

középiskolai fizika:

tankönyvek:

- Szalay Béla - Fizika (antikvárium, könyvtár)

- Holics László - Fizika 1; 2; (antikvárium, könyvtár)

- mindkettő (mindhárom) régebbi, úgyhogy nem árt összevetni őket valamelyik maival

feladatgyűjtemények:

- [link]

- Horváth Gábor - Táltos leszek fizikából I; II. (typotex, olvasók boltja)

Nem kell mindent beszerezni/kikölcsönözni/letölteni, de nem is árt, ha van rá lehetőséged.

Üdv.