Miért azt kellett megtanulni történelemből, hogy mikor voltak a háborúk és nem azt, hogy mikor volt béke?
Szerintem nem az a fontos, hogy mikor, hogyan rombolt az ember hanem, hogy mikor épített, alkotott valamit.
A tudomány, a művészet vitte előre az emberiséget nem a háborúk, nem az, ahogyan az ember elállatiasodott (a háborúk során..)
válasza:Kicsit elment itt a kérdés filozófiai irányba :)
Azért a hábórúkat taglalják a történelemkönyvekben, és azért azok a tájékozódási pontok, mert könyebb behatárolni őket. Jól dokumentálható (többnyire) a kezdő és végpontjuk. Míg a "béke" sokkal inkább amorf fogalom, nem sokra mennénk vele, ha a múltunkról kéne beszélni.
Képzeljétek el a következő párbeszédet:
- Beszéljetek nekem az 1750-től 1780-ig tartó békéről!
- Őő... Hát szép idők voltak, sokminden történt akkoriban..
- Miféle béke? A szomszédos országban akkor zavargások voltak!
- Jó de ideát béke volt.
- De a zavargás miatt elvitték az ükapámat, aki katona volt.
- De itt akkor is béke volt!
A háborúkkal a legkönyebb leírni a történelmet (sajnos) lehet nem szeretni, de ez van.
Hát ha már az évszámoknál tartunk, a háborúkkal nem könnyebb leírni a történelmet mert a béke dátumai is ugyanazok mint a háború dátumai. Mivel az egyik pont akkor kezdődik, amikor a másik befejeződik.
Vagy ha úgy tetszik a háború is épp annyira amorf fogalom mint a béke.
És, hogy a békében nem történt semmi?
Megszámlálhatatlanul sok olyan emberi vívmány, alkotás, ötlet született békeidőben, ami a történelem legfontosabb eseményei közé sorolandó. És háborús időben, a legnagyobb rombolás közepette is voltak olyan emberek, akik emberek tudtak maradni és rendületlenül próbálták jobbítani a világot, de ők sem a háború miatt alkottak, legfeljebb az ellen.
Csupán a megszokás és a nagyszabású dolgok kritika nélküli csodálatának beidegződése érezteti velünk azt, hogy a háborús időszak olyan nagy szerepet tölt be a történelmünkben, mint azt tanították nekünk.
Szerintem igenis át kellene értékelnünk a történelmet és azt tartani fontosnak a múltból, ami valóban építőleg hatott fejlődésünkre. (Amint azt már korábban kifejtettem).
Amúgy a párbeszéd nem rossz:)
válasza:Köszönöm az egyetértést és köszönöm az egyet nem értést is, mindkettő nagyon hasznos!
Remélem, még nem kerül a "régi kérdések" közé ez a téma és érkeznek új hozzászólások.
válasza: válasza: válasza:Hát, kicsit eltávolodtunk az alapkérdéstől:
"Miért azt kellett megtanulni történelemből, hogy mikor voltak a háborúk és nem azt, hogy mikor volt béke?"
Azért, mert a történelem az eseményeket írja le, nem pedig az eseménytelenségeket. Az események közül pedig azokat, amelyek nagy embertömegek életét, politikai egységek változását (= pl. országok) és hatalmi viszonyok alakulását érintik. Azért ezt írja le, mert ez a feladata, és ha nem írná le, akkor létrejönne helyette egy olyan tudomány, amit mondjuk ungmuk-nak hívnak, és ellátja ezt a feladatot. Ezt a feladatot ugyanis el KELL látni, azaz szükségünk van a dolgok leírására. Van olyan eseményleíró tudomány is, ami a nagy művészeti alkotások vagy a nagy tudományos alkotások eseményeit írja le, ezt művészet- illetve tudománytörténetnek hívjuk.
A béke pedig nem esemény. Ha van egy film, amiben mondjuk elrabolnak egy 15 éves kislányt, akkor sem a 15 év normális életét látjuk a másfél órás filmen, hanem azt az egy rossz napot, amikor elrabolták. A családi fotótárba is az ünnepek, események kerülnek, nem pedig a „most jöttem haza a suliból” képek, ugyanis ezekre akarunk emlékezni. A történelem az emberiség politikai fotóalbuma.
Egy háborúban darabra lehet, hogy kevesebb esemény történik, mint egy tanyán 10 év alatt (ha minden kecske születését eseménynek vesszük), de ezek az események globálisan sokkal nagyobb változást érnek el. Például emberek halnak meg, országok tűnnek el, míg egy kecske születése nem okoz ilyesmit. És bizony ilyen szempontból a Mona Lisa sem okoz nagy hatást.
Egyébként én se szeretem a háborút, de a háború az emberiség velejárója. Konfliktus nélkül ugyanis nem létezik élet. Olyan világ sosem lesz, amiben minden ember minden jószágból (területből, kajából, mindenből) annyit birtokol, amennyit csak akar. Amíg ez nincs így, addig mindig lesz, aki mástól el akar venni valamit. Kicsiben és nagyban (országszinten) egyaránt.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!