Mi a véleményed erről az újdonsült ideológiáról, név szerint a kollektív neutralizmusról?
Összefoglalás:
Lélek-központú objektív ideológia, amely meglehetősen kevés dolgot tagad, nem próbálja átvenni az irányítást az ember élete felett, csupán válaszokat és megnyugvást kínál a maga „materiális és spirituális egyvelegében”!
(Ez a fajta neutralizmus nem egyezik a megalkotott, eddig értelmezett fogalommal, miszerint nem-elkötelezettséget, teljes mértékű semlegességet jelent.)
Elmélet:
Anyagi létünkön belül létezik egy „energia”, melyet, a spiritualitást valló emberek, léleknek neveztek el. A lélek létezésének bizonyítására a történelem során, nem sok vizsgálatot, kísérletet végeztek, ennek ellenére akadtak néhányan, akik megkockáztatták a kijelentést, hogy a lélek nem létezik, helyette az agy gondolkodik, és amikor az agy befejezi működését, az élőlény szimplán meghal, teste pedig eggyé válik a földdel és ezzel megszűnt létezni.
(Ez a materialista szemlélet a lelket illetően.) Más ideológiák, hitvilágok szerint a lélek a halál után a „mennybe” vagy „pokolba” kerül, esetleg „átköltözik” egy másik testbe, melyben tovább létezhet, de akad még sok más elmélet azzal kapcsolatban, hogy mi történik a test kimerülése után.
A kollektív neutralizmus nézőpontjából, az anyagi lét a legalsó szint egy olyan képzeletbeli piramisban, aminek a teteje a végtelenségbe nyúlik (konstans). Felette áll a lélek, egy meghatározhatatlan, megfoghatatlan, mérhetetlen „energia” amely mozgatja a testet, „életre kelti” az élettelen anyagot. A lélek, akár az anyag, nem múlhatatlan.Fennmaradásához boldogság és tapasztalat szükségeltetik, amit kizárólag közvetlenül a testből képes kinyerni. Amelyik lélek nem jut hozzá „táplálékához” romlásnak indul, majd végül megszűnik. A lélek felett létezik a tudat, amely irányítja cselekvéseit, és tartja a kapcsolatot az anyagi világgal és a többi lélekkel. Lelkünk, tudatunk teste, a tudatunk pedig egy egyéni darabkája annak, amit a neutralizmus úgy nevez:
"A lélekkomplexum, más néven kollektíva".
(Egy a rengetegben, és rengeteg az egyben.)
Az anyagi lét megszűnésével, ergo a halál után, a lélek a kollektívába tér vissza a tudattal, és mindazzal a tudással, tapasztalattal, amelyet materiális megjelenése alatt megszerzett. Eme elképzelés alapján a kollektíva olyan, mintha a világon élő összes ember hallaná egymás gondolatait és képes lenne abban kiigazodni, így elősegítve a tökéletes társadalom létrejöttét, (toleranciát, alkalmazkodást, szeretetet, összetartozást, kapcsolódást).
A kollektívának nincs nagysága, nincs kezdete és vége. Nincs első és nincs utolsó tagja. Egyszerre van jelen az egész univerzumban, szerte darabokban a lelkek által gyarapítva felbecsülhetetlen tudását. A kollektíva az alappillére minden történésnek, amely változást idéz elő az anyagban. Feltehetőleg a Földi élet kezdetén mikor a kollektíva erre folytatta „tanulmányait”, már a legelső, legkezdetlegesebb biológiai létformában jelen voltak a lelkek, amelyek életük befejeztével hazajuttatták a megszerzett tapasztalatokat, majd azok alapján tovább folytatódott és fejlődött a „kutatás”. Talán ezt nevezik ma Evolúciónak. A kollektíva egyenlő a létezéssel, amelyben jó és rossz nem létezik csak semleges, neutrális. Viszont a pusztítás minden formája illetve a tudás útjába való beállás egyértelműen negatív és árt a kollektíva fejlődésének. A tudás halmozása, más lelkek segítése, az alkotás, céltudat pedig egyértelműen pozitív, hiszen ez által tud fejlődni a komplexum.
Mivel a kollektíva tökéletes, tökéletesen produktív, csak javításra hajlandó, így azon lelkek melyek ártóak vagy hasznavehetetlenek, megromlottak, nem térnek vissza a kollektívába. Ezek a lelkek, amelyek nem térhetnek vissza, elvesztik „energia” mivoltukat, tehát a tudat hordozó nélkül tengődik tovább az üres zónában, a léten kívül.
Konklúzió:
Szemlélődésünk és tapasztalataink alapján, biztosra nem vehető a kollektív neutralista elmélet, mégis rendkívül szilárd magyarázatot adhat mindarra, amit keresünk és próbálunk megérteni. Ez az úgynevezett megnyugvás, amit kínál, értelem és táptalaj melynek tudatában képesek lehetünk reményteljesebbé válni.
Természettanulmányaink alapján tudhatjuk, hogy az élet rendkívül rendezett formát öltött és láthatjuk, hogy sok minden gépezetszerűen működik. Ezáltal nyerhetünk csöppnyi bizonyosságot a felől a lélek és a kollektíva létezésére, hogy egy hatalmasabb gépezet része a minket körülvevő kisebb gépezet.
Azt is bizonyítéknak vehetjük, hogy megtudtuk, hogy mindig minden összefügg. Ez egy kisebb jele annak, hogy a kollektíva létezik. Ember és ember között létrejöhet kapcsolat, pl: egy pillanatban azonos gondolat foglalkoztat két egymástól nagy távolságra lévő embert vagy akár két ember képes egymásra találni bármilyen fizikai kommunikáció hiányában. De ha nem csak az embert figyeljük, akkor is találhatunk számos olyan jelenséget, amely utal a kollektíva létezésére: Madarak veszélyérzetei, szentjánosbogarak szinkronizált fénylése vagy a tengeri élőlények tervszerű vonulása. (stb.) Mindenre lehet tudományos magyarázat, bár legtöbb sosem kielégítő illetve minden jelenségre szeretnének tudományos választ adni, mégsem tudják még hogy mi volt az ősrobbanás előtt, hol van a világegyetem vége, illetve, hogy mi vesz körül bennünket az univerzumban. (Ami a hozzá állást tekintve nem meglepő.)
A kollektív neutralizmus csupán elmélet, nem állít semmit, nem tagad semmit. Mégis a legelfogulatlanabb, misztériumok nélküli elgondolás a spiritualitással kapcsolatban. Nem emeltet templomokat, nem dicsőít felsőbbrendű lényeket, nem él mítoszokkal és legendákkal. Csupán egyszerű, ésszerű, elképzelésszintű magyarázat életünk értelmével kapcsolatban. Egyszerűségében rejlik nagy valószínűsége.
Értelmi szerző: - Rejtett -
válasza:A válasz megírásának időpontja: ma 12:35
Még egy megjegyzés, elnézést. :)
Szóval a hit önmagában nagyon kevés, ha nincsen meg az igazság tudása mellé, mivel akkor nagy eséllyel vak...ahogyan az igazság tudása sem elég magába, ha képtelenek vagyunk elhinni...:)
üdv
26/F
LastOne.Left
válasza:"Amíg nem bebizonyítottad nekem kísérletekkel, hogy az anyagi világ létezik még egyszer az elmén kívül elhelyezkedően is, ugye a tapasztalaton túl, és mindezt úgy megteszi, hogy önmagában elvan, mögöttes irányítás nélkül, addig ez a hit kategóriájába tartozik. :)"
Szoval a te problemad az, hogy van-e hangja a kidolo fanak, ha senki nem hallja... [link]
Ugyan, ez nem eldontheto kiserletileg, de ebbol nem kovetkezik, hogy nincs hangja! Erre vilagnezetet epiteni... Itt jon a kepbe Occam borotvaja: egyszerubb (szerintem ertelmesebb) feltetelezni, hogy van anyag, mint azt, hogy a megfigyelo hozza letre. Egyszeruen azert, mert az elegge valoszinutlan, hogy az egymastol fuggetlen megfigyeleok pont ugyan azt a valosagot hoznak letre a megfigyeles soran. Masreszt, ha feltetelezzuk, hogy van anyag, abbol kovetkeznek dolgok, amire lehet fizikat es egyeb termeszettudomanyt epiteni. Ha feltesszuk hogy nincs abbol nem kovetkezik semmi, csak ilyen homalyos, semmit mondo lozungok. Ugyan nem all ellentmodasban, azzal amit leirtal, csak lehet meg 1000 ugyanilyen semmitmondo lozungot kitalni amit ugyancsak lehetetlen bizonyitani es cafolni. De ettol nem lesz igaz.
válasza:Döncike.
a belinkelt "példát" ismerem.
"Egyszeruen azert, mert az elegge valoszinutlan, hogy az egymastol fuggetlen megfigyeleok pont ugyan azt a valosagot hoznak letre a megfigyeles soran."
Ha figyelmesen olvastad az előző válaszomban leírt kifejtést, akkor tudhatod, hogy azért közös a tapasztalat, mert az Elme fenntartja azt. Azt pedig tudod jól, hogy a természettudomány a tapasztalattal foglalkozik, s nem azzal, amit a tapasztalaton túl odaképzel...Én tehát nem azt mondtam, hogy tapasztalat nincs, hanem azt, hogy az "belülről" vetül ki, hogy totálisan mentális...ami valljuk be ugyanúgy racionális, mint amit te mondasz...:)
Ráadásul azt is leírtam, hogy amit kívülre esetleg odaképzelünk, az "marhára" de nem úgy "néz ki", mint amit megélünk...sőt, ha becsületesen vizsgálódunk nem is néz ki sehogy, mivel a fizikai test az, ami elválasztottságot jelenít meg, de a fizikai test is egy nagy semmi fizikailag.
Plusz kvantumfizika...az anyag kvantumokból áll, a kvantumok valószínűségi rátát mutatnak, ahogyan anyaggal reagálnak adnak fix értéket, egyébként minden értéket hordoznak, de az anyag amivel reagálnak is minden értéket hordoznak, így csak a valószínűségi rátát...két valószínűség találkozásánál nem lesz fix az érték, csak egy még nagyobb valószínűség...hogyan van mégis konkrét esemény vagy forma, ha nincsen tudatos irányítás a "háttérben", ami ezt így akarja? :P
üdv
26/F
LastOne.Left
válasza:Döncike.
Még valami. :P
"Itt jon a kepbe Occam borotvaja: egyszerubb (szerintem ertelmesebb) feltetelezni, hogy van anyag, mint azt, hogy a megfigyelo hozza letre."
Nos te azt mondod, hogy az az egyszerűbb, hogy van az anyag önmagában, ami létrehozza az elmét, és magát levetíti annak, tehát még egyszer szerepel az anyag a tapasztalatban.
Én azt mondom, hogy van az Elme, ami megjeleníti az anyagot magában, és azon keresztül meg is tapasztalja azt, individuumok "formájában". Persze a felosztottsága az Elmének látszólagos, mert alapvetően osztatlan.
Nálad anyag > anyagról érzet > elme.
Nálam Elme > anyag ami egyenlő magával az érzettel.
üdv
26/F
LastOne.Left
válasza:ó és azt mondod az az értelmesebb, hogy az értelem maga a másodlagos létező egy öntudatlan valamivel szemben...én meg azt mondom, hogy az értelem az elsődleges...most akkor melyik az értelmesebb, ésszerűbb? :P
üdv
26/F
LastOne.Left
válasza:"Én azt mondom, hogy van az Elme, ami megjeleníti az anyagot magában, és azon keresztül meg is tapasztalja azt, individuumok "formájában". Persze a felosztottsága az Elmének látszólagos, mert alapvetően osztatlan.
Nálad anyag > anyagról érzet > elme.
Nálam Elme > anyag ami egyenlő magával az érzettel. "
Ez semmi mas, csak jatek a szavakkal. Semmi mogottes tartalom.
válasza:"Ez semmi mas, csak jatek a szavakkal. Semmi mogottes tartalom."
Döncike, ez nem játék a szavakkal, ez fordított szemlélet, amiben az elme az elsődleges, így az anyag szellemi termék...s nem pedig az anyag az elsődleges, ahol az elme annak a terméke...az előbbivel(mentális) pedig magyarázhatjuk Istent is, míg a "tieddel" semmit nem mondhatunk arról, sőt a "tieddel" még saját értelmünket is megtagadjuk. Kérdezem én...hol itt a racionalitás részedről, ami elvileg az észt helyezi előtérbe? :)
üdv
26/F
LastOne.Left
válasza:"az előbbivel(mentális) pedig magyarázhatjuk Istent is"
Magyarazni magyarazhatsz barmivel barmit. En azt allitom, hogy nem jutsz ezzel az okoskodassal kozelebb az igazsaghoz.
"míg a "tieddel" semmit nem mondhatunk arról, sőt a "tieddel" még saját értelmünket is megtagadjuk."
Nem tagadunk meg semmit. Nem allitunk roluk semmit. Egyszeruen ezeket a hokuszpokuszokat kihagyjuk a jatekbol, mert nem tudunk megbizonyosodni rola, sem az ellenkezojerol. Minden amit az elmerol meg a tudtarol osszehordtal pontosan annyi valosagalapja van, mint annak a bizonyos spagetti szornynek.
"Kérdezem én...hol itt a racionalitás részedről, ami elvileg az észt helyezi előtérbe? :)"
Ez jatek a szavakkal. Bar gondolom azert van ott a smiley. A racionalitas az evidenciat a tapasztalatot es a logikat halyezi eloterbe. Szoval csupan ez a baj az elmeleteddel: -nincs mogotte tapasztalat, evidencia. Ami van, azt ellentmodo elmeletek jobban megmagyaraznak. Nem kovetkezik belole semmi. Nem tesztelheto. Miert is kellene ra ugy tekinteni, mint a valosag egy modellje?
válasza:Döncike. :)
"Nem tagadunk meg semmit. Nem allitunk roluk semmit. Egyszeruen ezeket a hokuszpokuszokat kihagyjuk a jatekbol, mert nem tudunk megbizonyosodni rola, sem az ellenkezojerol. Minden amit az elmerol meg a tudtarol osszehordtal pontosan annyi valosagalapja van, mint annak a bizonyos spagetti szornynek."
Arról sem tudsz megbizonyosodni, hogy az elmén kívül, a közvetlen tapasztalaton túl van még valami "odakint"...mégis el van fogadva, sőt tényként van kezelve, amivel az elme van korlátozva, degradálva, bezárva...így az ember további lehetőségei.
"Ez jatek a szavakkal. Bar gondolom azert van ott a smiley. A racionalitas az evidenciat a tapasztalatot es a logikat halyezi eloterbe. Szoval csupan ez a baj az elmeleteddel: -nincs mogotte tapasztalat, evidencia. Ami van, azt ellentmodo elmeletek jobban megmagyaraznak. Nem kovetkezik belole semmi. Nem tesztelheto. Miert is kellene ra ugy tekinteni, mint a valosag egy modellje?"
A racionalitás ésszerűség, célszerűség, értelmesség, amit én írtam elméletet abban mindhárom megtalálható, és pont hogy a tapasztalat által van észrevéve, hogy van nekünk az elme is...sőt az az elsődleges...emlékezz: elme+anyag(tapasztaló+tapasztalat). Nem is logikátlan a két tényből, amit alapvetően tudunk, ahogyan evidens is simán...az külön kérdés, hogy a Te logikád a másik irányba megy. :)
"Magyarazni magyarazhatsz barmivel barmit. En azt allitom, hogy nem jutsz ezzel az okoskodassal kozelebb az igazsaghoz."
Nos igazad van...mivel vagy az egyik(te verziód) az igazság, vagy a másik(amit én mondok)...tehát nem jutok el odáig, mivel már itt vagyok(ha az enyém az). Eljutni csak abból lehet az igazsághoz, ami még nem az. :P
üdv
26/F
LastOne.Left
válasza:"Arról sem tudsz megbizonyosodni, hogy az elmén kívül, a közvetlen tapasztalaton túl van még valami "odakint"...mégis el van fogadva, sőt tényként van kezelve, amivel az elme van korlátozva, degradálva, bezárva...így az ember további lehetőségei."
Ez az empiria. Az emberiseg eddig meg sosem talalta magat szembe azzal, hogy mashogy lenne. Egyszeruen nem utal ra semmi. Egy kerdest engedj meg: ha valoban ugy gondolod, hogy az elmed hozza letre a valosagot, akkor miert nincs senki, aki a tudataval ezt megvaltoztathatna? Neked az korlatozasa lenne az elmednek, ha a vilag letezik? :-D Es mi az amire kepes a tudatod igy amire amugy nem? Arra valaszolj, hogy milyen kiserlettel lehetne meggyozodni, arrol, hogy megsem a tudat hozza letre a megfigyelheto valosagot? (Azaz elerkeztunk a falszifikacio problemajahoz) Mit tortenik az egyik rendszerben, ami a masik rendszerben mashogy van?
"Nos igazad van...mivel vagy az egyik(te verziód) az igazság, vagy a másik(amit én mondok)"
Ez a baj a logikaddal, hogy ugy latod, hogy ket elmelet, a tied es a tudomany all egymassal szemben. De ez nem igy van. Itt a tudomanyos megismeres es az ezoterikus megismers all egymassal szemben, amibol, a lehetseges tizmillio elmeletbol ez egyik a tied, egy masik meg ez a kollektiv baromsag. Mondjuk a kettotok elmelete kozul hogy lehet kivalasztani azt, amelyik helyesebben irja le a valosagot? (En tudom, sehogy, met mindket elmelet falszifikalhatatlan, semmi nem tamasztja ala, semmi nem cafolja)
"Eljutni csak abból lehet az igazsághoz, ami még nem az. :P "
Ahhh...
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!