A magyarok a honfoglalástól a 13.századig az egyik legsikeresebb rabszolgakereskedők voltak. Erről mi a véleményetek?
Itt van egy remek könyv erről: [link]
ISBN-szám: 9789004301580, 9004301585
Oldalszám: 252
Közzétéve: 2015. július 28.
Formátum: E-könyv
Kiadó: Brill
Nyelv: Angol
Szerző: Cameron Sutt
válasza:"Majd talán te döntöd el primkó proli (azaz melós) vagy paraszt felmenőidtől örökölt alacsony IQ-dal."
Jó, leesett ki ez a barom. :D :D Ne törődjetek vele, egy aluliskolázott troll, aki mindig ezzel a témával jön. :D Gondolom frusztrált a saját életbeli kudarcai miatt, és valahol ki kell tölteni a dühét. Itt arctalanul megteheti, élőben meg sem mer szólalni. :D
válasza:“Szalmabábozás.
Tanulj a britannikából.
A civil servant, therefore, is one of a body of persons who are directly employed in the administration of the internal affairs of the state and whose role and status are not political, ministerial, military, or constabulary.“
Nem szalmabáboztam. Te állítottad azt az orbitális baromságot, miszerint csak a kunok voltak könnyűlovasok a középkori Magyarországon. A forrás azonban a 12.századi Magyarországról szól, amikor nem éltek kunok Magyarországon. Ezt hogyan magyarázod?
“Közigazgatás nem lehet katonai. A posta futárszolgálat sehol nem közigazgatás.”
Úgy látszik, hogy nem hallottál arról a fogalomról, hogy katonai közigazgatás. A futárszolgálat pedig a közigazgatás olajozott működését elősegítő tényező.
De, beszélhetsz itt össze-vissza. Rogerius is azt említi azt, hogy a tatárjárás alatt a mongolok kenézeket neveznek ki, ami a közigazgatás jele.
Milyen jogai voltak a nőknek? Semmi extra nincsen.
“A korban Kb. mindenhol vallásszabadság volt a Földön ahol nem léteztek monoteista vallások. Nagy ügy.“
Szalmabáb. A középkori Európáról beszéltem, ahol szerinted a “fejlett fehérember” népek éltek. Bizony Európában a kora újkorig nem volt vallásszabadság.
“Ókori Rómában is létezett vallásszabadság a kereszténység agresszív terjeszkedéséig. Indiában és kínában mindig létezett. Ezek mind olyan korok, amikor mongol(idióták) még nem léteztek.“
Látom még mindig nem fogod fel, hogy nem a fogalom feltalálásáról beszéltem, hanem a használatáról.
De az hogy mongolidiótázod a népeket megmutatja, hogy kb. annyi közöd van a tudományhoz, mint Fekete Pákónak.
“Akkoriban a középkori Európában már komoly jogtudomány létezett, ami a római jogot rendszerezte és vizsgálta.
Megszülettek az első alkotmányok és parlamentek is. Valamint Jópár országban nem lehetett valakit már rendes bírósági tárgyalás megtartása nélkül elítélni.“
Teljesen mindegy, hogy az egyetemeken milyen jogot rendszereztek elméletben, ha a valóságban más törvények voltak.
However in the battle of Sirmium in 1167, the Hungarian army is described by Byzantine historians as being composed primarily of knights and assorted heavy cavalry. Heavy infantry is not reported, but in any case it is clear from that, and how the battle was fought, that the Hungarians favored armored knightly cavalry. Its true that their kingdom housed many different ethnicities, and those could provide some horse archers, but on the whole the hungarians fielded a relatively "western" army. Even on Mohi they had typically western troops like knights and crossbowmen, even if supplemented by light cavalry as it was more or less normal in Eastern Europe.
Page 88 of O city of Byzantium Annals of Niketas Choniatēs by Harry J. Magoulias (trans):
"The enemy (Hungarian) line, wholly constituted of lance-bearing cavalrymen, was truly a fearsome and terrifying sight. The men armed cap-a-pie, and it was a spectacle to behold the horses displaying fillets and cinches and wearing frontlets and ......plates as protection against missiles. The snorting of the horses and the sunlight flashing brilliantly in reflection from the weapons as the armies approached each other created a most unusual sight that inspired fear and wonderment on both sides."
"Although the Mongol danger was serious and real, Hungary was not prepared to deal with it, as in the minds of the people (who had lived free from nomadic invasions for the last few hundred years) a new invasion seemed impossible. The population was no longer a soldier population. Only the rich nobles were trained as heavy-amored cavalry. The Hungarians had long since forgotten the light-cavalry strategy and tactics of their ancestors, which were almost the same as those now used by the Mongols."
&
"The Austrian troops moved back to Austria shortly thereafter to 'enlist more Western help.' The Hungarians remained alone. At the end of March, 1241, the royal heavy-cavalry army moved from Buda toward the invading armies of Batu in order to stop the Mongol invasion. Lacking expert generalship, tactical training and, most importantly, any kind of discipline, it really was a group of individual fighters and knights rather than an army."
Source: A THOUSAND YEARS OF THE HUNGARIAN ART OF WAR
"De, beszélhetsz itt össze-vissza. Rogerius is azt említi azt, hogy a tatárjárás alatt a mongolok kenézeket neveznek ki, ami a közigazgatás jele."
Kenéz szláv vezető nemes. Magyarországon éltek szlávok, vagy Rogerius mester aki délszláv területeken sok időt töltött így nevezi a magyarok előkelőit is. Ezek felajánlkozó hazaáruló magyar helyi nemesek voltak, akik kollaboráltak a a megszálló mongolidiótákkal.
Ez nem mongol közigazgatás, hanem más népek közigazgatásának felhasználása saját célra, mert a nomádoknak ilyen nem volt.
"A futárszolgálat pedig a közigazgatás olajozott működését elősegítő tényező."
A telefonközpontok és az internet és a számítógépgyártás is elősegíti a közigazgatást, de ettől még nem közigazgatás részei a telefontársaságok, se a számítógépgyárak. Ez még egy ilyen süsü paraszt vagy proligyerek agyával is megérthető.
"Teljesen mindegy, hogy az egyetemeken milyen jogot rendszereztek elméletben, ha a valóságban más törvények voltak."
A Szovjeteknél és a náciknál is volt élő törvén a vallásszabadságról, ahogy a vérszomjas kizárólag népirtásban jeleskedő mongolidiótáknál is. Sőt Pol Pot rendszerében is volt rá törvény.
válasza:Te komolyan egy 1982!-ben amerikában megjelent magyar emigrációs kiadású könyvből emelted ki a mondandódat? Ezt már régen meghaladta a tudomány:
A magyar hadviselésről:
“Anonymus és a Képes Krónika bizonytalan datálású és hitelességű szövegrészletei kivételével a kalandozások korától a XIII. századig nem rendelkezünk olyan forrásokkal, amelyek pontos adatokat tartalmaznának a magyar harcosok tömegeinek fegyverzetéről, felszereléséről. Bár ezek a művek számos helyen említenek páncélviselő harcosokat, lovagi módon, lándzsával vívott lovasharcokat, ezeknek a leírásoknak a hitelességét - legalábbis a XI. századra vonatkozóan - megkérdőjelezte a kutatás, s inkább íróik korának ismérveit véli felismerni bennük. [30] Ugyanakkor e jelenetek szereplői túlnyomórészt előkelő főemberek, akikről feltételezhetjük, hogy akár rendelkezhettek is nehézfegyverzettel, s a királyok környezetében annak használatát is elsajátíthatták. (Az ilyen részletek mellett a XI. századi eseményeknél több ízben utalnak az íjra, mint a magyar közvitézek fegyverére.)
A III. Béla uralkodása alatt Magyarországon átutazó Freisingi Ottó püspök leírásából úgy tűnik, hogy a XII. század második feléig tömegesen nem terjedt el a nyugati fegyverzet. A német főpap - lehet, hogy némileg rosszindulatúan túlzó - állítása szerint csak a király kíséretéhez tartozó külföldiek és a hozzájuk csatlakozott előkelő magyarok rendelkeztek lovagi fegyverzettel és ennek használatához szükséges jártassággal. A sereg többi részét sommásan "hitványnak" nevezi, s ez a jelző a jelenleg általánosan elfogadott értelmezés szerint a könnyűfegyverzetű harcosokra utal, akik közül a püspök szerint 600 válogatott lovasíjász részt vett Barbarossa Frigyes oldalán a milánóiak elleni harcban is. [31]
A XIII. századtól kezdve a források egy része - a betelepülő kunok kivételével - már többnyire nehézfegyverzetű, esetleg kifejezetten lovagi módon harcoló vitézekről számol be. Igaz, ezek a királyi oklevelek, amelyek IV. Béla és utódai alatt még a XIV. században is legfeljebb a lovagi harcmodor lassú térhódítását vagy épp az erre irányuló uralkodói szándékot jelezhetik. [32] A XIII-XIV. század fordulóján keletkezett, német és cseh
81
írók tollából származó beszámolók azonban szinte egyöntetűen könnyű lovasíjászoknak írják le a magyar harcosokat. [33]
Eszerint a XIII. század végén a magyar király vitézei hosszú szakállt s befont, zsírral bekent hosszú hajat viseltek. Fegyverzetük csupán egy íjból és egy kardból állt, védőfelszerelés gyanánt pedig csupán bőrvértet, esetenként sisakot hordtak. Kiválóan nyilaztak előre és hátra is, egy helyben állva azonban nem szerettek harcolni, vagy űzték az ellenséget, vagy hátráltak előle. S ez a kép a XIV. században is töretlenül tovább él, mint azt a Nagy Lajos itáliai háborúinak itáliai kútfői is tükrözik, sőt francia részről még az 1396. évi nikápolyi vereség után is azt vetették a magyarok szemére, hogy "nem tudnak a harcban helyt állani, ők csak ahhoz értenek, hogy hátra futva, lóhátról nyilazzanak". [34]“
“Bár a XII. században már bizonyosan számottevő nehézlovassággal is rendelkezett a Magyar Királyság, úgy tűnik, a magyar hadak egészen a vizsgált korszak, a XIV. század végéig jelentős részben megőrizték könnyűlovas jellegüket.“
Forrás: [link]
Azt mondja, hogy a magyar hadak és nem a kunok.
“Először is az egész Dunán túli[30] Magyarországot felosztották, és a tatárok főbb királyai közül mindegyiknek, aki még nem jött be Magyarországba, tulajdonába adták az őt megillető részt, megküldvén nekik a híreket és azt, hogy siessenek, mivel már nem áll előttük semmilyen akadály“
Forrás: [link]
Ez a közigazgatás meglétére utal.
“A telefonközpontok és az internet és a számítógépgyártás is elősegíti a közigazgatást, de ettől még nem közigazgatás részei a telefontársaságok, se a számítógépgyárak. Ez még egy ilyen süsü paraszt vagy proligyerek agyával is megérthető.”
Szóval elismerted a csöppnyi agyaddal, hogy fontos a futárszolgálat a közigazgatásban?
“A Szovjeteknél és a náciknál is volt élő törvén a vallásszabadságról, ahogy a vérszomjas kizárólag népirtásban jeleskedő mongolidiótáknál is. Sőt Pol Pot rendszerében is volt rá törvény.“
Ellenben a szovjeteknél üldözték a más vallásúakat, míg a mongolok toleranciát hirdettek a más vallásúakkal szemben a gyakorlatban is. Nem az ellenségeikkel, hanem a más vallásúakkal szemben.
válasza: válasza:Kérdező, ezt a vitát elvesztetted. Meg a másikat is, a korábbi kérdésedet.
Abból igazán leeshetne, hogy nem neked való a vitázás, hogy összekevered a forrásokat, a masik kérdésnél meg nem ismered fel a saját linked, amikor idéznek. De legalább szórakoztató vagy, úgyhogy csak így tovább!
Egyedül a Zimonyi csata bizánci leírása ad RÉSZLETES beszámolót a magyar seregről, és ez a kun-migráncs korszak előtti idő. Ez pedig kizárólag nehézlovas dominanciát lát a magyar seregben. A cseh és német források 1-2 szóval elintézik a leírást.
A cseh és német írók a kun kisebbséget is magyarnak hiszik, nem ismerik részletesen Magyarország etnikai összetételét. Ahogy a romákat is magyarnak hiszik a kortárs Amerikában vagy Angliában, ha magyar útlevelük van.
"Azt mondja, hogy a magyar hadak és nem a kunok." Elég ha az írója a Kunságban született, vagy olyan felmenői vannak, akkor elfogultan gyakran követi el a hibát , hogy automatikusan és anakonisztikusan magyarnak tartja a kunokat , érzelmi elfogultság erő szerepet játszhat ebben. Ez sajnos elég gyakori.
"Ellenben a szovjeteknél üldözték a más vallásúakat, míg a mongolok toleranciát hirdettek a más vallásúakkal szemben a gyakorlatban is."
Egy olyan népcsoportról beszélsz aki sátras nomád (cigány) életet él, ahol a magántulajdonnak és az emberi életnek nincs semmiféle szentsége !!! Farkastörvények.
válasza:“Egyedül a Zimonyi csata bizánci leírása ad RÉSZLETES beszámolót a magyar seregről, és ez a kun-migráncs korszak előtti idő. Ez pedig kizárólag nehézlovas dominanciát lát a magyar seregben. A cseh és német források 1-2 szóval elintézik a leírást.“
Nem csak a zimonyi csatát ismerjük a korszakból. A Fischa-menti csatában például könnyűlovas székelyeket említ a krónika.
“Azt mondja, hogy a magyar hadak és nem a kunok." Elég ha az írója a Kunságban született, vagy olyan felmenői vannak, akkor elfogultan gyakran követi el a hibát , hogy automatikusan és anakonisztikusan magyarnak tartja a kunokat , érzelmi elfogultság erő szerepet játszhat ebben. Ez sajnos elég gyakori.“
B.Szabó János nem elfogult. Ő a mai magyar történettudomány egyik vezető egyénisége. Aki, olyat állít, hogy elfogult az bizonyítson!
“Egy olyan népcsoportról beszélsz aki sátras nomád (cigány) életet él, ahol a magántulajdonnak és az emberi életnek nincs semmiféle szentsége !!! Farkastörvények.“
Az, hogy rasszista vagy, nem változtat a történelmi tényeken.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!