Mit lehet irni foldrajzbol a sarki jeg problematikajarol?

A sarki jég olvad mindkét oldalon, ezen már nincs vita, ez mérhető, tapasztalható valóság. Néha jégdarabok törnek le, kisebb-nagyobb cunamit okozva, egyszer el is vitt a csobbanás egy parton ácsorgó túristát. A probléma ebben az, hogy az óceánok vize több lesz ezáltal. Az a víztömeg, ami évmilliókig mintegy kivonódott az óceánból, mert jég formájában felhalmozódott a sarkokon, az most olvad, és visszacsörgedezik az óceánokba. És bizony az óriási kikötővárosok, amelyek szinte 0 méter tengerszint felett magasságban terjeszkednek a partokon, Sanghaj, Le Havre, Amszterdam, Marseille, London, New York és még sok-sok más, mind előbb vagy utóbb kénytelenek lesznek kiköltözködni, és néhány tíz vagy száz méterrel, vagy ki tudja mennyivel, magasabbra települni. Ha lesz hova.

Hová települhetne ennyi ember? Egy egy ilyen kikötővárosban több magyarországnyi ember lakik.

Éghajlati godnok is lehetnek. (lesznek) A sok olvadó jég a vizet jelentősen lehűti. A tengeráramlások természete megváltozik, feltehetőleg.

Változni fog a sótartalmi is az óceánoknak, mert a jég nagyrésze nem sós, hiszen csapadékpól, leginkább a lehulló hóból halmozódott fel. A sótartalom a tenger élővilágát érinti közvetlenül, közvetve pedig az áramlások irányát, mélységét.

Ha a változások elég lassóak lesznek, akkor az emberiségnek lesz ideje alkalmazkodni, új meg új megoldásokat keresni.