A bölcsészettudományoknak "nincs értelme"?

Szerintem azok mondják ezt, akiknek fogalma sincs arról, hogy mik ezek. Szerintem ezek a kijelentések arról szólnak, hogy ő nem érti mi a filozófia. És az életet nagyjából azon módon éli, hogy csak az kelt benne izgalmat, amitől olcsóbb lehet egy kiló kenyér. Van valami olyan párbeszéd Szókratésszel, hogy valaki kérdezi tőle, hogy mégis minek hallgassa ezt, mire jó ez az egész. Szókratész meg ad neki pár obulust(akkori pénz) mert hallgatta és akkor megkérdezi, hogy nah akkor így már értelmes? :D

És teljesen lényegtelen, hogy milyen praktikus dolgok jöttek létre pl filozófiából, nem ettől fontos. De mellesleg érdektelen melléktermékként azért szépen létrejött nagyjából az összes tudomány a filozófiából. Mert mind innen indult. Szóval akkor lehet beszélgetni mi nélkül mi nem lett volna. És ez a folyamat ma is zajlik. A tudat kutatásával kapcsolatos dolgok pl ma olyanok, amik a filozófiából merítenek. A logika fejlődése ma is sok szempontból a filozófián belül zajlik. A helyes társadalmi elvekről való gondolkodás is. Az az egész társadalmi berendezkedés amiben ma élünk innen származó gondolatokból bomlott ki.

És amúgy a top tudósok tisztában is vannak a filozófia értékével és olvassák és művelik is Einsteintől, Hawking-ig. Maga az általános relativitás-elmélet sok szempontból egy filozófiai jellegű fordulat. Csak a mögöttük lévő mennyiségi dolgokat végzők és mérnökök nem látnak már addig el.

Van is Karl Poppernek egy cikke a mérnök hallgatókról, akik nem látják az általános dologban már, hogy mire jók. Hiába oda megy vissza az egész építmény, amit használni fognak.

Én inkább lennék valaki aki végigolvasta és érti azt ami néhány ezer éve a filozófiában zajlott és árulnék hamburgert, mint egy mérnök, akiknek fogalma sincs erről az egészről.

"És az életet nagyjából azon módon éli, hogy csak az kelt benne izgalmat, amitől olcsóbb lehet egy kiló kenyér."

Szerintem nem minden tudós egyben kisnyugdíjas is. Bennem a kutatásaimon kívül is sokminden kelt izgalmat, de az értelmetlen szavak csűrése-csavarása nem tartozik ezek közé.

"De mellesleg érdektelen melléktermékként azért szépen létrejött nagyjából az összes tudomány a filozófiából. Mert mind innen indult."

Aha persze. A mai tudomány épp hogy az ellenpontja annak, amit ma filozófiának hívnak. Én inkább úgy mondanám, hogy közös a gyökerük: üljünk e és gondolkodjunk. Csak aztán a tudomány értelmes, koherens, bizonyítható dolgokkal kezdett foglalkozni, a filozófia meg kétezer éve csámcsog azon a kérdésen, hogy vajon mi álmodjuk-e a világot, vagy az álmodik-e minket.

"És ez a folyamat ma is zajlik. A tudat kutatásával kapcsolatos dolgok pl ma olyanok, amik a filozófiából merítenek."

Mutass egy ilyen cikket kérlek. Szerintem a tudat kutatása ma főleg a neurofiziológiából merít.

"A logika fejlődése ma is sok szempontból a filozófián belül zajlik."

Ennek a mondatnak van-e értelme, vagy csak egymás mögé pakolt szavak halmaza?

"És amúgy a top tudósok tisztában is vannak a filozófia értékével és olvassák és művelik is Einsteintől, Hawking-ig."

Aha, persze. Egy részről erre nincs bizonyítékod, csak önigazolásként próbálsz hinni benne. Más részről biztos vagyok benne, hogy számos nagy tudós néz pornót, tehát akkor a pornót is el kéne ismerni végre értékként.

"Maga az általános relativitás-elmélet sok szempontból egy filozófiai jellegű fordulat."

Mindenre ki lehet terjeszteni azt, hogy filozófiai jellegű gondolat. A filozófia megpróbálja rátenni a mancsát ezekre, nyilván. De pont a mennyiségi leírástól lesz ez végülis mégiscsak tudomány.

"Van is Karl Poppernek egy cikke a mérnök hallgatókról, akik nem látják az általános dologban már, hogy mire jók."

Ezek konkrét mérnökhallgatók, akikből most általánosítunk, vagy eleve általánosítva írta meg?

"Én inkább lennék valaki aki végigolvasta és érti azt ami néhány ezer éve a filozófiában zajlott és árulnék hamburgert, mint egy mérnök, akiknek fogalma sincs erről az egészről."

Hát az biztos nagyon hasznos tudás lenne. Én per pillanat megelégednék azzal is, ha egy kicsit jobban érteném azt az átkozott lac promótert (ami még csak40 éves biológia), mert akkor talán át tudnám alakítani a céljaimnak megfelelően. Igaz, hogy én ezt nem is 80 ezerért csinálom.

Rövid megjegyzés egy korábbihoz.

Az elemzés a befogadói tapasztalat magyarázatát jelenti, nem annak a találgatását, hogy "mire gondolt a költő". Ez utóbbi csak a vers alapján nem is deríthető ki mellesleg.

Az irodalomtudomány tárgya pedig nem sok önálló vers, hanem az irodalmi kultúra egésze. Ennek a jelentőségét az irodalmi művek alapvető jellegében kell keresni, azokat ugyanis csak a nyelv alkotja; bárhol, bármikor létrehozhatók, ha megvan az író tudása, ambíciója és ötlete. Éppen ezért gondolom, hogy az irodalom a legelemibb (és a legnemzetibb) művészet. Ennek megértése pedig az univerzum egésze szempontjából talán kevéssé alapvető, de épp olyan releváns területe a megismerésnek, mint a fizika.

Vagyis de, ugyanabba a kategóriába esik a körte és az alma, mivel minden tudomány célja a világ megértése, csak a célbavett réteg más.

És egy későbbihez.

"Aha persze. A mai tudomány épp hogy az ellenpontja annak, amit ma filozófiának hívnak..."

Ebből az 'aha persze' az érdekes. A tizennyolcadik századig a természettudományok is a filozófia részei voltak, ezt te tényleg nem hiszed el? Te ebben az univerzum jártál iskolába?

A filozófia története mellesleg pont erről szól: megpróbáltak mindent logikai eszközökkel modellezni, és fokozatosan jöttek rá, hogy mit nem lehet.

A szakasz további része ész nélküli klisés baromság a filozófia céljairól, nem érdemes külön kommentelni.

"Mutass egy ilyen cikket kérlek. Szerintem a tudat kutatása ma főleg a neurofiziológiából merít."

A kognitív tudomány hat diszciplínára támaszkodik körülbelül azonos arányban (épp ez az újdonsága), amelyből mellesleg négy humántudomány.

Ni: [link]

"Ennek a mondatnak van-e értelme, vagy csak egymás mögé pakolt szavak halmaza? "

A logika része a filozófiának, ez tény. Mi nem érthető rajta?

"Aha, persze. Egy részről erre nincs bizonyítékod, csak önigazolásként próbálsz hinni benne. Más részről biztos vagyok benne, hogy számos nagy tudós néz pornót, tehát akkor a pornót is el kéne ismerni végre értékként."

Valóban sok fizikus foglalkozik filozófiai kérdésekkel, és Einstein és Hawking valóban nem jó példa. Mondok jobbakat: Heisenberg és Schrödinger. És ez csak megjegyzés volt, nem erre alapozta a kolléga a filozófia jelentőségét. A pornó nem tudomány, nem megismerés a célja, az alleggóriádnak semmi értelme nem volt.

"Mindenre ki lehet terjeszteni azt, hogy filozófiai jellegű gondolat."

Kezdesz megvilágosodni, valóban, minden ember minden gondolata logikai szabályok szerint épül fel.

"A filozófia megpróbálja rátenni a mancsát ezekre, nyilván. De pont a mennyiségi leírástól lesz ez végülis mégiscsak tudomány."

A relativitáselméletnek valóban vannak filozófiai következményei, ez megintcsak ténykérdés.

És nem, sok tudománynak nem része mennyiségi leírás.

Nota bene: A filozófia jelentősége nem vélemény vagy látásmód kérdése. Létezik, és aki tisztában van vele, az ha úgy tetszik okosabb, mint aki nincs. A logikai eszközök érvényessége is logikai probléma; ha valaki azt állítja hogy nem érdemes filozófiával foglalozni, az állást foglal egy filozófiai kérdésben, vagyis maga is foglalkozik vele. Vannak kérdések, amikben többféleképp is állást lehet foglalni, de ehhez mindig megfelelő körültekintés szükséges, és ez vitán felüli. A filozófia pont a körültekintés eszközét jelenti, te pont ezt próbálod fikázni.

Tisztelt Okean!

Nem tudom Karl Popper cikke mennyire tekinthető jellemzőnek. Tény, hogy a felsőoktatási intézmények tele vannak extrém emberekkel. Különösen az első két félévben lemorzsolódók között akadnak bizarr alakok (példányok?). Megtapasztaltam, mert egy műszaki főiskola padjait koptattam magam is.

Nem tudom, most hogy van, de akkoriban tanítottak filozófiát. Nem csak azért kedveltem, mert könnyen feljavíthattam vele az átlagomat, hanem csak úgy önmagáért.

A humán tudományok más ágairól másként vélekedem.

- - Verselemzés - -

Ékes madár a líra,

szállna szóról, szóra.

De jön gonosz esztéta,

s élve boncolja.

kérdező, nem értem, miért hagyod magad elbizonytalanítani. azért valljuk be, a reál beállítottságú emberek nagy része beképzelt és érzelmi analfabéta. ahogy az utolsó válaszoló is írta, jelenleg a technikai fejlődés burjánzik, és ebben a világban zömében a szociálisan gyenge képességű és érzelmekben is pocsék reálosok érzik igazán jól magukat, őket fizetik meg, úgy érzik, h ők viszik előre a világot, ami technikailag valóban halad, közben meg erkölcsileg és szellemileg csak züllünk.

a kijelentés úgy helyes, h sokkal több bölcsészt képeznek, mint amennyire szükség van.

érdekes módon mindig azt hallom, h a bölcsészek mennyire beképzeltek, miközben sztem sokkal beképzeltebbek összességében a reálosok. láthatod, az egyik válaszoló is leírja, h a bölcsészek irtandó népség, aztán meg panaszkodik, h beképzeltek :)

"úgy érzik, h ők viszik előre a világot, ami technikailag valóban halad, közben meg erkölcsileg és szellemileg csak züllünk."

Itt a lényeg! :(

Én nagyon sokáig vacilláltam a bölcsészet és a reál között, sokan mondták nekem, hogy az én eszemmel mehetnék simán mérnöknek vagy orvosnak (pont valamelyik nap kaptam meg, hogy miért nem jogásznak mentem) De végül is úgy döntöttem, hogy a bölcsészetet választom, és nagyon jó döntés volt, el is mondom, miért:

Eleve nem tette vonzóvá ezt az egészet ez az általános bölcsészutálat, meg hogy a bölcsészdiploma nem ér semmit, stb., ismerjük már a szöveget, viszont rengeteg emberrel beszélgettem, akik bölcsészként végeztek, és van állásuk és jól keresnek (nem, nem a mekiben), és végül is úgy gondoltam, hogy akkor számomra is van remény.

Plusz nekem a nyelvek meg a nyelvészet az, amibe szívvel-lélekkel minden energiámat hajlandó lennék belefektetni, és hiába lehettem volna jó mérnök, orvos vagy jogász, így utólag rájöttem, hogy valószínűleg utálnám a munkámat, és ezzel rengeteg bölcsésztársam van ugyan így szerintem. Persze, csinálnánk mi szívesen olyan munkát, ami jól fizet meg keresett... Ha érdekelne.

Ismerek pár olyan embert is, akik vagy szülei nyomásra, vagy ők maguk nem tartották elég jónak a bölcsészszakokat, egyébként humános érdeklődéssel rendelkeznek, de valamilyen mérnöki vagy orvosi szakra mentek, és most vért izzadnak, panaszkodnak, hogy mennyi hülyeséget kell tanulni, még mindig nem tudják konkrétan, mik akarnak lenni. És elképedve nézem, hogy csak azért is megcsinálja, mert ANNYIRA lenézi a bölcsészetet, hogy inkább a szɑrt is kiszenvedi magából, és elvégzi a reálos szakot, hogy menő diplomája lehessen. Más kérdés, hogy utána persze a munkája milyen minőségű lesz, vagy hogy egyáltalán ő elégedett lesz-e a karrierjével 20-30 év múlva.

Meg nekem nem az a lényeg, hogy minél nagyobb pénzeket keressek, minél nagyobb villában éljek, hanem inkább a tudás, hogy mondjuk doktoráljak, kutatómunkát végezzek, és olyan tudásra tegyek szert, amire kevesen a világon, elérni valamely nyelvészeti tudományterület jelenlegi határát, és ott alkotni valamit.

(Persze, ehhez rengeteg munka és tanulás vezet majd, plusz mire elvégzem, még mindig csak egy kis sɛggdugɑsz leszek az egyetemi hierarchiában. De én ezt akarom a legjobban, valószínűleg sosem lennék olyan jó orvos, mint amilyen jó nyelvész leszek :P)

Na meg azon belül is engem inkább az elméleti nyelvészet érdekel, és bennem is megfogalmazódott egy ilyen jellegű kérdés, hogy mihez kezdek én azzal, hogy elméleti nyelvész leszek. Egy könyvtárban ülök, tudományos publikációkat olvasok, és én is publikálok valamit; úgy tűnhet, hogy ez nem hasznos, érdemi munka. Csakhogy minden alkalmazott tudomány az elméleti párjából táplálkozik. Ahhoz, hogy megalkossunk egy fordítóprogramot például ismernünk kell mindkét nyelv grammatikai struktúráit, szavak szemantikai rétegződését, és különböző kontextusokba illesztési lehetőségeit, és ezeket – informatikusok segítségével – betáplálni egy programba.

Ez pontosan olyan, minthogy a kisdiák azt mondja az iskolában, hogy „Mi a fenének nekem ez a hülye matek, amikor Bözsi néni úgy sem azt fogja mondani a kisboltban, hogy 2-es alapú logaritmus 1024 forint lesz”, viszont azt nem látja, hogy minden természettudományban jelen van a matematika. Elméleti matematika nélkül hol lenne az elméleti fizika... Elméleti fizika nélkül nem létezne például az építőmérnök, villamosmérnök, mit tudom én milyen mérnök.

Nekem például nem a kedvencem a történelem, de nagyon is fontosnak tartom, hogy legyenek történészek, régészek, mert hát a múlt rejtélyei engem is érdekelnek, azokat meg ki más fogja helyettem felkutatni?

A lényeg, hogy pont jól van minden elosztva, hiszen nem lehet mindenki bölcsész, és nem lehet mindenki mérnök, ügyvéd vagy orvos.

Bölcsészet nélkül is van élet, csak milyen... Elvégre azért vagyunk emberek, mert képesek vagyunk gondolkodni, szellemi termékeket alkotni. Én mondjuk nem is tudnám elképzelni úgy az életem, hogy délelőtt tervezek egy házat, délután megmentek két életet, közötte meg lesem a falat. Az embernek szüksége van például filmre, könyvre, mozira, valami szabadidős programra, színházra, zenére, meg úgy összefoglaló néven a művelődésre. Ezekhez pedig elengedhetetlenek a bölcsészek.

De persze nem emelem a bölcsészetet minden más tudomány fölé, csak jelzem, hogy aki azt akarja csinálni, az csinálja is, mert azok is nélkülözhetetlenek egy társadalomban.