Az eredeti politikai filozófia alapján egy hatalomnak/uralkodónak kizárólag a siker a fontos?

Tehát ha valaki elindul a politikai pályán, akkor kizárólag a siker a fontos, így "a cél szentesíti az eszközt" alapon teheti a dolgait?

Tegyük fel, hogy egy hatalom erkölcsösen viselekedik, de azzal nem ér célba.

Viszont tegyük fel, hogy egy hatalom aljas eszközökhöz nyúl, de eléri a célját.

Akkor ilyenkor mi van?

Van egy könyv, Niccolò Machiavelli: A fejedelem.

A szerző szerint egy uralkodónak nem kell mindig erkölcsösen viselkedni. Mondanám, hogy ez a saját korában forradalmi gondolat volt, de nem hiszem. Azt mondják, hogy egyesek szerint II. Philippos meggyilkolásában a feleséve Olympias és a fia, Nagy Sándor is benne volt...

Úgy tűnik, mintha a politikai filozófia ősi törvénye lenne a Machiavellizmus.

Mit gondoltok?