Egyesek miért ellenzik ennyire a Turáni elméletet?

„Bár felhasználóneved elrejted...”

Én legalább nem cisnálok havonta új nicket (ellentétben veled). Egyébként ez egy anonim fórum, a nicknév amúgy sem árul el semmit az emberről (pl. tanulatlan emberek is adhatnak maguknak olyan nevet, hogy superior knowledge). Amúgy te is elrejtetted a felhasználóneved (ami nem baj), de magadtól amúgy nem jutott eszedbe ez az érv, csak azért mert tegnap Pro Patria szóvá tette neked. http://www.gyakorikerdesek.hu/politika__magyar-politika__752..

Nincsenek saját ötleteid, csak mások érveit próbálod másolni. Pl. amikor mondtam, hogy menj könyvátrba (13-as), utána írtad, hogy menjek könyvtárba (38-as). Amikor írtam az érvelési hibáidról (10-es), utána jöttél az érveléstechnikával (17-estől kezdve). Amikor hivatkoztam egy nyest-cikkre, utána szó szerint bemásoltad a tartalmát. Mintha kényszeresen utánozni akarnád vitapartnereidet.

„...azonban megismerni a swadesh-es fantáziádról...”

Miután a 10-esben mondtam, hogy mindegy, melyik felhasználóddal jössz, úgyis megismerni, most ebben is utánozni akarsz.

„...pár hónapja még totál türk nyelvrokonság párti voltál, minden topicban picit módosítod a hiedelmeidet.”

Most is türk nyelvrokonság párti vagyok (de sosem mondtam, hogy az kizárólagos lenne), mivel a türk nyelvrokonság része a nosztratikus/eurázsiai elméletnek. Már tavaly júniusban (amikor még Johns Johns volt a nicked) is úgy kezdtem a vitát, hogy nosztratikus nyelvcsalád (ennyit arról, hogy „minden hónapban módosítom a vélerményem”) . http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__tarsadalomtudomany..

Amúgy ez volt az a vita, ahol életedben először hallottál tőlem a Swadesh-listáról. A 37-esben szépen be is másoltad. :)

Egyébként azt gondolom nem tudod, így elmondom még, hogy a tudományos kutatást azért végzi a kutató, hogy a véleménye esetleg közben módusuljon. A tudományos viták célja is ez.

„Mintha magadról beszélnél. Egy nyelv nem tartozhat két nyelvcsaládba (ahogy te hiszed)”

Ezt az érvet is tőlem vetted:

http://www.gyakorikerdesek.hu/politika__magyar-politika__723..

38-as hozzászólás. De egyébként tartozhat, mert pl. néha uráli nyelvcsaládról beszélnek, néha finnugor nyelvcsaládról. És ezeket bele lehet foglalni tágabb családokba is. Sajnos amikor a nyelvészet elkezdte a természettudományból másolni a rendszertant, addig már nem jutottak el, hogy a családnál nagyobb, illetve kisebb taxonok is léteznek, és akár használni is lehetne őket...

„Nem tudom miért rugózol a kisszámú türk jövevényszavunkon. Gyakoriságban jóval megelőzi a finnugor és az iráni eredetű szavak száma az alapszókincsben.”

Amennyiben hiszünk azoknak az etimológiai szótáraknak, amelyek minden finnugorral rokonítható szót automatikusan „finnugor eredetű”-nek sorolnak be. Pedig az altaji nyelvekkel is rokoníthatóakat ugyanilyen megalapozottan „altaji eredetűnek” is besorolhatnák, és akkor meg a finnugort nevezhetnénk kisszámú jövevényszónak. Ezt is már leírtam korábban (17-es hsz., itt: http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__tarsadalomtudomany.. ).

Meg egyszer még szebben, és 1 óráig kellett keresnem, mert mindent szétofflosz és floodolsz, így viszont már nem könnyű visszakereseni egy konkrét korábbi hozzászólásomat (8-as hsz., itt: http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__tarsadalomtudomany.. ).

Még a „kemény finnugrászok” is észrevették már, hogy a magyar nyelv és altaji nyelvek közti hasonlóságok nem mmagyarázhatóak pusztán szóátvétellel, bár különféle alternatív magyarázatokat adnak a kérdésre:

[link]

[link]

„de a török nyelvrokonság mellett próbáltál érvelni, elég aki az első hozzászólásaidat elolvassa.”

Nem csak próbáltam, de egyébként nem török, hanem altaji, És mivel az eurázsiai elmélet alapján bármely urálinak tartott nyelv bármely altajinak tartott nyelvvel, ezért nem megleő, hogy törökkel rokonítható szavakat is bemutattam. De a 34 példám közül 17-et (a felét) egyáltalán nem hasonlítottam török nyelvekhez, és összesen 3-at hasonlítottam csak török nyelvekhez (mint ahogy írtam is elébb), csak megint nem sikerült értelmezni.

„Most már sunyin (dákó-romános stílusú vita-etika) hátrálnál ki belőle ahogy látom.”

Érveléstechnika, mi? Ja, és persze értő olvasás :)

„Nincs igazolva, tetszőleges számítógépes statisztikáid nem bizonyítanak semmit.”

Látom, nem sikerült megérteni, hogy működik a tudományos eredmények statisztikai alátámasztása.

„Maguk a szerzők is hipotézisnek nevezik.”

Erre már négyszer válaszoltam. Mivel a hipotézis statisztikai ellenőrzése és igazolása 2015-ben történt, ők meg korábban írtak róla, így talán ez nem olyan nagyon meglepő.

„emlékszel a Google könyvkeresőben a több száz angol nyelvű könyvre???”

Emlékszem, jó a memóriám.

„Ja igen, azokról jobb nem is beszélni, ugye? Értem én …”

Itt sajnos nincs hely arra, hogy mind az 500 könyvet részletesen kitárgyaljuk.

„de nem tudnak igazán komoly nyelvtani statisztikát készíteni számítógéppel”

De tudnak.

„ [link]

Megint egy blogbejegyzés, hurrá.

„Olvassad csak el, Mondom én a te logikád alapján az egész világ nyelvrokonunk, de ez már nem rokonság hanem valójában IDEGNSÉG.”

Elolvastam, de nincs szó benne nyelvi idegenségről.

Egyébként miért nem saját magad fogalamzod meg a gondolataidat, ahelyett, hogy komplett cikkeket másolsz be?

„Közölnek érdekes fikciókat hipotéziseket minden tudományos magazinban, azonban veled ellenben ott hipotézisként is kezelik ezeket. Hipotéziseket meg nem lehet tényként kezelni és bizonyítgatni velük ahogy azt te szeretnéd.”

Valóban közölnek, de ha elolvastad volna a linkelt cikket, illetve azt, amit a hipotézisek statisztikai igazolásáról írtam, akkor rájönnél, hogy hol tévedtél.

„Nincs számítógépes statisztikai bizonyítás, mivel nem üti meg a kellő bizonyítóerő mértékét.”

Ha a PNAS bíráló elegendőnek találták, akkor talán fogadjuk el. Mellesleg az egyes szavak finnugor eredete mellett még ennél gyengébb statisztia sem szól, arra mégsem mondod, hogy hipotézis.

„Ajánlom az MTA nyelvtudományi intézetének honlapját”

Ez sem tudományos publikáció, kb. a nyest színvonalán áll, ami a szerző nevét olvasva nem túl meglepő. Mindazonáltal az első 4 pontban nagyjából korrekt dolgokat ír, a nosztratikus/eurázsiai nyelvészek és én is követem ezeket a szabályokat. Az 5-ös pontban meg nem ír semmilyen konkrét érvet.

„Még mindig fentáll a három kérdésem”

Ezekre már válaszoltam, többször is, mint elegendő. Nekem viszont még mindig fennáll 11 kérdésem.

„a nyest.hu tudományos oldal, blog formátumben, hogy még a prolik is megértsék mint te.”

Nem tudományos oldal, hanem egy áltudományos blog. A személyeskedést meg nehogy kihagyd egyszer, nem is te lennél.

„Utána elfelejted, hogy mennyi google books találatot linkeltem be arról hogy szerzőid is finnugornak tartják a magyar nyelvet.”

Régen meg azt tartották, hogy a föld lapos.

„Mellébeszélsz, a finnugor és iráni szavakat is kinevezted benne önkényesen török eredetű szavaknak”

Azért arra kíváncsi lennék, hogy hol írtam azt, hogy bármelyik szó „török eredetű”, mivel mindig is hangsúlyoztam, hogy ne eredetről, hanem rokonságról kellene beszélni.

„Hát persze persze (ez a kedvenc részem amikor halucinálsz), nagyon hihető mese.”

Kár, hogy a tények konkrétan fel voltak sorolva, és még a forrást is megadtam, ahol bárki ellenőrizhetné, még te is.

„Jó dolog lehet a valós világtól így elzárkózni az elmédnek.”

Ezt majd a tükör előtt.

„Hát abban a sajátosan átértelmezett szelektált listában amit szeretsz feltüntetni nem is lehet.”

Máshol sem, de nyugodtan írj te is egy listát (vagy másolj be, az úgyis menni szokott).

„Aha sajátos táltos-tudós értelmezések megint.”

„Önmagának is ellentmondó logikai bukfencek következnek”

A hozzászólásaid végére mindig csak a szeméyleskedés marad.

„Megint újra csak a hipotézis meg a képzelt számítóséges „statisztikák”, amely nem ismeri el az ural-altáji nyelvcsaládot mint létezőt.”

Annyira képzelt, hogy még a PNAS is leközölte. És nem az urál-altaji, hanem az eurázsiai nyelvcsaládra vonatkozott a cikk, de nem is írtam mást.

„Rájuk hivatkoztál hogy az ő elméleteik a bizonyítékok az ural-altáji mesékre”

Az urál-altaji nyelvcsaládra nem. Az urál-altaji rokonságra igen. De látom, nem sikerül felfogni, hogy mi a különbség.

„Erre kérdeztem én, hogy hányadik oldalon melyik könyvben találhatóak. Erre meg kellett már hátrálnod mert túl konkrét.”

Nem hátráltam meg, korrekt választ adtam a kérdésedre. A családot kérdezted, és az sehol, de nem is mondtam soha, hogy bárhol is található. A rokonság meg az egész műben (gondolom nem néztél bele, mert akkor a 2. kötetben láttad volna a szólistákat, az elsőben meg a nyelvtani érveket).

Aki meg szokott hátrálni a konkrét kérdéseknél, az te vagy. Ezt már jeleztem a 16-osban, erre most megint engem próbálasz utánozni.

„Ez egyre jobb (vastag bőr van a ****-on.”

Hiába dühöngsz, attól még a tény tény marad. De ha be tudod másolni, hogy hol tagadtam a rokonságot, akkor minden elismerésem.

„Dehogy válaszoltál. Nem szereted az etimológiai szótárakat, mert az nem ad sok lehetőséget az altáji nyelvrokonság meséidnek a kibontogatásához. Értem én.”

Nyilván azért linkeltem be én magam etimológiai szótárakat minde egyes vitánk során.

„Ugyan ki az a bárki? Szakmunkások?”

Bárki, aki veszi a fáradságot, hogy megnézze azokban a forrásokban, amelyeket javasoltam. Akár szakmunkások is. Akár még te is, bár ahhoz meg kellene tanulnod olvasni.

„Alapszókincs ősi részei a finnugor szavak, és messze a legmagasabb, azaz 1000 körül van a számuk.”

Az altaji nyelvekkel rokonítható szavak száma magasabb ennél.

„Nem működik nyelvösszehasonlításnál egy tetszőleges hasonlósági értékre beállított program, lásd a fenti példát minden nyelv rokon lesz egy bizonyos beállításnál.”

És persze a PNAS bírálóinak ez nem tűnik fel, hihető.

„Marácz nem is nyelvösszehasonlító nyelvész”

Nem is írtad, hogy annak kell lennie. És lám, pontosan azzal próbálasz magyarázkodni, amit már előre leírtam.

„Nem is kértelek erre, prolikám”

Te szerintem mást se kértél még soha semmire. Tudod egyáltalán, hogy mi az, hogy kérni?

„Ne nevezzed a fórum hozzászólásaidat publikációnak, se a szakmunkásképzőben szerkesztett iskolai faliújságot vagy suli lapot tudományos publikációnak. Érted tini gyermek.”

Nem nevezem. A saját mtmt-adatlapomat nézegetve jól elkülöníthetők az impaktfaktoros nemzetközi folyóiratban megjelent szakcikkek, és a konferenciaabsztraktok. A fórumhozzászólások meg nicnsenek nyilvántartva. De gondolom eddig az mtmt-ről sem hallottál, de most, hogy megtudtad tőlem, hogy van ilyen, minden 2. hozzászólásoban erre fogsz hivatkozni.

„Hát igen, dilettánsok tipikus mondata (közben komolyan vehető logikus érveik sincsenek)”

Ha valakinek itt nem voltak eddig, az te vagy.

Mivel már így is túl sok időt pazaroltam rád, és „érvelésed” nem áll másból, mint olyan állítások számba adásából, amiket nem mondtam, valamint tudományos eredmények érvek nélküli megkérdőjelezéséből, és saját állításaid érvek vagy források nélküli ismétléséből (annak ellenére, hogy közvetlenül előtte válaszoltam is rájuk, elég megnézni az utolsó 2-3 hozzászólást), ezért úgy döntöttem, hogy nem folytatom. Ez nem örökre szól, csak addig, amíg meg nem tanulsz értelmesen vitázni. Persze ha némi tiszteletet is tanulnál a vitapartnereid felé, az sem ártana. Mivel minden topicot szétfloodolsz (gondolom az a célod, hogy a sok hozzászólás között elvesszenek vitapartnereid főbb gondolatai), így inkább leírom őket még egyszer (összefoglalva):

1. A magyar nyelv a tudomány legújabb eredményei szerint a nosztratikus/eurázsiai nyelvcsaládba tartozik, mivel ezek a legnagyobb egység, amelynek létezése statisztikával is alátámasztható (és a nyelcsalád definíciója alapján olyan nyelvek halmazát jelenti, amelyek (bizonyíthatóan vagy feltételezhetően) közös ősnyelvből származnak).

[link]

[link]

Ezeket a statisztikákat meg lehet ugyan kérdőjelezni, de azt megkérdőjelezők kezében általában nincsenek még ezeknél gyengébb statisztikai érvek sem, amellyel saját igazukat bizonyíthatnák (persze ez sosem zavarja őket, az eurázsiai koncepció kapcsán meg még a kakán is csomót keresnek). Természetesen az eurázsiai családon belül bármelyik nyelv bármelyik nyelvvel rokonítható (így pl. bármelyik uráli nyelv bármelyik altaji nyelvvel), csak az arány nem mindegy. Ezeket nyelvenként meg kell vizsgálni. Egy nyelv egyszerre több másikkal is összehasonlítható (mint ahogy a finnugor nyelvrokonság melletti érvek felsorolásakor is tenni szokták). A nyelvcsaládok bináris modellje amúgy sem alkalmas a nyelvek eredetének leírására (ahogy erre Szilágyi N. Sándor is rámutatott), de még a rokonságéra sem nagyon. Az eurázsiai nyelvek is inkább spektrumot képeznek, ahol a magyar valahol a finnugor és altaji nyelvek között helyezkedik el.

2. Nyelvünk finnugor rokonsága igen valószínű, azonban ez az 1. pont tükrében nem jelenti automatikusan a finnugor nyelvekkel rokonítható szavak „finnugor eredetét”, főleg akkor nem, ha azok más nyelvcsaládokba (általában altaji, de gyakran dravida vagy indo-európai) tartozó nyelvekkel is rokoníthatók. A rokoníthatóságra pedig magyarázatot kell adnunk, és ha kizártunk minden más lehetőséget (szóátvételt vagy a „finnugor kornál” korábbi, közös eredetet), csak akkor beszélhetnénk ezen szavak „finnugor eredetéről”, de ez akkor is csak feltételezés lenne, hiszen ezen szavak eredetének írásos nyoma nem maradt fenn. Egyes etimológiai szótárak ezt nem veszik figyelembe, ezért nem vehetőek komolyan. Sem azok, akik ezen szótárak adataira (pl. hogy az alapszókincsünk nagy része „finnugor eredetű”, aztán jönnek az „óiráni eredetű” szavak...) tényként hivatkoznak.

3. Nyelvünk (más urálinak tartott nyelvekkel egyetemben) emellett az altaji nyelvekkel is rokonítható. Ez már az 1. pontból is következne, de nézzünk azért meg pár konkrétabb érvet is:

3.a. példák h/k/g szabályos hangmegfelelésekre a magyar és az altaji nyelvek alapszókincse között:

hol (Sw. 13): quayda (török nyelvek)

három (Sw. 24): qurban, gurban (mongol nyelvek)

hal (Sw. 45): xalim (bálna, mongol), ollo, xolto (tunguz-mandzsu), kárei (rája, japán)

húr, hurok (Sw. 61): quriq (török), urga (mongol)

hús (Sw. 63): xesi, xeseg, xisig (mongol)

háj (Sw. 66): nyelvekben koju, qoji, xoju (török nyelvek)

haj (Sw. 71): kil, qil, xil, gil (török nyelvek); kil, qil, xil (mongol)

hát (Sw. 88): kot, ket, köt, göt (török nyelvek)

hány (Sw. 97): kekir, kegir, gejir, gegir (török nyelvek)

hasít (Sw. 114-115): kas, kis, kes (török nyelvek); mongol xas, gasu

hever (Sw. 123): xebte, kepte (mongol nyelvek)

hull (Sw. 127): kolau, kula (török nyelvek)

homok (Sw. 157): qum, xum (török nyelvek); qumaki, xumxi (mongol nyelvek)

hó (Sw. 164): kar, qar, xar, gar (török nyelvek)

hamu (Sw. 168): kul, kül, kil, köl (török nyelvek)

hideg (Sw. 181): xüjten (mongol nyelvek)

harcol: köräš-, güreš- (török nyelvek), xerelde- (mongol nyelvek)

csihol (tüzet): čak- (török), čaq- (mongol), čiu (tunguz-mandzsu)

holló: qarɣa (török), kerē (mongol), ōlī (tunguz-mandzsu)

3.b. példák f/p/b szabályos hangmegfelelésekre a magyar és az altaji nyelvek alapszókincse között:

fiú (Sw. 39): pikte, putte (tunguz-mandzsu nyelvek)

apa (Sw. 43): aba (török), aba, abu (mongol), api (koreai)

féreg (Sw 50.): piru, parau (tunguz-mandzsu nyelvek)

fa (Sw. 51): szintén van p-s megfelelője számos altaji nyelvben is

fű (Sw 60.): piru, parau (tunguz-mandzsu nyelvek), phiri, phuri, phur (koreai nyelvek)

fej, fő (Sw. 72): peje (tunguz-mandzsu nyelvek)

fog (Sw. 77): pali (tunguz-mandzsu nyelvek)

fél (mint fél valamitől, Sw. 106): pelin, belin (török nyelvek), belin (tunguz-mandzsu)

fekszik (Sw. 123): pulu (tunguz-mandzsu)

forog, fordul, pörög, borul (Sw. 126): szabályos hangmegfelelés még a magyar nyelven belül is, emellett: pori, foro (tunguz-mandzsu)

facsar (Sw. 130): piči, bičkṇ (mongol nyelvek)

fagy (Sw. 145): puluɣ, buluq (török nyelvek), belu (tunguz-mandzsu nyelvek)

por, pur (Sw. 158): pɨrɨn, buruo (török), puʒ́irā, burgi- (mongol)

felleg, felhő (Sw. 160): pilit, pulut, bulut (török nyelvek)

fehér (Sw. 175): pùhɨ́i- (koreai nyelvek), bagda-ma (tunguz-mandzsu nyelvek)

fél (mint valaminek a fele): peltir, beldir (török), belšer, belčir (mongol), pālã (tunguz-mandzsu)

fűz: potoqto, pučekte (tunguz-mandzsu)

árpa: arba (török), arbaj (mongol)

fény: pana (koreai)

3.c. Példák m/b szabályos hangmegfelelésekre a magyar és az altaji nyelvek alapszókincse között:

én (Sw. 1): minä, mon (finnguor nyelvek), men , ben (török nyelvek), bi, mi- (mongol)

mi (Sw. 4): mi, me (finnugor nyelvek), miz, biz (török nyelvek), man, bid (mongol nyelvek)

más(ik) (Sw. 21): baška (török nyelvek), bus, busa (mongol nyelvek)

madár (Sw. 46): bildir, buldur (török nyelvek), bildu'ur (mongol)

máj (Sw. 91): baɣɨr, bawɨr (török nyelvek)

A példák ellenőrizhetők pl. a következő (nyelvész tudósok által összeállított) etimológiai szótárban:

[link]

Akár felül a „view all records”-ra kattintva, akár alul az „in any field”-be a szavak angol jelentését beírva (érdemes bepipálni, hogy „whole words”). A magyar ebben a szótárban is az uráli nyelvek között szerepel tudománytörténeti és didaktikai okokból, de ez számunkra nem lényeges, ld. az 5. pontban.

A példák egy része itt is megtalálható:

Joseph H. Greenberg: Indo-European and Its Closest Relatives: The Eurasiatic Language Family. 2: Lexicon. Stanford: Stanford University Press. 2002.

3. c. Nyelvtani érvek:

Részletesebben ld: Joseph H. Greenberg: Indo-European and Its Closest Relatives: The Eurasiatic Language Family. 1: Grammar. Lexicon. Stanford: Stanford University Press. 2002.

3. d. személyes névmások

- én: minä (finn), mon (mordvin), én (magyar, eredetileg valószínűleg „mén”), men (türkmén, üzbég, stb.), ben (török, gagauz), bi (mongol nyelvek). Tehát a török nyelvekben is megvan az m-es változat. m/b szabályos hangmegfelelés

- te: sen (török nyelvek), sin- vagy te- (finnugor nyelvek). Tehát a finnugor nyelvekben is megvan az sz-szel kezdődő változat. t/sz szabályos hangmegfelelés

- ő: egy magánhangzót nem lehet rokonítani, de érdekes módon a török nyelvekben is o vagy on, míg a finnugor nyelvekben hän vagy son. Szó eleji h lekopása?

- mi: me (finn, észt), mi (lapp, udmurt, magyar), miz (kirgiz, balkar), biz (számos egyéb török nyelv). Ugyanúgy m/b szabályos hangmegfelelés.

- ti: ta (mongol), ti, tü (finnugor nyelvek), siz (török nyelvek). Ugyanúgy t/sz, mint a „te” esetében. t/sz szabályos hangmegfelelés

- ők: magyarul ő (E/3) + k (többesjel), törökben ular vagy onlar (E/3: o, on + többesjel (-lar)).

4. A fenti érvek sem mennyiségükben (akár a szókincs legalapvetőbb, akár bővebb rétegében nézzük meg ezek arányát), sem minőségükben (a szókincs mennyire alapvető rétegeiben találhatóak meg) nem maradnak el a magyar és az uráli nyelvek alapszókincse közötti szabályos hangmegfelelésektől. Megkockáztatom, hogy meg is haladják azokat (ennek igazolásához azonban a teljes alapszókincs elemzését be kellene mutatnom itt, amit jelenleg nem szeretnék, emellett a hely sem elegendő).

5. A 4. pont tükrében felül kell vizsgálni azt, hogy a magyart valóban jogosan soroljuk-e az uráli ágba, továbbá az uráli nyelvcsalád valóban létező ág-e egyáltalán. Mert egyes urálinak tartott nyelvek (pl. a magyar) igen közel állnak az altaji nyelvekhez, emiatt is merült fel az urál-altaji nyelvcsalád koncepciója. Más urálinak tartott nyelvek viszont inkább az indo-európai nyelvekhez állnak közelebb, emiatt merült fel az indo-uráli nyelvcsalád koncepciója. Végül úgy tűnik, hogy a 2 elmélet közti ellentétet ma az eurázsiai koncepció feloldja, de az alatta lévő kategóriákat az új eredmények ismeretében újra kell gondolnunk.

A finnugor kizárólagosság mellett felhozott leggyakoribb érvek és tévhitek cáfolata (melyek a 24. hozzászólásban a nyestről szó szerint bemásolva megtalálhatók) a 25. hozzászólásban található.

A 11 gondolatébresztő kérdésem a 28-as hozzászólásban található.

Érveléstechnikát nem tanultál szakmunkásban, mivel felsőoktatási intézményben csak portásként vagy takarítóként jártál, ezért nem is tanulhattad. Még gimibe sem jártál. Neten próbáltál keresgetni blogokon ilyesmit, hogy meggyőzőbb legyen hülyeséged, ezért már az elején ki lehetett szúrni tévedésed a tekintélyre való hivatkozásos példánál. (ui. a tekintélyre való hivatkozás nem tudósokról tudományos világról szól, hanem eredeti ókori középkori értelmében: PL politikus véleménye, uralkodó véleménye vagy főpap véleményére tudományos kérdésekben, azaz a HATALOM tekintélyére.

Pro Patria is a te sockpuppeted?

„Nincsenek saját ötleteid, csak mások érveit próbálod másolni. Pl. amikor mondtam, hogy menj könyvátrba (13-as), utána írtad, hogy menjek könyvtárba (38-as). „

Te sosem jártál ott, vagy maximum mikor általánosban könyvtárlátogatásra vitt a tanítónénid.

„Amikor hivatkoztam egy nyest-cikkre, utána szó szerint bemásoltad a tartalmát. „

Tévedés, nem 1X vitázunk, azt a cikket más topicokban is bemásoltam már neked.

„Most is türk nyelvrokonság párti vagyok (de sosem mondtam, hogy az kizárólagos lenne), „

Nijncsenek osztott nyelvcsaládok. Nem lehet valaki egyszerre szláv vagy germán vagy iráni, nem lehet valaki türk vagy ugor is egyszerre.

„nosztratikus nyelvcsalád „

Hiper szuper méretű nyelvcsalád ami a Föld populációjának 75%-át magába foglalja.

Ezt még mindig nem bizonyították, azért csak egy hipotézis, de te tényként kezeled. Ez a bolondos rögeszméd. Mégha tudnák is bizonyítani, akkor emlékezhetnél a „rokonság-idegenség” párhuzamra, mind a genetikai mind pedig nyelvi szinten.

„Amúgy ez volt az a vita, ahol életedben először hallottál tőlem a Swadesh-listáról. „

Tudom te nem gimibe jártál, neked nagy felfedezés lehetett szakmunkásképző után évekkel.

„néha uráli nyelvcsaládról beszélnek, néha finnugor nyelvcsaládról. „

Nem. Finnugor nyelvek az Uráli nyelvcsaládban vannak. [link]

Ural-altáji nyelvcsalád nincs, az 1960-as évek óta senki nem hisz bennük tudományos körökben, még a kedvenc szerzőid sem említik (tudom hogy ez neked fáj)

„Amennyiben hiszünk azoknak az etimológiai szótáraknak, amelyek minden finnugorral rokonítható szót automatikusan „finnugor eredetű”-nek sorolnak be. Pedig az altaji nyelvekkel is rokoníthatóakat ugyanilyen megalapozottan „

Igen , persze a nyelvészek által összeállított etimológiai szótárak mind tévedésen alapulnak és baromságok, és te vagy a helikopter.

Ezt csak a te paraszt iskoládban taníthatta a falusi általános suliban Nancsi néni.

„k. Ezt is már leírtam korábban (17-es hsz., „

Nem ez az első vitánk, nem hinném hogy ebben a topicban felhoztál volna új témákat, ahogy én sem.

„Még a „kemény finnugrászok” is észrevették már, hogy a magyar nyelv és altaji nyelvek közti hasonlóságok nem mmagyarázhatóak pusztán szóátvétellel, bár különféle alternatív magyarázatokat adnak a kérdésre: „

Nem alternatív válaszokat adnak, hanem rég ismert válaszokat régi kérdésekre. Alternatív nyelvészet = áltudományossal.

„Látom, nem sikerült megérteni, hogy működik a tudományos eredmények statisztikai alátámasztása. „

Nem hiszem hogy te értenéd, a magadfajtáknak elé annyi csak ha HISZNEK benne. Megláttad a computer szót meg a statisztika szót, és örömödbe összepisiltad magad, hogy megvan a bizonyíték.... Elkeserítő számodra, de nincs meg.

„Erre kérdeztem én, hogy hányadik oldalon melyik könyvben találhatóak. Erre meg kellett már hátrálnod mert túl konkrét.”

Sosem írtál oldalszámot, csak magyaráztál össze-visza.

„Nyilván azért linkeltem be én magam etimológiai szótárakat minde egyes vitánk során. „

Mikor linkeltél be egyetlen etimológiai szótárat is? Egy 19.századi őskövületet amit tudósok nem használnak, csak antikváriumban képviselnek értéket?

„Bárki, aki veszi a fáradságot, hogy megnézze azokban a forrásokban, amelyeket javasoltam. „

Sajnos azok a források sem támasztják alá azokat a sületlen fantáziákat amiket állítasz.

„És persze a PNAS bírálóinak ez nem tűnik fel, hihető. „

Minden tudományos folyóiratban közölnek hiotéziseket, DE NEM TÉNYKÉNT. Ez a te bajod, hogy hipotézist kezelsz tényként.

„A saját mtmt-adatlapomat nézegetve jól elkülöníthetők az impaktfaktoros nemzetközi folyóiratban megjelent szakcikkek, és a konferenciaabsztraktok „

Erről majd azután beszéljünk ha lesz minimum egy érettségid. (Nem a gyengített szakközepesre gondolok)

„Ha valakinek itt nem voltak eddig, az te vagy. „

utánzol?

Ez egy primitív ruszki oldal és program, ahol bármilyen szót be lehet írni és összehasonlít.

Ezt akarod te tényként elfogadni?

Módszereid hasonlóak az angol-magyar nyelvrokonítással kisérletező dilettánséhoz.

Az ő példái még a tiednél is jobbak voltak :)))))

Ez egyszerűen nevetséges, ennyiből bantu szavakat is beírhatnánk.

3.a. példák h/k/g szabályos hangmegfelelésekre a magyar és az altaji nyelvek alapszókincse között:

hol (Sw. 13): quayda (török nyelvek)

három (Sw. 24): qurban, gurban (mongol nyelvek)

hal (Sw. 45): xalim (bálna, mongol), ollo, xolto (tunguz-mandzsu), kárei (rája, japán)

húr, hurok (Sw. 61): quriq (török), urga (mongol)

hús (Sw. 63): xesi, xeseg, xisig (mongol)

háj (Sw. 66): nyelvekben koju, qoji, xoju (török nyelvek)

haj (Sw. 71): kil, qil, xil, gil (török nyelvek); kil, qil, xil (mongol)

hát (Sw. 88): kot, ket, köt, göt (török nyelvek)

hány (Sw. 97): kekir, kegir, gejir, gegir (török nyelvek)

hasít (Sw. 114-115): kas, kis, kes (török nyelvek); mongol xas, gasu

hever (Sw. 123): xebte, kepte (mongol nyelvek)

hull (Sw. 127): kolau, kula (török nyelvek)

homok (Sw. 157): qum, xum (török nyelvek); qumaki, xumxi (mongol nyelvek)

hó (Sw. 164): kar, qar, xar, gar (török nyelvek)

hamu (Sw. 168): kul, kül, kil, köl (török nyelvek)

hideg (Sw. 181): xüjten (mongol nyelvek)

harcol: köräš-, güreš- (török nyelvek), xerelde- (mongol nyelvek)

csihol (tüzet): čak- (török), čaq- (mongol), čiu (tunguz-mandzsu)

holló: qarɣa (török), kerē (mongol), ōlī (tunguz-mandzsu)

3.b. példák f/p/b szabályos hangmegfelelésekre a magyar és az altaji nyelvek alapszókincse között:

fiú (Sw. 39): pikte, putte (tunguz-mandzsu nyelvek)

apa (Sw. 43): aba (török), aba, abu (mongol), api (koreai)

féreg (Sw 50.): piru, parau (tunguz-mandzsu nyelvek)

fa (Sw. 51): szintén van p-s megfelelője számos altaji nyelvben is

fű (Sw 60.): piru, parau (tunguz-mandzsu nyelvek), phiri, phuri, phur (koreai nyelvek)

fej, fő (Sw. 72): peje (tunguz-mandzsu nyelvek)

fog (Sw. 77): pali (tunguz-mandzsu nyelvek)

fél (mint fél valamitől, Sw. 106): pelin, belin (török nyelvek), belin (tunguz-mandzsu)

fekszik (Sw. 123): pulu (tunguz-mandzsu)

forog, fordul, pörög, borul (Sw. 126): szabályos hangmegfelelés még a magyar nyelven belül is, emellett: pori, foro (tunguz-mandzsu)

facsar (Sw. 130): piči, bičkṇ (mongol nyelvek)

fagy (Sw. 145): puluɣ, buluq (török nyelvek), belu (tunguz-mandzsu nyelvek)

por, pur (Sw. 158): pɨrɨn, buruo (török), puʒ́irā, burgi- (mongol)

felleg, felhő (Sw. 160): pilit, pulut, bulut (török nyelvek)

fehér (Sw. 175): pùhɨ́i- (koreai nyelvek), bagda-ma (tunguz-mandzsu nyelvek)

fél (mint valaminek a fele): peltir, beldir (török), belšer, belčir (mongol), pālã (tunguz-mandzsu)

fűz: potoqto, pučekte (tunguz-mandzsu)

árpa: arba (török), arbaj (mongol)

fény: pana (koreai)

3.c. Példák m/b szabályos hangmegfelelésekre a magyar és az altaji nyelvek alapszókincse között:

én (Sw. 1): minä, mon (finnguor nyelvek), men , ben (török nyelvek), bi, mi- (mongol)

mi (Sw. 4): mi, me (finnugor nyelvek), miz, biz (török nyelvek), man, bid (mongol nyelvek)

más(ik) (Sw. 21): baška (török nyelvek), bus, busa (mongol nyelvek)

madár (Sw. 46): bildir, buldur (török nyelvek), bildu'ur (mongol)

máj (Sw. 91): baɣɨr, bawɨr (török nyelvek)

Ráadásul etimológiai szótárakban ezeknek a szavaknak a túlnyomó többsége finnugor vagy iráni eredetű.

Miért nem az ausztrál őslakósok vagy a bantuk szavait írod be? arra is kidob értékeket :)))