Ez bebizonyítja, hogy egy szimulált világban élünk?
Hiba lehet a Mátrixban
Hogyan lehetne eldönteni, hogy valós vagy szimulált univerzumban élünk? John D. Barrow, a Cambridge Egyetem matematikaprofesszora 2007-ben felvetette, hogy a valóság tökéletlen szimulációja rövid ideig tartó, de észlelhető torzulásokat eredményezhet, azaz hiba lehet a Mátrixban.
Amikor a szimuláció kisiklik, a természeti állandók (mint a fénysebesség vagy a finomszerkezeti állandó) váratlanul megváltoztathatják értéküket. Nemrég egy konkrét vizsgálatot javasoltak a szimulációs hipotézisre. A fizikusok többsége szerint a tér sima és kiterjedésében végtelen. Az atomokat, csillagokat és galaxisokat magába foglaló tökéletesen sima háttér azonban nehezen teremthető újjá a fizikai modellezésben. Ehelyett szemcsés szerkezetű teret modelleznek, a televízió pixelekből álló képéhez hasonlóan. Kiszámították, hogy a szimulációban a részecskék mozgása és így energiája összefügg a képpontok közötti távolsággal: minél kisebb a rácsméret, annál nagyobb lehet a részecskék energiája. Eszerint, ha univerzumunk szimuláció, akkor a leggyorsabb részecskék energiájának maximuma van. A csillagászok megfigyelései szerint a kozmikus sugárzás részecskéinek energiamaximuma van 10^20 elektronvoltnál.
A szimulációs háló másik megfigyelhető hatása a kozmikus sugárzás irányfüggőségével kapcsolatos. Ha az űr folytonos, akkor nincs olyan alaprács, amely a kozmikus sugarak irányát befolyásolja, azok minden irányból egyformán jönnek. Egy rácsalapú szimulációban élve azonban egyenetlen volna az eloszlás. A kozmikus sugárzás irányfüggősége egy modellezett univerzumban könnyebben magyarázható, mint egy reálisban.
A csillagászoknak az eddigieknél sokkal több kozmikus sugárzási adat kell a kérdés eldöntéséhez. Feltételezik, hogy szimuláció esetén transzcendens alkotóink célja az univerzum megértése, és nem szándékoznak beavatkozni a szimulációba. Ez az elképzelés a deizmushoz áll közel.
Itt írták le:
válasza:"Amely civilizáció létrehoz egy szimulációt, az nyílván többet is létre fog hozni."
Ezt meg honnan veszed? Lehet hogy nekik egy is elég.
"Ebből van egy olyan feltételezés, hogy bármennyi szimulált világ létezhet, ellenben csak egy valós"
A szimulált világ miért nem valós? Miben különbözik a szimulált világ a valós világtól?
"így annak az esélye, hogy a valós valóságban élünk: 1"
Igen, mert csak 1 valós van.
"a szimulációban való létezés esélye: végtelen. (egy a végtelenhez való esély)"
Igen, mert végtelen szimulált világ van.
Ja nem, bocsának, ez hülyeség. Ugyanis nem létezhet végtelen szimulált világ. Vagy úgy gondolod, hogy a "valós" világban élők fogják magukat, és évmilliárdok óta csak gyártogatják a szimulációkat? Tudod egy szimulációt le is kell gyártani, ami idő. Meg azért valahol lennie is kell, tehát ha csak 1 fotonnyi területet foglal el egy szimulált világ, akkor sem lehet belőle végtelen, mert akkor nem férnének el a "valós" világban.
válasza:"Mintha a szimulációban nem történhetne semmi. Nevetséges. Azt hittem, itt lesz hozzáértő..."
Ja igen, te vagy az, aki mindenféle baromságot kiír, aztán megsértődik és kijelenti mennyire tudatlanok vagyunk.
Értelmes ember tudja, hogy ez az egész marhaság, így hát nem is létezhet hozzáértő ember.
válasza:"bármennyi szimulált világ létezhet, ellenben csak egy valós"
Nem ez van a cikkben, de még ha ez lenne, akkor is csak feltételezés.
Olyan dolgokat sorol igazolásképpen, amik maguk is igazolásra szorulnak. Ezer sebből vérzik a cikk.
válasza:"Értelmes ember tudja, hogy ez az egész marhaság, így hát nem is létezhet hozzáértő ember."
Azért engem meglepne, ha az ezt a kérdést vizsgáló rengeteg tudós mind betonhülye lenne ezen mindentudó kommentelőhöz képest, aki TUDJA, hogy nem szimuláció. Gondolom a reggeli kávéjának illata a bizonyítéka. :)
Érdekes ez a hipotézis, amit a kérdező leír, de sajnos a kérdés eldöntésének lehetséges módszerei is csak hipotézis szinten vannak, nem csak hogy nem tudjuk jelenleg bizonyítani, igaz vagy sem, de még a biztos feltételeit is csak saccolgatjuk, miből derülhetne ki bizonyossággal, hogy igaz vagy nem.
Ezt én még nem olvastam egyetlen ilyen fejtegetésben sem, a saját véleményem, szerintem már ott hiba van, hogy a mátrix-hipotézis axiómaként veszi, hogy a szimuláció mindenképpen digitális, diszkrét elemekből áll.
És ha az a szimulációs számítógép nem digitális, hanem analóg? Akkor cheszhetjük az összes digitális felbontásra utaló jelet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!