Mennyire tudnánk szót érteni egy honfoglalás-kori magyarral?

Nagyon kevés szó van a Halotti Beszédben, ami teljesen egyezik a maival, amúgy meg érdekes, hogy ilyenek is vannak. De a maival egyező szavak többsége olyan, mint: "és", "az", ezek teszik ki az egyező szavak nagy részét, mint gyakran ismételt szavak. Van még kb a harmada, ami nagyon hasonló és felismerhetőbb és kb a fele nagyon nehéz lenne. Szerintem könnyebb lenne "megtanulni", mint egy tényleges másik nyelvet.

Becsapósnak hat szerintem is, hogy sokat hallottuk már a Halotti Beszédet, főként az első sorait, ami sokkal hasonlóbb a mai magyarhoz. De olvassunk vagy hallgassunk bele kicsit arrébb és máris neheze érthető.

És van olyan is amiből nem magyar anyanyelvűnek is vélhető az írója, és akkor ekként is mérlegelendő, hogy mennyire azonos a régi magyar nyelvvel.

Szerintem, ha beleszámítjuk, hogy esetleg nem volt magyar anyanyelvű, még akkor is más volt a nyelv és ez elég jól kivehető belőle.

Az ókori görög is nagyon más és a mai görögök nem is értik, csak itt-ott néhány szót. Azóta a nyelvtan leegyszerűsödött, változtak a hangok, változott a nyelvtanban egy rakás rész, igemódok, és kicsit még az abc is változott. És ugyanez van a többi nyelvvel is, még az angollal is, ami szintén nagyon sokat változott. A koine görögöt még csak-csak értik a mai görögök, de nagyjából még azt is félreértenék, nemhogy az ókorit. Ez nem meglepő a magyar esetén sem, hogy alig értjük és inkább csak feltűnnek azonos szavak és sok hasonló, egy rakás talányos szó társaságában.

És - bár csak kicsit kapcsolódik, de érdekességnek - az ősi görög abc is felismerhetően az ősi különféle rovásírások betűformáit használta, amit kb egész Európában is írtak, kelettől kezdve egészen az északi rúna rovásig. Itt vannak a táblázatban a görög régiós változatok és látszik, hogy sok betű azonos vagy kis eltéréssel a magyar rovás. Viszont a betűformákat sajátosan és szabadon alkalmazták a nyelvükre. Csak itt a wikin nem az ókori görög abc-t vették összehasonlításnak ami téves alap. Az ókori göröggel kell és lehet érdemben összehasonlítani.

[link]

[link]

[link]

Szerintem nem igazán értenéd egy szavát sem egy középkori magyarnak, teljesen más volt a nyelv hangzása is. Még ha a szavakat leírva fel is ismernéd, a beszédet nem értenéd. A mai magyar nyelvre erőteljesen hatottak a szláv nyelvek illetve a német.

Itt van példának az 1470-es években írt Szabács viadala című költemény, 500 évvel a honfoglalás után írodott. Elolvasva kibogozható egy-egy mondat jelentése, de ha egy 1470es években élt magyar mondaná el, valószínűleg mukkot nem értenél belőle.

De az fellÿwl mondot pal kenezÿ

Aroknak melyseget ygen nezÿ

Kÿ Sabach erws voltat elmelli

Honneg mÿnemw algÿw kelmelli

Zorgosth megÿen Nandorfeyervarra

Holÿ kyral errwl biszon hÿrt vara

Leg ottan zamtalan sok hayokath

Feÿer varnal az Dunan valokath

Nagÿ hamar fel vontata az zawan

#14

Nyilván teljesen máshogy ejtették a szavakat, azért vannak úgy írva ahogy.

"Nyilván teljesen máshogy ejtették a szavakat, azért vannak úgy írva ahogy."

Vagy más volt a helyesírás, még nem szakadt el a latintól. Mert ha mondjuk vesszük Heltai Gáspár 70 évvel később írt szövegeit, azok mai szemmel is teljesen jól olvashatók és ilyen rövid idő alatt sokkal valószínűbb a helyesírás, mint a kiejtés megváltozása.

[link]

Hangváltozásokra példa:

* A Halotti beszédben a v-nek írt hang nem v volt, hanem valami más, hasonló.

* A gy korábbi kiejtése dzs volt.

* Nem volt c hang.

* Az ly kiejtése nem j, hanem j-sített l volt.

Mivel ezek a hangváltozások szabályosak, azért az írott szövegeket jobban értjük, mint amennyire a beszédet értenénk.