A "honfoglalással" kapcsolatos ferdítések korrigálva lesznek valamikor az oktatásban?

A honfoglaló magyarság számossága jelenleg vitatott. Az egyik feltételezés valóban az, hogy csak egy szűk katonai elitről volt szó, de ezt utólag nehéz megítélni, mert a honfoglaláskori köznépi temetők leletanyagából és az archeogenetikei vizsgálatokból nem igazán derül ki, hogy kik érkeztek a honfoglalókkal és kik voltak már itt élő népek. Azt meg teljesen lehetetlen megállapítani, hogy milyen nyelven beszéltek és közűlük kiknek volt magyarságtudata.

Mindenesetre érdemes szem előtt tartani, hogy a "nemzettudat" viszonylag újkeletű, az újkorban kialakult kulturális és politikai fogalom. A Nagy Francia Forradalommal és az újkori európai abszolút monarchiákban létrejött egységes nemzeti piacokkal szokták összefüggésbe hozni a keletkezését. Korábban ez ismeretlen fogalom volt. A középkori emberek nem valamely nemzet tagjaiként határozták meg magukat, hanem az adott uralkodó alatvalójaként, és annak a rendnek a tagjaként, amelybe beleszülettek. A korábbi korokban pedig valamely törzs, nemzetség tagjaiként.

Ezért vsz. felesleges felemlegetni azt, hogy a magyar nemzettudat mesterséges konstrukció, amelynek gyakorlatilag nincs kimutatható genetikai alapja. Ez nemcsak a magyar nemzettudattal van így, hanem a többi európai nemzettudattal is. Nyugodtan el lehet fogadni, hogy bár leszármazási szempontból közép-európai turmix populáció vagyunk, de egy olyan sajátos kultúrával rendelkezünk (nyelv, szokások, hagyományok stb.), amelyet magyarságnak lehet nevezni.

Kérdező! Ez nem igazán van így. Van genetikai kapocs a honfoglalókkal, még hogyha ez ki mértékű is.

forrás:

[link]

“vizsgált honfoglalók hozzávetőleg 10%-ban járultak hozzá a mai magyarság genetika arculatához.”

Egyébként a törökökre is lehetne mondani, hogy álnemzettudatuk van, mivel genetikailag ők is inkább közel keletiek, mint őstörökök. Ahogy a mai francia nép is egy turmix. A mai franciák nagy része nem beszélt franciául középkorban. A francia forradalom idején a többség nem volt francia.

Az is alapvető dolog, hogy a nemzettudat a nyelvre és a kultúrára épül. A kultúra és a nyelv folyamatosan változik, de nem igaz, hogy a magyar kultúra “balkáni” lenne. A nyelvünk elég egyedi, még ma is az a legvalószínűbb, hogy a honfoglalók hozták be, vagy az ittlakók és a honfoglalók azonos nyelven beszéltek.

A kultúrát tekintve meg számos aspektusa van a magyar kultúrának, ami összeköt minket a honfoglalókkal, csak ez sokak számára nem annyira ismert:

Talán a népzene a legismertebb ebből a szempontból:

[link]

Idézem: “Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy zenei anyanyelvünk alapjai a honfoglalás előtti időből származnak. Mindaz amit a magyarság keletről hozott………népzenénknek kiemelkedően fontos része.”

A néptáncról:

forrás: [link]

“A magyarság (s vele együtt a többi Kárpát-medencei nép) tánckultúrája viszont a közép- és újkor átmeneti állapotát sokáig megőrző keretben alakult sajátos tánctartománnyá, melynek kapcsolatai kelet felé mutatnak. Tánckultúránk keleti kapcsolataira, honfoglalás előtti történetére vonatkozóan – megfelelő összehasonlító anyag hiányában – egyelőre csak sejtésekre vagyunk utalva, de mindenesetre feltűnő, hogy e tájon szokatlan bőségben maradtak fenn a rögtönzött botos és más férfitáncok. Ezek szerepe a Kárpát-medencétől nyugatra, északra és délre csekély, gyakoriságuk kelet felé viszont megnő.“

A népmesekincsről:

A “szerencséd,hogy öreganyádnak szölítottál”, “hol jársz itt hol a madár se jár”, Hol volt, hol nem volt” mese kifejezések keleti eredetűek. Ahogy az égigérő fa mesetípus, a kancatejfürdő, a legkisebb fiú szerepe, a táltosparipa, a hétfejű sárkány stb. És maga a hősmese mesetípusa forrás: Néprajzi lexikon.

A magyar népköltészet:

Az alábbi elemek származnak a honfoglalóktól:

a négysoros versszak, a párhuzamos képekből való építkezés és a sorismétlés.

forrás: [link]

A népviselet:

Számos ruhadarabunk, még a nomád időszakból származik:

forrás:

[link]

Idézem:” (A suba), valószínűleg nomád állattenyésztő korunk óta kísér minket.”

A ködmön:

“Elterjedése nomád állattenyésztő korunkra tehető, amit ködmön szavunk török eredete is mutat.“

forrás:

[link]

A szűrről:

“A 19. sz.-i szűr szabása régi keleti módra csupa egyenes, derékszögű darabból állt”

Forrás:

[link]

A néphitről:

A közismert táltos-hiedelmek és a boszorkány hiedelemalakja vezethető vissza a honfoglalás korára. Forrás: Néprajzi lexikon

Ezekkel nem a magyar kultúra lényeges európai kapcsolatait szeretném kisebbíteni, csupán rá szeretnék mutatni arra, hogy a szélsőséges álláspontok (“ álnemzeti kultúránkat a környező népektől loptuk” vs. “ Tiszta szkíta magyarok vagyunk.”) egyike sem tartható a tudomány fényében.

Egyre gyakoribb jelenség, hogy adott (gyakran ellentmondásos) tudományos anyagokat olvasóik félreértik, és kellő "öntudattal" leszólják. #2-vel lényegében egyetértve, fontosnak tartom rámutatni, hogy bizonyos bonyolultabb (és e téma az!) dolgok megértéséhez megfelelő mennyiségű előtanulmány szükségeltetik, anélkül a félreértés és hibás szemlélet rendkívül nagy valószínűségű. És kritika nélküli hirdetése növeli a téveszmék mennyiségét, ami elsősorban azért baj, mert érvényesül a természeti erőtörvény, a közszemléletté avanzsált téveszme elnyomja a valódi tudást.

Az egyenesági leszármazás létező eset. Ez csak akkor lenne hamis , ha ide egyetlen ősmagyar se érkezett volna. Viszont az "egyeneságit" 100%-osnak érteni, végzetes félreértés. Ráadásul - hivatkozva arra a polémiára, hogy "ki a magyar" - el kéne dönteni, vajon aki bizonyíthatóan DNS szinten magyar, ám minden gondolata, cselekvése a magyarság mint eszme és a magyarság mint nép ellen irányul, magyar-e. És aki bizonyíthatóan DNS szinten 0%-ban magyar, ám itt élve minden tettével, gondolatával, sőt életéval szolgálta a magyarságot, vajon magyar-e. Én, aki vagyok félig osztrák, félig magyar, és tán több más nemzet fia, hajlok arra, hogy az íróval, tudóssal és elemzővel egyetértve, az előbbit megtagadjam magyarnak, míg utóbbit teljes szívvel magyarnak tartsam.