Egyesek miért ellenzik ennyire a Turáni elméletet?
válasza:Mégegyszer elmondom,(lassan olvassad hogy még a szakmelós proletár agy is egértse) ha nem tudsz hazai vagy külföldi tudósok könyveiből idézni, mit sem ér az erőlködésed.
Nincsenek érveid.
Az áltudományos (azaz alaternatív) nyelv-összehasonlítás általános jellegzetességei:
Az áltudományos nyelv-összehasonlítás általánosan két olyan nyelvet választ ki, amelyben bizonyos szavak hasonlóak jelentésükben és hangalakjukban. Mialatt ezek a hasonlóságok bizonyítékoknak tűnhetnek a laikusoknak, két ok is létezik, amiért ezek a hasonlítások megbízhatatlanok. Először, a használt eljárás nincs jól meghatározva: a hasonlóság követelménye erősen szubjektív, és így nincs kitéve az esetleges hamisítás ellenőrzésének. Másodszor, a világ összes nyelve viszonylagosan nagy szókinccsel rendelkezik, így könnyű véletlenszerű hasonlóságokat találni köztük. (A tudományos nyelv-összehasonlítás ugyanis igyekszik kizárni a kölcsönzéseket és a hangutánzó-hangulatfestő szavakat (hisz ezek hasonlósága nem bizonyíték a nyelvi rokonságra), és elsősorban az alapszókincs elemeit veti össze.) Az alapszókincs kiválasztása sarkalatos pontja e kérdéskörnek.
Az összehasonlító nyelvtudomány megszületése a 19. században annak a felismerésnek köszönhető, hogy két nyelv rokonságának a vizsgálatakor éppen nem a hasonlóságokra kell figyelni (ahogyan azt az alternatív nyelv-összehasonlítók teszik), hanem a rendszerszerű különbségekre. Két szó közötti hasonlóság azért nem bizonyíték az azokat használó nyelvek rokonságára, mert a hasonlóság oka kölcsönzés (sőt, akár véletlen egybeesés) is lehet. A véletlennek a nyelvtudomány sokszor túl nagy teret hagy. Mivel a nyelvek mind fonetikailag (hangtanilag), mind szemantikailag (jelentéstanilag) változnak – legalábbis ezt állítják a történeti nyelvészettel foglalkozók –, a túl nagy megfelelés a nyelvészben, a hivatásos kételkedőben inkább a kölcsönzés, s nem pedig a rokonság gyanúját kelti fel. A rendszerszerű különbségek azonban csak a vizsgált szókészlet közös eredetével magyarázhatóak. Részletesen lásd a rendszeres hangmegfelelések törvénye szócikket.
Bizonyos nyelvek több figyelmet kapnak az áltudományos nyelvészeti munkákban, mint például a jelentősebb ókori civilizációk nyelvei, az egyiptomi, az etruszk, és a sumer, amelyek feltételezetten rokonságban állnak izolált nyelvekkel, mint a baszk, japán, és az ainu, valamint a földrajzi szomszédaival rokonságban nem álló nyelvekkel, mint a magyar.
Az áltudományosnak vélt nyelv-összehasonlítás jelei
Az alább felsorolt jellegzetességek alkalmasak az áltudományos nyelvészeti munkák behatárolására. Minél több érvényesül közülük, az áltudományosság valószínűsége annál nagyobb.
Képtelenség a rendszeres megfelelések megtalálására a nyelvek között.
Képtelenség a rokonságot bizonyító nyelvtani bizonyítékok bemutatására: az állítások kizárólag a szókincsen alapulnak.
Az összehasonlított alakok önkényes darabolása: az összehasonlítások csupán a szavak egyes részeire (általában első szótagjaikra pl: különböző féle gyökelméletek) vonatkoznak, a többi részt figyelmen kívül hagyják.
A morfológia szavak struktúrájára vonatkozó hatásainak elfelejtése: a ragozatlan tőalakokat néha teljesen ragozott alakokkal vetik össze.
A szókölcsönzés lehetőségének kizárása.
Csupán az összehasonlított nyelvek tipológiai hasonlóságaira való támaszkodás, ahol a nyelvek morfológiai sajátosságait emlegetik a rokonság bizonyítékaként.
Az ismert nyelvtörténet megtagadása: a szavak mai alakjának használata; nincsenek tekintettel a kérdéses nyelvek bizonyított vagy a helyreállított történetére. Az írott források előtti nyelvtörténet azonban pontosan ugyanolyan bizonytalan, mint bármely más elmélet.
A már megalapozott eredmények semmibe vétele új, spekulatív elméletek kedvéért: például kölcsönszavak vagy mesterségesen (nyelvújításkor) létrehozott szavak használata a bizonyítás során.
A földrajzilag egymástól igen távol álló nyelvek összehasonlítása, főleg olyan összefüggésben, amely egykori, elveszett civilizációkról regél.
A feltétlenül távoli nyelvrokonságok bizonyításának egyszerűségét bizonygató állítások.
Munkáikat nem közlik kölcsönösen ellenőrzött nyelvészeti folyóiratokban.
Annak az állítása, hogy a bizonyítgatott elmélet minden kritikája a tradicionalizmusnak, ideológiai faktoroknak vagy a szakértő nyelvészközösség hazai vagy nemzetközi összeesküvésének köszönhető.
válasza:Legtöbb szavunk finnugor eredetű, utána iráni szavak a leggyakoribbak, és csak azután következik a TÖRÖK, amit felturbóztak a török hódoltság korszakában és a kun kisebbség szavai(amíg ki nem irtották a magyar és török katonák az 1680-as években)
Nem árt nem elfelejteni hogy a nyelvújítás előtti régi román nyelvben és régi délszláv nyelvekben sokkal magasabb volt a török jövevényszavak aránya mint a magyarban, mégsem lettek török nyelvcsalád tagjai. Török kiűzése után ezek a népek a nyelvújításuk során kipurgálták szótárukból nyelvükből a török jövevényszavakat.
Nyelvújítás utáni magyar szavaknak sem árt utánanézni egy etimológiai szótárban
válasza:"Mégegyszer elmondom,(lassan olvassad hogy még a szakmelós proletár agy is egértse) ha nem tudsz hazai vagy külföldi tudósok könyveiből idézni, mit sem ér az erőlködésed.
Nincsenek érveid."
Már rengeteg könyvet és cikket ajánlottam neked a témában.
Pl. Joseph H. Greenberg: Indo-European and its Closest Relatives c. művét. Neten nincs fenn, így kénytelen leszel megrendelni vagy könyvtárba menni (gondolom, nincs meg otthon). Ha erre lusta vagy, akkor itt van 2 magas impaktú tudományos folyóiratban megjelent cikk, amely statisztikailag bizonyítja a makronyelvcsaládok létezését.
Ez amúgy a 8-as hozzászólásban is benne volt, nyilván elkerülte a figyelemed.
Korábban számos más cikket is mutattam neked, de nem olvastad el egyiket sem, akkor meg minek törjem magam... De tessék, még néhány (a cikkek különböző nézőpontokat képviselnek, hogy nehogy azzal vádolj, hogy elfogult vagyok):
A „halszagú rokonság” mítosza pedig innen ered:
A finnugor nyelvészek találták ki, ezért:
Amúgy nem nagyon van időm arra, hogy mindent 26x leírjak neked, így arra kérlek, hogy olvass végre utána annak, amit annyira támadsz (pusztán érzelmi alapon), és akkor rájönnél végre, hogy a tudomány nem a te nézeteid mellett áll.
Furcsa, hogy mindig azok jönnek kényszeressen azzal a hamis érvvel, hogy a makronyelvcsaládok kutatói nem tudják állításaikat bizonyítani, akik a hagyományos bináris modell nyelcsaládjai (pl. finnugor) létezésének kizárólagosságát vakon elhiszik, anélkül, hogy bármilyen bizonyíték lenne azok kizárólagosságára.
Nem azt kértem, hogy másold be a wikipedia-linked tartalmát, hanem, hogy ezek közül nevezzed meg konkértan, hogy melyiket követtem el, illetve indokold is meg, hogy miért. De megint (immár sokadszorra) nem sikerült megérteni, amit írok. Persze, amikor már érvelni kellene, nem a netről tartalmakat bemásolni, az már nem megy.
A többi „érvedre” meg már korábban leírtam a választ, és utálom magam ismételgetni, de csak a te kedvedért újra:
„Legtöbb szavunk finnugor eredetű, utána iráni szavak a leggyakoribbak, és csak azután következik a TÖRÖK, amit felturbóztak a török hódoltság korszakában és a kun kisebbség szavai”
A múltkor még az óiránit is a török elé írtad. De amúgy ezek az etimológiák mind feltételezések, és azon a tévhiten alapulnak, hogy ha egy szó rokonítható a finnugor nyelvekkel, akkor az finnugor eredetű. Pedig ha a finnugor mellett még más nyelvekkel is rokonítható, akkor ez egyáltalán nem biztos (konkrét példákat ld. a 8-as hozzászólásban).
„Nem árt nem elfelejteni hogy a nyelvújítás előtti régi román nyelvben és régi délszláv nyelvekben sokkal magasabb volt a török jövevényszavak aránya mint a magyarban, mégsem lettek török nyelvcsalád tagjai.”
Mert az alapszókincs számít, mint ahogy a 8-asban felhozott példáim is mind alapszókincsbeli szavak, szabályos hangmegfelelésekkel.
„Nyelvújítás utáni magyar szavaknak sem árt utánanézni egy etimológiai szótárban”
Ismerem a nyelvújítás utáni szavakat. És még azt is, hogy melyik szavakból kreálták őket. Az alapszókicns szavai viszont nem ilyenek.
válasza:Érvelési hibát nem követtem el? Lehet neked szakmunkásnak nagy dolog és újdonság az érveléstan, de jobb gimikben oktatták ezeket.
Már rengeteg könyvet és cikket ajánlottam neked a témában.
Pl. Joseph H. Greenberg: Indo-European and its Closest Relatives c. művét
Ja „nincs fent a neten” ez esetben nagyon átlátszó, hogy miért ezt a
Mégis , pontosan melyik oldalon állítja a szerző hogy a magyar török nyelv és nem finnugor? És ha nincs fent a neten hogy meggyőződjek róla, akkor csak úgy bemondásra higgyem el neked? :))
Másik két linkről:
Melyik link állítja, hogy a magyar török nyelvcsalád egy lenne, és nem finnugor? A 60-as évek óta már egyetlen nyelvész sem állítja hogy valós lehetne ural-altáji nyelvcsalád. Ez sem beszél uralaltáji nyelvcsaládról.
Szilágyinak tulajdonított írással ne gyere, ő a Nyest.hu tagja.
Egy jó írás amit érdemes lenne elolvasnod: [link]
Kirill Babaev-es könyved linkje, vagy Allan R. Bomhard művei is csak teóriaként említi vagy hipotézisként kezeli a szupernyelvcsaládokat mint a nosztatikus. (azaz be nem bizonyított gondolat, psuztán feltevés) Legalább ők bevallják hogy nincs bizonyítva.
DE TE TÉNYKÉNT akarsz prezentálni szerzőik által is csak feltevésként értelmezett teóriákat.
Miért nem olvasod el legalább saját forrásaidat? Ja proli vagy.
Azonban egyikük sem támogatja azon vallásodat, hitedet, hogy a magyar török nyelvcsaládhoz tartozna, de nem támasztják fel műveikben a 60-as évek óta halott ural-altáji fantáziát sem.
Sándor Klára , kő keményen a finnugor nyelvrokonság támogatója, elolvashattad volna az általad linkelt könyvét is. De hát a te társadalmi osztályodnak ilyen hosszú szövegekhez - mint egy könyv – már nincs türelme.
A másik könyved:
„Halszagú rokonság” 19.századi eredetű kifejezés, de erről sosem volt sehol vita. Off-topic.
Eddig az összes vitát lazán elvesztetted (Dehát hiába is, ilyen az amikor egy lázadó munkásifjú okoskodni szeretne műveltség nélkül). Tanulatlan barátom, olvass egy kis érveléstan könyvet is, ne csak neten összeszedett oldalak tartalmát.
válasza:1884-nél jóval régebbi a halszagú finnugorizmus kifejezés, amelyet a türk pártiak találtak ki
Nézzed csak, az akkor még pár türk párti MTA tudós munkájában a "Magyar nyelvőr" újság 1876-os példánya is említi. Kisztották a halszagú rokonsággal a gaz gonosz finnugoristákat:
válasza:„Érvelési hibát nem követtem el?”
Miért engem kérdezel? Amúgy már írtam, hogy de, és azt is, hogy milyeneket.
„Ja „nincs fent a neten” ez esetben nagyon átlátszó, hogy miért ezt a”
Nincs befejezve a mondat.
„DE TE TÉNYKÉNT akarsz prezentálni szerzőik által is csak feltevésként értelmezett teóriákat. Miért nem olvasod el legalább saját forrásaidat? Ja proli vagy.”
Hogy is van ez a gimnáziummal meg az érveléstechnikával? [link]
A 2 PNAS-cikk is nyilván elkerülte a figyelemed. A Google booksban amúgy Greenberg könyvnek is fent van egy része, ha már annyira bele akarsz nézni. Amúgy ajánlottam még vagy 20 másikat is korábban.
Én legalább linkeltem forrásokat, ellentétben veled. Ne a finnugor rokonság melletti érveket hozz fel, hanem olyanokat, amelyek a finnugor nyelvcsalád kizárólagosságát tudnák bizonyítani. De ilyenek sajnos nincsenek.
„És ha nincs fent a neten hogy meggyőződjek róla, akkor csak úgy bemondásra higgyem el neked? :))”
A könyvtár nevű intézményt tudom ajánlani, esetleg megveheted vagy megrendelheted a könyvet. Nehogy már ennyit ne tudj magadtól megoldani.
„Azonban egyikük sem támogatja azon vallásodat, hitedet, hogy a magyar török nyelvcsaládhoz tartozna, de nem támasztják fel műveikben a 60-as évek óta halott ural-altáji fantáziát sem„
Én soha sehol nem állítottam, hogy a magyar a török nyelvcsaládhoz tartozna. Továbbá, ha nem tűnt fel, én soha egyetlen szóról sem állítottam, hogy ilyen vagy olyan eredetű lenne. Egyébként sem létezik török nyelvcsalád (még a bináris modellben sem), csak altaji nyelvcsalád, és annak van török ága. A magyar alapszókincs az egyik legfőbb érv a bináris családfamodell ellen, így értelem szerint sem a finnugor, sem az altaji család koncepciója nem helytálló. Érdekes kérdés, hogy a magyar a bináris modell mesterségesen kreált ágai közül melyikhez áll közelebb. Az olyan szavak, amelyek a finnugor nyelvek között közösek lennének, de más eurázsiai nyelvekkel nem, szinte teljesen hiányoznak a magyar nyelvből, így az, hogy a magyart pont a finnugor ágba kellene sorolnunk, finoman szólva is kétséges. Greenberg, Sztarosztyin, valamitn a többi nosztratikus nyelvész pedig sosem foglalkozott azzal, hogy a magyar nyelv az elavult modell alapján finnugor-e, mivel nem kifejezetten a magyar nyelvet kutatják, illetve az ő szempontjukból ez nem is lényeges, hiszen az elméletükben pont amellett érvelnek (és ezt ma már statisztikailag is igazolták), hogy a fenti nyelvcsaládok önállóan nem is léteznek (a magyart csupán didaktikai okokból, valamint azért sorolják az uráliba, mert a bináris modell kreálói oda sorolták anno).
Az eurázsiai nyelvek nyilvánvalóan spektrumot képeznek, ahol a magyar valahol a finnugor és altaji nyelvek között helyezkedik el. Ezt bizonyítja, hogy a magyar és altaji nyelvek alapszókincse között hasonló (bár valamivel nagyobb) arányban lehet találni szabályos hangmegfeleléseket, mint a magyar és finnugor nyelvek alapszókincse között. Urál-altaji-nyelcsaládról azért nem beszélnek ma már, mert kiterjesztették eurázsiai, illetve nosztratikus nyelvcsaládra. De attól, hogy ezek sok nyelvet magukban foglalnak, a magyar nyelv rokonsága nem lesz mindegyikkel egyforma mértékű (pl. a magyar alapszókincs és bármely indo-európai nyelv alapszókincse között lényegesen kisebb (de attól még egyértelműen kimuatható) hasonlóság van, mint a magyar és egyes altaji nyelvek, illetve a magyr és egyes uráli nyelvek között. És ha neked nem is tetszik, az eurázsiai makrocsalád létezését már bizonyították is (2015-ben, ld. a linkelt PNAS-cikkeket). Greenberg könyve, Babaev cikke, valamint a többi linkelt mű ennél korábbi, ők ezért beszéltek róla még feltételezésként. Amúgy a mellette szóló érvek súlya kapcsán a finnugor nyelvészeknek is maximum feltételezésként kellene beszélniük a finnugor nyelvcsaládról, de ők erre valamiért sosem voltak hajlandóak. Persze (gondolom) ezzel nincs bajod. De miért kell mindent a szádba rágni, miért nem vagy képes értelmezni, amit írtam?
A finnugor nyelvrokonság kizárólagossága mellett milyen bizonyítékok állnak?
Illetve hogyan magyarázod a magyar alapszókincs egyes (törökkel amúgy nem rokonítható) szavainak mongol és/vagy tunguz-mandzsu nyelvekkel való rokoníthatóságát? Ilyenekre a 8-as hozzászólásomban is találasz konkrét példákat, vagy Greenberg könyvében, vagy a Starling-adatbázisban, vagy másutt.
„Szilágyinak tulajdonított írással ne gyere, ő a Nyest.hu tagja.”
Ne parancsolgass. Amúgy miért lényeges az, hogy Szilágyi a nyest tagja-e vagy sem?
Egyébként írt oda teljes 7 cikket (míg fejes pl. 1049-et, így annyira nem mondanám, hogy Szilágyi a nyest blog gondolatvilágának túlzottan meghatározó alakja lenne): [link]
Inkább olvasd el, hogy mit ír a kedvenc finnugor elméleted bizonyíthatóságáról, kizárólagosságáról, illetve a bináris családfamodellről. Kár, hogy nem írt erről a nyesten is (sőt, cikkei számát tekintve másról sem nagyon).
A nyesten legyakrabban elfogult, érvek nélküli, érzelmi alapon született cikkeket lehet olvasni. Mint pl. ez: [link]
Minden finnugorellenes, ami kicsit is meg meri kérdőjelezni a finnugor rokonság kizárólagosságát. A komoly tudományos érvekkel alátámasztott nosztratikus elmélet meg a szíriuszi származás elméletével van egy szinten szerintük.... A fentiek alapján a nyest sokkal inkább egy áltudományos blog, mint tudományosnak tekinthető oldal. Kb. az általad oly nagyra értékelt kitekintővel van egy szinten. Ha Szilágyi gyakrabban írna oda, talán másképp is lehetne.
A „bizonygatós” vagy „cáfolós” írásaik nagy része meg egyszerűen butaság:
Ezt már egyszer leírtam neked részletesen:
http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__egyeb-ker..
31-es hozzászólás.
És annak ellenére, hogy ott sem tudtál semmi ellenérvet írni, csak írod tovább a butaságaidat most is...
„Sándor Klára , kő keményen a finnugor nyelvrokonság támogatója, elolvashattad volna az általad linkelt könyvét is.”
Na és? A finnugor nyelvrokonság része volt a (szerinted elavult) urál-altaji elméletnek, valamint része az eurázsiai és a nosztratikus elméletnek is. És én sem tagadtam soha, hogy a magyar nyelv rokonságban áll a finnugor nyelvekkel. Csak nagyon nem mindegy, hogy ez milyen mértékű (pl. más nyelvekhez képest). Mint ahogy Vámbéry sem, illetve azok nagy része sem tagadta soha a finnugor rokonságot, akiket te turanistáknak nevezel. Csupán annak kizárólagosságát (azt viszont teljesen megalapozottan és jogosan). Már a 8-as hozzászólásban írt példáim is nyomós érvek a finnugor elmélet kizárólagossága ellen, pedig csak néhány példát hoztam fel (ha lenne rá itt elegendő hely és idő, akkor százával lehetne). Csak megint nem sikerült értelmezni, amit leírtam.
„Halszagú rokonság” 19.századi eredetű kifejezés, de erről sosem volt sehol vita. Off-topic.”
Mondja a troll. Korábbi vitáink során te magad is sokszor felhoztat, illetve te szeretsz összeesküvés-elméletekkel jönni, valamint nem csak neked áll jogodban új témákat felvetni.
„1884-nél jóval régebbi a halszagú finnugorizmus kifejezés, amelyet a türk pártiak találtak ki”
Jé, szóval már nem offtopic? Arra, hogy a türk pártiak találták ki, arra akkor hivatkozhatnál, ha tudnád idézni az eredeti forrást, ahol szerinted kitalálták. Mert amit linkeltél, ott ugye megint erről van szó: [link]
„Eddig az összes vitát lazán elvesztetted”
Hogy lehet lazán elvesztani egy vagy több vitát? Ráadásul úgy, hogy egyedül én érvelek, míg neked nincsenek érveid, csak érvelési hibáid. A gondolataim nagy részére nem válaszolsz, csak kiragadott részletekre, azokat is elferdíted. Saját állításaidat nem igazolod hiteles forrásokkal, sem érvláncolalattal. A konkrét kérdésekre szintén nem válaszolsz. Amit művelsz, azt még jóindulattal sem lehet vitának nevezni, csupán sárdobálásnak. Már bocsánat.
„(Dehát hiába is, ilyen az amikor egy lázadó munkásifjú okoskodni szeretne műveltség nélkül).”
Majd ezt akkor mondd, ha tükörbe nézel. Persze nem sokat várhatok egy a net anonimitását kihasználó embertől, aki tudományos téziseket kérdőjelez meg érvek nélkül, valamint PhD-fokozattal rendelkező tudósok szakértői véleményét nem fogadja el, ha épp nem ért velük egyet, de máskor meg előszeretettel hivatkozik arra, hogy a tudósok ezt vagy azt mondják, ezért az úgy van...
válasza:Nincsenek érvelési hibáim, ezeket csupán te szeretnéd belelátni írásomba. (Hát ilyen az amikor valaki nem tanult érveléstechnikát, csupán szakmelós proletárként összeolvas mint a neten , de értelmezni már nem tudja.)
Ne tudsz mást csak terelni és mellébeszélni, offtopicot csinálsz a vitából
Még az eurázsiai nyelvcsaládod, de főként a nosztratikus nyelvcsalád TEÓRIÁD, FELTEVÉSED is (mely az emberiség 80%-ra kiterjeszti a nyelvrokonságot, ezáltal teljesen kiüresítve a rokonság értelmezhető fogalmát is) teljes MELLÉBESZÉLÉS ebben a témában:
MERT:
neked az összes forrásod sem támasztja azt alá, hogy a magyar nem finnugor hanem török nyelvcsalád tagja lenne. És mint mondtam egyik sem támasztja fel még az ural-altáji meséket sem amit az 1960-as évek óta sírba szállt nyelvész tudósok körében.
Greenberg PNAS Sztarosztyin és az általad említett ÖSSZES külföldi SZERZŐ teóriaként (NEM bizonyított elmélet) feltevésként (hipotézis) kezeli azokat amiket leírtál. Tehát nem tények.
De mint mondtam fentebb, a fent nevezett külföldi szerzők egyike sem hisz abban hogy a magyar török nyelvcsaládban lenne, és nem pedig a finnugor nyelvcsaládban.
De nem csak félrebeszélsz, hanem hazudsz is:
„Én soha sehol nem állítottam, hogy a magyar a török nyelvcsaládhoz tartozna. „
török nyelvrokonsággal erőlködtél a török-magyar szavakkal szeretted volna bizonyítani a rokonságot, a finnugor nyelvrokonságról pedig teljesen elítélően beszéltél, és megpróbáltál vitatkozni vele.
Szilágyi nyelvész, de nem nyelv-összehasonlító nyelvész (azaz nem szakember a témában). Olyan ez mintha nőgyógyásszal szeretnél agyműtétet végrehajtani, „hisz mindkettő orvos” alapon.
A kérdés már csak az, meddig szeretnél mellébeszélni (vagy hazudozni) a topicban? Offtopic szerű írásaiddal tökéletesen megfelelsz an angol nyelvben TROLL-nak nevezett fogalomnak.
válasza:Na mellébeszélő offtopic troll huszárka:
Hány nosztatikus hipotézisről és teóriáról szóló könyvet fogsz még bemutatni, amelyek:
1. nem kételkednek a magyar nyelv finnugor nyelvrokonságának elfogadottságában, amelyek
2. Nem sorolják a török nyelvcsaládba (sem az altáji nyelvek közé) közé a magyart?
3. és amelyek nem állítják az Ural-altáji nyelvcsalád fennállását.
Szóval röviden:
Meddig fogsz még mellébeszélni a topicban?
válasza:„Nincsenek érvelési hibáim, ezeket csupán te szeretnéd belelátni írásomba.”
Ne haragudj, de te személyeskedtél, te akarsz olyat a számba adni, amit nem mondtam, te hivatkozol tekintélyre és közvélekedésre, stb. Elég nehéz lenne nem észrevenni, felesleges mentegetőznöd. Inkább tanulj belőle.
„(Hát ilyen az amikor valaki nem tanult érveléstechnikát, csupán szakmelós proletárként összeolvas mint a neten , de értelmezni már nem tudja.)”
„Ne tudsz mást csak terelni és mellébeszélni, offtopicot csinálsz a vitából”
Igen, ilyen vagy.
„Még az eurázsiai nyelvcsaládod, de főként a nosztratikus nyelvcsalád TEÓRIÁD...”
Sajnos nem az én teóriám, hanem az idézett szerzőké. Örülnék, ha én találtam volna ki, de sajnos a fentiek elég sok évvel megelőztek.
Mint ahogy a finnugor nyelvrokonság is teória. De az sem az én teóriám, mint ahogy nem is a tiéd.
„neked az összes forrásod sem támasztja azt alá, hogy a magyar nem finnugor hanem török nyelvcsalád tagja lenne”
Nem. Az összes forrásom azt támasztja alá, hogy a magyar nyelv az altaji (és nem csak török) nyelvekkel IS rokonítható, a finnugor nyelvekhez képest nem kisebb mértékben (már a 8-asban is, amely az első hozzászólásom volt ennél a kérdésnél, pontosan ezt írtam).
„Greenberg PNAS Sztarosztyin és az általad említett ÖSSZES külföldi SZERZŐ teóriaként (NEM bizonyított elmélet) feltevésként (hipotézis) kezeli azokat amiket leírtál.”
Ha elolvastad volna legalább az egyik PNAS-cikket, rájönnél, hogy a teóriát stiatisztigailag igazolták, és onnantól a teória tudományos ténnyé válik (igaz, sosem vitathatatlan ténnyé). Bár gondolom nem tanultál tudományos módszertant, így nem tudod, hogy hogy működik a tudományos hipotézis felállítása, valamint annak statisztikai alátámasztása. Illetve azt sem tudod, hogy mit jelent a statisztikában a nullhipotézis, valamint az alternatív hipotézis, és azt sem, hogy hogyan döntünk ezekről a statisztikai számítások eredménye kapcsán. Olyan tényekkel vitatkozol, amelyeket már statisztikailag igazoltak, anélkül, hogy egyetlen normális ellenérvet felhoznál ellenük. Mert ha pl. felfedeznél a cikkben valamilyen módszertani vagy értelmezési hibát, akkor akár jogosan is támadhatnád. A finnugor nyelvrokonság kizárólagosságát pedig (bármennyire fáj is) soha senki nem igazolta statisztikailag, ahhoz képest arra meg úgy hivatkozol, mint vitathatatlan tényre. Elég nevetséges hozzáállás.
„de nem csak félrebeszélsz, hanem hazudsz is”
Ehhez nem ártana bemutatni, hogy szerinted hol állítottam konkrétan azt, hogy a „magyar nyelv a török nyelvcsaládba tartozik”, illetve, hogy a „finnugor nyelvekkel nem rokonítható”. Csak a rokonság kizárólagosságát támadom (azt viszont megalapozottan, hiszen pont amellett mutattam be érveket, hogy más nyelvcsaládokkal legalább olyan jól rokonítható a magyar nyelv).
„a török-magyar szavakkal szeretted volna bizonyítani a rokonságot”
Nem csak szerettem volna.
„a finnugor nyelvrokonságról pedig teljesen elítélően beszéltél, és megpróbáltál vitatkozni vele.”
Ezt csak te állítod, de szintén nem tudod megmutatni, hogy hol, hiszen nem igaz. Én csak a finnugor rokonság kizárólagosságáról, a finnugor nyelvcsalád-koncepcióról, valamint ezen elavult nézetek támogatóiról nyilatkoztam elítélően (viszont azt meg is indokoltam, hogy miért teszem). Magát a rokonságot nem vitatom, de az őt megillető helyen és módon kezelem.
„Szilágyi nyelvész, de nem nyelv-összehasonlító nyelvész (azaz nem szakember a témában).”
Maradjunk annyiban, hogy te még annyira sem vagy az. Ha mégis, akkor pedig rajta, cáfold meg a Szent mókus c. cikkében megfogalmazott kritikákat.
„A kérdés már csak az, meddig szeretnél mellébeszélni (vagy hazudozni) a topicban?”
Ha valaki itt mellébeszél, vagy hazudozik, az te vagy. Amikor bemutattam, hogy mik az érvelési hibáid (10-es, illetve 13-as hsz.), akkor először mentegetőztél, aztán most már azt mondod, hogy nekem vannak érvelési hibáim (anélkül, hogy be tudnád mutatni, hogy melyek ezek, és miért). Amikor bemutattam, hogy troll vagy (10-es, illetve 13-as hsz.), akkor kezdtél el trollnak nevezni. Nincs egyetlen eredeti gondolatod se, csupán görcsösen, érzelmi alapon cáfolni próbálod mások érveit (anélkül, hogy megértenéd azok lényegét). A hozzád intézett konkrét kérdéseket megkerülöd. A 16-osban jónéhány ilyen kérdés elhangzott. Majd ha hajlandó leszel válaszolni a kérdésekre (kezdetben mondjuk itt, később akár más topicokban is), lesznek tudományos igénnyel megfogalmazott, konkrét érveid, önálló gondolataid, és nem csak ugyanazokat a betanult sablonszövegeket ismételgeted, akkor majd lesz értelme annak, hogy megvitassuk a nézeteinket. Így nincs.
válasza:„Ne haragudj, de te személyeskedtél, te akarsz olyat a számba adni, amit nem mondtam, te hivatkozol tekintélyre és közvélekedésre, stb „
Mert te nem személyeskedtél? Csak a turáni mesék követőinek szociológiai rajzát, társadalmi helyzetét írtam le. Ez azonban mit sem befolyásolja a diskurzust.
Nem adtam a szádba semmit, mivel te türk nyelvrokonságot szerettél volna bizonyítani.
„Sajnos nem az én teóriám, hanem az idézett szerzőké. „
Teljesen mindegy, hogy kié a teória és a hipotézis, ha még saját szerzőik könyveikben is csak annak nevezik. És mint mondtam ebben a vitában offtopic.
„Az összes forrásom azt támasztja alá, hogy a magyar nyelv az altaji (és nem csak török) nyelvekkel IS rokonítható, „
Megint egy kis szokásos csúsztatás, nem helyezi a magyar nyelvet török és altáji nyelvek rokonai közé egyik szerző sem.
„hogy a teóriát stiatisztigailag igazolták „
Azonban nem igazolgató ilyen „statisztikával” nyelvrokonság. Ezért marad csak könyvek szerzőinél is hipotézis és teóra az.
„„a török-magyar szavakkal szeretted volna bizonyítani a rokonságot”
Nem csak szerettem volna. „
De bizony csak szeretted volna, szóátvételek szókölcsönzésekkel nem lehet nyelvrokonságra igazolást találni. A magyar sem lesz szláv nyelv vagy germán (angol vagy német) pusztán attól hogy nagyarányú szóátvétel történt.
A mai magyar nyelvben körülbelül 20% a szláv eredetű szavak
A magyar nyelvben 8% körül mozog a német eredetű szavak száma. És még nem beszéltünk a tükörfordítással készült kifejezésekről sem.
Tudunk a ma élő nyelvben 3000 feletti latin eredetű szót. (Ide nem számítva az újlatin nyelvekből átvett módosult de eredetileg latin gyökerű szavakat)
A XVII. századtól az 1970-es évekig úgy 1000 angol szó és kifejezés honosodott meg a magyar nyelvben. Azóta ez a folyamat felgyorsult: a médiának, a filmkészítésnek, a számítógép-technológiának, az üzleti életnek, a reklámoknak, a zenének, a sportnak, a divatnak, a turizmusnak, és számos más területnek köszönhetően a magyart elárasztották az angol szavak. Úgy tűnik, a globalizáció a nyelvben is megjelenik.
Szóval ha az a 300 török jövevényszó szerinted nyelvrokonná tesz minket a törökökkel, akkor furcsa „logikád” alapján a szlávval némettel latinnal angollal még közelebbi nyelvrokonok vagyunk.
„Ha valaki itt mellébeszél, vagy hazudozik, az te vagy. „
Há' hogyne! Nem is tudom ki kezdte el nosztratikus és eurázsiai mellébeszélést, ami ebben a témában offtopic.
Altáji nyelvcsalád létét is elutasítják manapság.
Ha a nyelvrokonság módszerei érdekelnek, ajánlom KEZDETNEK olvassad el ezt: [link]
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!