Sokak szerint Hitler azért támadta meg a Szovjetúniót, mert nem számított arra, hogy ilyen sikeres lesz a villámháború, nem bírta kivárni míg Nagy- Britania megadja magát és, , unatkozott". Igaz ez?

Az igazság az, hogy Hitler annyira jól értett az össze-vissza beszéléshez, hogy indítékait valószínűleg soha nem fogjuk teljes mértékben megérteni.

Az én véleményem: Hitler egy német világbirodalmat akart kiépíteni. Ehhez élettére (lebensraum) és nyersanyagokra volt szüksége. A Szovjetunió mindkettőben bővelkedett. A keleti front brutalitása is arra vezethető vissza, hogy Hitler ki kívánta irtani/rabszolgasorsba taszítani az orosz "untermenscheneket". Ezután németekkel telepítette volna be a megüresedett területeket. Erre bizonyíték, hogy a háború alatt az SS több német-kolóniát is létrehozott a megszállt szovjet területeken, főleg a mai Fehéroroszország és Ukrajna területén. Ha megnyerte volna a háborút, nem sok orosz lenne életben és a mai Oroszország területén főleg németek élnének.

Hitler elsődleges célja eleve az volt, hogy keleten terjeszkedjék, nagyjából ahogy az előző írta.

Taktikai szempontból azonban Lengyelország megtámadásakor a Szovjetúnióval való megnemtámadási szerződés kapóra jött, mert akkor még nem akarta kenyértörésre vinni a dolgot.

Közben az Angol, francia szövetség garantálta Lengyelország határait, mert azt hitték, féken tudják tartani Hitlert. Nem tudták és a segítséget sem tudták megadni a lengyeleknek, egyrészt földrajzi okok miatt, másrészt nem volt a hadseregük támadó háborúra felkészülve. Megültek a Maginot vonal mögött, amely erődrendszer a francia-német határon megvédte őket és kivártak.

Ekkor történt a "furcs háború", a "sitzkrieg", amikor alig történt valami hónapokon keresztül.

Aztán a németek egyrészt lerohanva Hollandiát, másrészt a belga- francia határnál a tengerig előretörve csapdába ejtették a brit expedíciós hadsereget, amelyet végül is addigra átvittek a csatornán és készültek az első vh, folytatására. Komoly francia erők is kelepcébe estek, bár jó részüket sikerült evakuálni.

Végül Franciaország elesett, eddig a háttér, amire kérdeztél.

Ekkor a légiháborúval nem sikerült térdre kényszeríteni az angolokat. A britteknek nem volt túl nagy hadseregük, éppen annyi, hogy a gyarmataikon rendet tartsanak, de a flottájuk a világ legjobbja volt, ezzel meg tudták volna akadályozni a partraszállást, így először felfuttaták a fegyver, hadianyaggyártást, hadsereget szerveztek. A japán és az olasz támadás is késleltette őlet, de az USA segítsége kapóra jött később.

Hitler a patthelyzetet úgy akarta feloldani, hogy a gyengének tűnő SZU-t villámháborúval lerohanja, annak stratégiai erőforrásaival még jobban megerősödve legyőzi az angolokat, vagy békére kényszeríti őket.

Kellett az olaj, a szén, az ércek és persze az élelmiszer is, ami keleten rendelkezésre állt, de a németek szűkében voltak ezeknek és egyébként is eleve erre törekedett, lerohanni az oroszokat.

A brittek nem adták volna meg magukat, nyilvánvaló volt, sőt egyre erősödtek. Először a vadászgépeiket és a védekezést fejlesztették olyan szintre, ami megfelelő volt, aztán a tengeralattjárók ellen felfegyverkeztek új típusú rombolókkal, amin volt szonár, radar, majd a támadó légiflottát és a szárazföldi hadsereget is mobilizálták.

Hitler nem nyerhetett ellenük, mert N.o. nem tengeri nagyhatalom volt.

Az más kérdés, hogy ha mégsem támadja meg a SZU-t, akkor az angolok sem igen tudtak volna vele mit kezdeni, de hát ez történelem, Hitler akkor már félvállról vette Angliát, azt hitte, később is könnyedén leszámolhat vele, amikor előnye teljes birtokában sem tudott, de ezt az előnyt egyrészt elpocsékolta, mert a keleti front feneketlen zsákja elnyelte a hadseregeit, másrészt az angolok is fejlődtek, erősödtek.

Ez a háború kimondottan az ipari termelés kapacitásán dőlt el és az USA komoly szerepet játszott mindvégig, de az orosz és a brit világbirodalom is erősebb volt annál, hogy egyetlen rohammal legyőzzék őket, hosszú távon pedig Hitlernek nem volt esélye. Annak idején ezt senki sem sejtette, de ma már egyértelmű. A kiváló német fegyverek és hadsereg csak késleltetni tudta a bukást.

Kezdeti sikerei is csak annak köszönhetők, hogy senki sem készült a háborúra olyan mértékben, mint Ő, de ez az előnye rövidesen elolvadt, sőt, hamarosan hátrányba került.

Utólag nézve látható, hogy veresége elkerülhetetlen és biztos volt.

Miért másoltam volna?

Hitler egyáltalán nem volt őrült, sőt, annak idején hatalmas tekintélye volt.

Ügyes és merész, mondhatnám szemtelen politikus volt, aki ellenfeleit jól mérte fel, támaszkodva a kiváló német felderítésre.

A SZU és az USA esetében azonban óriásit tévedett, nem mérte fel ezek tartalékait, valódi erejüket.

Az amerikaiak hadserege csekély és gyengén felfegyverzett volt, de az ipari potenciáljuk lenyűgöző termelést produkált és átállva a haditermelésre, nagyon erős katonai erővé tudtak fejlődni.

Hitler kezdeti jó hadászati elgondolásai is később gyakran hibásak lettek, versenyt próbált futni az idővel, de az egyre fogyott számára.

A német tervezők nagyszerű eszközöket bocsájtottak a rendelkezésére, a remek páncélosok, vadászgépek, a V1, V2 repülő bombák és ballisztikus rakéták, a korszakalkotó tengeralattjáróik, mindenben kiválóak voltak, de mindez kevés volt. Az ellenfelek rövidesen felzárkóztak és végül mennyiség, de esetenként minőség tekintetében is felülmúlták mindezt.

Stratégiai hiba volt a sugárhajtású repülőt nem vadászgépnek gyártani, a radar fejlesztését leállítani, nem kifejleszteni a nagy hatótávolságú vadászgépeket és stratégiai bombázókat és ebben jelentős szerepe volt Hitlernek, bár kétségtelenül mindig volt értelmes szempont, amiért így döntött.

Végül leállította azokat a kutatásokat, amik nem ígértek rövid távon eredményt, kifutott az időből.

Hiába volt tehetsége megtalálni a jó képességű embereket, sem Guderian, sem Rommel, vagy Manstein nem tudott már az egyre erősödő ellenséggel győztesen szembeszállni, katonáit megölték, hadseregeit szétszórták, városait porrá bombázták.

Esélytelen volt és vele együtt sajnos mi, magyarok is.

Marad a tanulság, a háború szörnyű és értelmetlen dolog.