Ha a FED (vagy bármilyen jegybank) állampapírt ad el a nyílt piacon akkor miért szükségszerűen a banktartalékok csökkennek?

Önszorgalomból a Nordhaus és Samuelson szerzőpáros közgáz tankönyvét jegyzetelem magamnak.

Ez azt írja, hogyha a FED csökkenteni akarja a pénzkínálatot, akkor egyik lehetősége, hogy elad némi US államkötvényt, amit a különböző pénzintézetek megvásárolnak. Kevesebb lesz a gazdaságban forgó (bankszámla-)pénz, mert államkötvénnyé alakultak. Ez eddig tiszta lap. Viszont azt is írja, hogy: "Amikor a bankok kifizetik a csekkeket, akkor ezekkel azonos mennyiségű tartalékot veszítenek el a Federal Reserve-nél"..."A teljes banktartalékok 1 milliárd dollárral csökkentek, mivel a FED ekkora összegű kötvényt adott el"432 old. Miért lenne szükségszerű, hogy a bankok a törvényes tartalékaikból tennék ezt meg?? Ha önkéntesen vásárolnak állampapírt a FED-től, akkor azt is jelenti egyben, hogy nekik az nagyobb haszonnal jár, mintha mondjuk kihiteleznék az embereknek vagy cégeknek, nem? Tehát mondjuk ha kötelező tartalék ráta 0,1 , akkor ha valaki betesz betétnek 10 dollárt egy bankhoz, akkor abból 1 dolcsi kötelezően készpénznek marad a banknál, a többivel meg azt csinál a bank amit akar. Mondjuk 4 dollár értékben állapapírt vásárol, a maradék 5 dollárból meg tovább hitelez. Ez jobban megéri neki, [pl.: mert nagyobb a hozam, biztonságosabb, stb.] mintha mind a 9 szabadon elkölthető dollárját kihitelezné, mert különben minek bíbelődne állampapírral?

De a tankönyv logikája szerint az 1 dollárnyi tartalékából kellene vásárolnia, mondjuk 50 cent értékben.

Hát én ezt nem értem, akkor vagy kötelező az állampapír vásárlás, viszont ekkor semmi értelme a "nyílt piaci műveletek" elnevezésnek, mert közönséges kényszerítésről beszélünk, nem pedig önkéntes piaci vásárlásról.