Miért nézik le a bölcsészeket?

Biztos lepontozott válasz de szerintem elsősorban az tehet róla, hogy azokat, akik ma lenézik és gúnyolják a bölcsészeket elsősorban olyanok nevelték, akik a kommunizmusban nőttek fel. Annak a 40 évnek az ideológiája szerint pedig, ami nem ad kézzelfogható eredményt, aminek nincs "haszna", az értelmetlen, haszontalan hovatovább bűn. Ezt a szemlélet pedig sajnos nagyon mélyen gyökeret vert a magyar társadalomban. A kicsit is igényesebb kultúra csak egy viszonylag szűk réteget érdekel, a többiek meg elvannak azzal, hogy van pénzük aztán kész. De hogy minek van az a pénz az már más kérdés.

Emellett lehet benne egy önkompenzálás is. Bölcsész vagyok, de vannak mérnök és TTk-s barátaim, összehasonlítva tényleg több idejük megy el tanulással, mint nekem és nem azért mert én nem tanulnék. Gondolom ez általánosságban is így van, így egy műszaki, vagy orvostanhallgató, mivel emberből van mindkettő, és hallja/látja, hogy egy bölcsész nem kínlódik éppen a nap 24 órájában a tananyaggal, mint ő akkor dühös lesz. Úgy érzi, hogy szívatják. Ezért kialakul bennük egy kiválasztottságérzet saját magukról és elkezdik gyűlölni a bölcsészt, mert az nem szenved annyit, látszólag könnyebben teljesíti az egyetemet. Ebből adódik, hogy leszólja az adott szakot, értelmetlennek, hülyeségnek állítja be, a bölcsészt meg idiótának, gyökérnek, fogyatékosnak. Alapvető emberi vonás ez.

A baj az, hogy ez a szemlélet jelenleg még a politikában, oktatáspolitikában is érvényesül. Amikor egy oktatási államtitkár bölcsészvicceket süt el egy gyűlésen, akkor ott komoly gondok vannak. A beteges közgondolkodásnak kéne megváltoznia ebben az országban, ami abból áll, hogy nekem szar, akkor legyen másnak is. Egy mérnök semmivel sem értékesebb ember, mint egy bölcsész és vice versa. A tudása sem az, mert a tudás "haszna" már ha lehet ilyesmiről beszélni nem mérhető, nem összehasonlítható, a körülményektől függ.

kérdező, ha annyira érdekel, bemásolom amit egy másik kérdéshez írtam:

1, a bölcsészeket nagyrészt olyanok szidják, akiknek nincs diplomája, vagy frusztrált reál szakosok

2, a reál szakosok nagy része „hasznos robot”, igazi érzelmi analfabéta szakbarbár, akik a szakterületükön kívül nem nagyon tud máshoz hozzászólni, az szociális és érzelmi képességeik nagyon fejletlenek.

az sem véletlen, hogy a matektanárok nagy része buktatással és keménykedéssel akarja bizonyítani, hogy mennyire fontos tárgy a matek – kisebbrendűségi komplexus

ráadásul vedd hozzá, hogy ők azok, akinek rossz jegyeik voltak irodalomból vagy töriből,

a reál szakosok tudását nem tekintik az általános műveltség részének (még egy dolog, ami frusztrálhatja őket), azt sem emésztik meg könnyen, hogy olyan dolgot tanulnak/tanítanak, ami a legtöbb embert nem érdekli. mert pl. matekból az alapműveleteken kívül az emberek nagy része semmit nem használ, addig az irodalom, a művészetek „élni segítenek”, formálják a személyiséget, elgondolkodtatnak stb.

lehet itt udvariaskodni, de igazából a logaritmus vagy a függvények az emberek nagy részének teljesen felesleges, míg a történelmünket fontos ismerni, h tanuljunk a múlt hibáiból.

ezt csak azért említem meg, mert a reál szakosok zöme nagyon erőlködik…olyat is olvastam ezen az oldalon, h vki azt írta, h nem baj, h sokan nem tudnak angolul, mert pl. sokan a másodfokú egyenletet sem tudnak megoldani – sztem aki írta, is tudta vhol belül, h orbitális baromság amit írt.

3, az emberek nagy része buta Magyaországon, azt hiszi, csak az hasznos, amit meg lehet építeni, ami kézzel fogható, nem tartják sokra mondjuk gyógypedagógusok vagy művészettörténészek munkáját.

4, a bölcsész szakoknál nem annyira behatárolt, h utána milyen területeken helyezkedhetsz el, így az egyszerű emberek szemében felesleges, hiszen sokan NEM PONTOSAN azt a munkát végzik, a végzettségüknek megfelelő- tehát a bölcsész szakoknak nincs konkrét határvonala.

5, tudatlanság - a bölcsészeket szidó embereknek általában fogalma sincs, mit is tanul egy bölcsész, vagy hogy milyen szakok tartoznak a bölcsész szakok közé. arról nem beszélve, hogy a bölcsészeket szidó emberek azzal vádolják a bölcsészeket, hogy csak magolnak ( ugye nem ártana tudni, mit is jelent a ’magolni’ a szó), ami szintén nem igaz, hiszen a bölcsészek zöme nem magol, hanem érti és értelmezni is, amit tanul, ráadásul a szövegértésük is nagyon jó

*

persze egy szabad bölcsész diplomával nyilván nehezebb elhelyezkedni, mint mondjuk egy villamosmérnökivel, ezt sztem a bölcsészek többsége sem tagadja. az viszont elég idegesítő, h mennyire egyszerű az emberek többsége.

az meg elég feltűnő, h 90%.ban a reál szakosok szidják a bölcsészeket. csak arra tudok ebből következtetni, h ezek az emberek frusztráltak. a legtöbben annyit nem képesek megérteni,h mindenki más adottságokkal rendelkezik. a reál szakosok többsége persze nagyon szereti azt hinni, h bármilyen bölcsész szakot elvégezne, a valóság inkább az, h egy mérnökhallgató a legtöbb bölcsész szakon elhasalna, de a nehezebbeken biztosan.

összefoglalva: meggyőződésem, h ezeket az embereket nem az zavarja, h vannak bölcsészek, akik nehezen tudnak elhelyezkedni, hanem egyszerűen komplexusos, frusztrált emberek.

A programozó és az író ugyanabból a kódkészletből dolgozik(betűk, számok, írásjelek), mégsem nézik le a programozókat mert nem alkotnak "kézzel foghatót".

@13, Ja persze, a mi hibánk minden, ti istenek vagytok akiket el kell tartani, imádni kell, mert ti olyan sokat hasznos dolgot tudtok....

# 11/13

elég jó dolgokat írsz. azt el is felejtettem, h azért is frusztráltak lehetnek a reál szakosok, mert előfordulhat, h olyan bölcsészeket lát, akik kevesebbet töltenek tanulással. na de nem ők választották, h mit tanulnak?:)

azzal is egyetértek, h belenevelték az emberekbe ezt a hozzáállást.

Palkovics államtitkárra célzol?:) jaj őt hagyjuk, ő votl az, aki azt mondta, h a magyar gimnáziumi nyelvoktatás mindenkinek lehetővé teszi, h megtanuljon jól egy idegen nyelvet. az az ember 90%ban hülyeségeket nyilatkozik.

„ a bölcsészt meg idiótának, gyökérnek, fogyatékosnak”

nem akarok senkit megbántani, de az a poén, h én pont azt látom, h az átlag bölcsész jóval tájékozottabb és értelmesebb, mint egy átlag reál szakos, az átlag magyar emberről nem is beszélve. itt is elég sok bölcsész vs. reál vitát láttam, és általában leérvelték a reál szakosokat.

szóval lehet, h jobban keresnek és könnyebben helyezkednek el, de nem látok semmi alapot arra, h bárki leostobázza a bölcsészeket.

@13.

Még szerencse, hogy a Te véleményed egy igazán elfogadó, mélyen empatikus álláspontot tükröz, ami tiszteletben tartja, hogy más embereket más dolgok érdekelnek. Megnyugtató, hogy mentes a vélemény a frusztráltságtól!

"1, a bölcsészeket nagyrészt olyanok szidják, akiknek nincs diplomája, vagy frusztrált reál szakosok"

-Ebben még akár lehet is valami.

"2, a reál szakosok nagy része „hasznos robot”, igazi érzelmi analfabéta szakbarbár, akik a szakterületükön kívül nem nagyon tud máshoz hozzászólni, az szociális és érzelmi képességeik nagyon fejletlenek."

-Akinek nem inge ne vegye magára. Nem érzem magam érintve. :D Ugyanakkor ismerek nem egy reál szakos embert, azt hiszem ez óriási tévedés, amit leírtál, legszebben mondva is. Nem hinném, hogy általános lenne, hogy egy mérnök egy "hasznos robot" lenne, aki képtelen mélyen szeretni, vagy hogy egy matematikus ne olvasna szépirodalmat.

Konkrétan ismerek villamosmérnököt, aki rendszeresen jár komolyzenei hangversenyekre és elragadtatva mesélt egy -egy karmesterről. De matematikust is szép számmal szoktam látni komolyzenei hangversenyen. Nem hinném, hogy érzelmi analfabétizmusból járnának!

"az sem véletlen, hogy a matektanárok nagy része buktatással és keménykedéssel akarja bizonyítani, hogy mennyire fontos tárgy a matek – kisebbrendűségi komplexus"

-Nem kell bizonygatni semmit. Kell és kész, tetszik, nem tetszik. A jó tanárt sokféleképpen lehet értelmezni. Én azt gondolom, hogy az a jó tanár, akinek a diákjai TUDJÁK azt, amit kell, még akkor is, ha akkor és ott ennek nem örülnek a diákok.

Egy szigorú matematika tanár bizonyos értelemben csakis a kötelességét végzi, én inkább tisztelem a szigorú tanárokat, hogy annak ellenére, hogy tudják, hogy a gyerekek ott és akkor annyira talán nem is szeretik, de utólag rájönnek, hogy sokat tanultak tőlük...

"ráadásul vedd hozzá, hogy ők azok, akinek rossz jegyeik voltak irodalomból vagy töriből,"

-Csakugyan? Ha megnéznénk az okleveles matematikusok, vagy villamosmérnökök jegyeit, bizony jó páran humán beállítottságú gimiből jöttek, és rengeteg ötöst találnák irodalomból, történelemből és nyelvtanból is.

Ha megnéznénk mondjuk a történelem szakosok matek, vagy fizika jegyeit... Lenne egyébként köztük ötös*, csak kérdés, milyen arányban, mondjuk a villamosmérnökökhöz képest. *Pl. egy József Attila nevű volt szegedi hallgató indexében is találni jeles fizika tárgyat. :)

"a reál szakosok tudását nem tekintik az általános műveltség részének (még egy dolog, ami frusztrálhatja őket), azt sem emésztik meg könnyen, hogy olyan dolgot tanulnak/tanítanak, ami a legtöbb embert nem érdekli."

-Nos éppen erről írtam, hogy eléggé egyoldalú ez a kettős mérce. Szerintem meg egy egyetemes kultúra van, aminek ugyanúgy része a logaritmus azonosságai, Sosztakovics zenéje, a radioaktivitás, Ady Endre költészete. Csak vannak olyanok, akik sikknek tekintik a tudatlanságukat, ezen nincs mit szépíteni.

Ja, hogyha nem tudom mi az a logaritmus, akkor az nem műveletlenség? Ha meg nem tudok semmit mondjuk József Attiláról az műveletlenség? Mindkettő az.

" mert pl. matekból az alapműveleteken kívül az emberek nagy része semmit nem használ"

-Vagy még azt sem, eléggé baj is. Nekik baj. Saját maguknak okoznak kárt, hátrányt, ha fölvesznek egy banki hitelt pl.

"lehet itt udvariaskodni, de igazából a logaritmus vagy a függvények az emberek nagy részének teljesen felesleges, míg a történelmünket fontos ismerni, h tanuljunk a múlt hibáiból."

-Ilyen alapon teljesen fölösleges tudni, hogy mikor volt az Aranybulla, nem sokat változtat a mai életünkön. Az általános műveltség csupa "felesleges" dologból áll, mégis jó esetben összeállnak valamivé.

"3, az emberek nagy része buta Magyaországon, azt hiszi, csak az hasznos, amit meg lehet építeni, ami kézzel fogható, nem tartják sokra mondjuk gyógypedagógusok vagy művészettörténészek munkáját."

-Egy gyógypedagógus munkája meglehetősen kézzelfogható és hasznos, ahogy a művészettörténészek munkája is. Fölmerül persze, hogy hány művészettörténészre van szüksége az országnak, mennyiből lesz csúcs értelmiségi, kutató?

És mennyi lesz, aki csak elvégez ( esetleg nagy nehezen ) egy BTK-s szakot és utána nem kap munkát és panaszkodik?

Mi lesz mondjuk egy töri egyszakos hallgatóval ( aki netán rossz jegyekkel, bukdácsolva végezte el ), akiből nem lesz utána kutató, de tanár sem ? Ha jó jegyekkel is végezte el, és nem lesz sem kutató, sem tanár, akkor is, mi lesz vele?

"szóval lehet, h jobban keresnek és könnyebben helyezkednek el, de nem látok semmi alapot arra, h bárki leostobázza a bölcsészeket."

nem azért ostobák mert buták, azért ostobák, mert olyan döntéseket hoztak amilyeneket. Már több éve lehet tudni, hogy szinte sehol nem fognak tudni elhelyezkedni, mégis jelentkeznek egyetemre bölcsésznek

Hirtelen milyen empatikus lett mindenki, hogy így aggódnak szegény bölcsészek egyetem utáni megélhetéséért.

Az egyetemi férőhelyek száma adott, azért mert valaki kihasználja a lehetőséget ne őt hibáztasd. 18 évesen tényleg pofonegyszerű mindenkinek eldönteni, hogy mit akar kezdeni az életével...

Nem mellesleg a bölcsészek közül semmivel sem lesznek többen munkanélküliek, mint akár az orvosok, vagy mérnökök közül, csak nyilván kevesebben fognak a szakterületüknek megfelelő munkát végezni. De attól még dolgoznak. Tudjátok a szabadbölcsészek az összes bölcsésznek a negyedét sem teszik ki.

Gondolom az itt a nagy utálat oka, hogy az állami férőhelyeket az adófizetők pénzéből finanszírozza az állam, de ezért tessék az államot keresni a panaszokkal, ne azokat akik élnek a helyekkel. Külön vicc az ilyenkor gyűlölködők egy jelentős része még szintén diák és ugyanúgy nem adózik.

Még egy adalék, ami csak érintőlegesen tartozik ide. Egy matektanár ismerősöm, amikor felnyitotta a 60-években kiadott algebra könyvemet, azt mondta: "hát igen, ebben az a szép, hogy ez ugyanaz volt azelőtt is, akkor is és most is!"

Nyissunk csak ki történelem könyveket a 60-as évekből, meg a 90-es évekből. Ja...

Szóval a politika hatása miatt én minimum szkeptikus vagyok a történelemmel. A történészek egy része jó okot szolgáltatott arra, hogy bizalmatlanok legyünk az objektivitásuk iránt.

"Nem mellesleg a bölcsészek közül semmivel sem lesznek többen munkanélküliek, mint akár az orvosok, vagy mérnökök közül, csak nyilván kevesebben fognak a szakterületüknek megfelelő munkát végezni. De attól még dolgoznak."

-Hát ezen azért röhögtem egy jót. Az orvosoknak gyakorlatilag NULLA százaléka lesz munaknélküli, de mérnököknél is hasonló a helyzet...

Nyilván egy-egy bölcsész is kénytelen lesz előbb utóbb valami munkát találni, ha nem akar éhenpsuztulni, de azért nem mindegy, hogy diploma után, vagy akár előtt (!) munkába áll az ember, vagy hónapokig, évekig keres munkát és esetleg messze nem a képzettségének megfelelő munkát lesz kénytelen (!) vállalni... Nem ugyanaz, nagyon nem.