Azzal, hogy a fehér ember kizsákmányolt más békésebb népeket gyakorlatilag visszafogta ezen népen fejlődését, szárnyalását és ráadásul alacsonyabb rendűnek is állította be őket?

#24

"Kína eleve úgy jött létre, hogy a Han kínaiak egy csomó országot elfoglaltak, leigáztak."

És tartja igában ma is Ujguriszánt, Tibetet, Belső-Mongóliát... Ha már itt tartunk.

"ezek a kultúrák szó szerint még a kőkorszak szintjén éltek."

Hát nem sok rálátást mutat ez így.

Chichen Itza és Teotihuacan - hát nem éppen kőkorszak.

[link]

[link]

[link]

Ez sem tűnik kőkorszakinak.

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

Azték pecsétek és igazából elég sajátos és szép stílusa van.

[link]

Tenochtitlan - wiki

"Hernan Cortés 1519. november 8-án érkezett Tenochtitlanba. Bár pontos számok nem állnak rendelkezésre, a város lakosságát 200 000 és 400 000 közé becsülik, így Tenochtitlan akkoriban a világ legnagyobb városai közé tartozik. Európa városaihoz képest csak Párizs , Velence és Konstantinápoly vetekedett vele. Ötször akkora volt, mint VIII. Henrik Londonja."

( [link] )

Vagy a maja csillagászok professzori szintjeire csak ma tudtunk pontosítani a Vénusz majdnem 600 éves periódusán 2 órát. Műholdak nélkül az eléggé komoly intelligenciát igényel és jobb az európaiaknál. (Megj: szinodikus = keringési)

Mai műszeres Vénusz szinodikus periódus: 583,92 nap

= 14014,08 óra

Maja Vénusz szinodikus periódus: 584 nap

= 14016 óra

[link]

A kereket valóban nem használták ki csak gyerekjátékokon, ez valóban így van, viszont ismerték. Náluk ott nem voltak nagy testű teherhordásra alkalmas állatok. Az alpaka és láma élt ott és némiképpen használták, de a nagyobb teherhordó állatok hiánya nem vitte tovább a kerék felhasználását. Textilfélékben viszont elég jók voltak és azért Európában a földművesnek azért nem szőnyegekkel bebútorozott háza volt. Bár a közhiedelemnél jobban oldották meg a lakótereiket. Az öntött üvegablak az amúgy az ipari forradalommal terjed el, és nyilván leszámíthatjuk a katedrálisok apró üvegdarabokból összerakott díszes ablakait, mert azért egy katedrálisnál tényleg volt pénz szinte bármire. A rómaiak próbálkoztak vele, de nem még nem jött össze. Viszont az embereknek mondjuk a középkorban nem üvegezett ablakú házaik voltak. Még az asztalt is szétszedték és inkább padokon ültek és kis sámliszerűségeken. Ládákba pakoltak. A nemességnek vagy hercegeknek már persze volt trónja és székeik és sok más dolguk. Az ablakokon is deszkák voltak és nem volt azoknak üvegezett ablaka. Itt egy videó, bár ez már nincs olyan jó állapotban, mint egykoron volt és itt üresen mutatják, de megteszi. A szekrény is viszonylag késő találmány, ami előtt ládákat használtak tárolásra. Ezek mind nagyságrendileg 1700 környékén vagy utána (főként az üvegablak) jöttek be.

1400s Medieval House

https://www.youtube.com/watch?v=ytqaRQZ9tXA

Bár van korai példánk szekrényre a skóciai "Skara Brae" neolit településen az ie. 3000-ből.

[link]

( [link] )

Amúgy voltak nyilván különbségek és lehetne sorolni még, hogy miben voltak mások.

University College London (UCL)

Dr. Elizabeth Graham

Az University College London Régészeti Intézetének Latin-Amerika Régészeti Tanszékének adjunktusa, A mezoamerikai régészet professzora

"Az emberáldozat mítosza"

"Ez a kutatási projekt, amelyet Elizabeth Graham folytat, azt az elképzelést tárja fel, hogy az „emberáldozat” egy spanyol konstrukció, és hogy a maják a társadalmilag szankcionált gyilkolást háborús úton racionalizálták."

[link]

........

New Scientis

"A maják nem bűnösek a rutin emberáldozatban"

[link]

Ne csecsebecséket mutass, mert azok nem képezik a mindennapi élet részét. Tudod cáfolni, amiket írtam?

De ezt a vitát már lefolytattuk.

Essek hasra a prekolumbián piramisoktól? A Colosseum, cirka ezer évvel korábbról.

"Vagy a maja csillagászok professzori szintjeire csak ma tudtunk pontosítani"

Az ókori Hellászban hajszálpontosan megmérték (már akkor!) a Föld kerületét (40.000 km-re becsülték a valós 40.075 km-t) , következtetésképp ismerték annak gömbölyű (pontosabban geoid) alakját, pontosan megbecsülték a Föld és a Hold egymástól való távolságát(!), valamint még a Hold hozzávetőleges méretét is. Sőt, már felvetődött a heliocentrikus bolygórendszer gondolata is.

Ezt a szintű csillagászati tudást egyetlen ókori civilizáció sem érte be (még a sok szempontból nagyon fejlett szinten álló kínai _sem_), nemhogy túlnőtte volna. És még a későbbi körök sem.

Ráadásul mindezt már az ókorban, fél-másfélezer évvel a maják, és kétezer évvel az aztékok előtt mind ismerték...

És csak egy plasztikus szemléltetést még hadd hozzak fel. Az antiküthériai szerkezetet. Ami képes volt arra, hogy bármilyen dátumot beállítva rajta, megmutassa a bolygók aznapra érvényes állását, és az akkor aktuális holdciklust. Ami pedig a megdöbbentő benne, hogy tette ezt mai mércénkkel megítélve is pontosan. Biztos vagyok benne, hogy senki nem tud ehhez hasonló színvonalú eszközt más civilizációból mutatni a korból.

[link]

"Az öntött üvegablak az amúgy az ipari forradalommal terjed el"

Tévedés. Térsége válogatta, Spanyolországban például már a középkorban is elterjedt volt, Magyarországon nem.

És nem, nem ismerték a kereket. A karika még nem kerék. Kereket pedig a szállításban nem csak állaterőt igénybe véve használták itt.

34. A tudományos konszenus szerint elterjedt dolog volt az emberáldozat az aztékok körében. Erre számos írásos, de régészeti forrás is van. Az utóbbiakra nem lehet ráfogni, hogy spanyol kreálmány. Ezen kár szépíteni próbálni:

[link]

Sok kultúra van, amiért kár, de az azték szerintem pont nem ilyen.

#33

Nem csupán az emberáldozat bizonyított régészetileg, de a csontokon a kannibalizmus nyomait is igazoltan kimutatták

A 29-esben sok minden stimmel, de közel sem minden. A Nyugat-Európa gyarmatosítói nagyjából a középkorban erősítettek rá a mai technológiákra a reneszánszban újra elővett görög tudományokból indulva. A világ régióinak az érdeklődése nagyrészt eltérő volt és nem mindenben az intelligencia a magyarázat. Afrikában már inkább említhető, bár Afrika nagy része meg nem tartott kapcsolatot az egyiptomiakkal és így nem tudott átvenni dolgokat. Egyiptom hatása inkább a jobban közlekedett közeli régiókra terjedt ki, mint a Közel-Kelet arab térsége és még Egyiptomtól délebbre.

Amúgy a nyugati technológiák önmagukban semmire sem mentek volna a keleti görög tudományok nélkül. De az amerikai kontinensen is már más kultúra és érdeklődés volt és Egyiptomban is nagyon más volt, de nem voltak intelligencia hiányában.

Amúgy célszerűbbnek tűnik, ha valaki már olyat ír, hogy az amerikai indiánok emberáldozatai téves történelmi sztereotípia, akkor nem ismételjük el a sztereotípiát, hanem inkább utánanézünk. Nem lesz bizonyíték a puszta ismétlés - de ez mondjuk csak mellékesen.

A hajózásban valóban egyre jobb hajókat kezdtek építeni, ez tény, de azt nem a tudományos érdeklődés motiválta, hanem a pénz és kereskedésre adott hajóépítői reakció volt. Közben transzatlanti hajózáshoz nem volt szükséges túl nagy hajóméret, mert az óceánt sokkal kisebbekkel is át lehetett hajózni. A nagyobb hajókra a kereskedőknek volt szüksége, hogy több áru férjen a hajóba. Columbus is több aranyat és egyebet akart hozni, de csak rabszolgákat tudott, viszont valóban volt hely a hajó aljában hozzá.

Egy viszonylag új kutatás cáfolja meg egy régi civilizációs összeomlás elfogadott nézetét a Húsvét-sziget esetében, amiről kb mindenki azt hitte, hogy társadalmi és ökológiai katasztrófa vetett véget a sziget társadalmának. Hát tévedés volt. Sőt a kutatás genetikusai az összeomlás hiánya mellett még az amerikai kontinenssel való kapcsolatát is kimutatták a Húsvét-szigetnek - amit már régóta hangoztattak történészek és a régészek is és úgy tűnik, hogy azok helytállóak. Az összeomlást ugyanis jól kimutatná a genetikai variációk beszűkülése, de ilyen nem volt. Elég új a kutatás, úgyhogy a közérdeklődés miatt legyen itt róla valami.

National Geographic

"Semmiféle összeomlás nem volt a Húsvét-szigeten"

"Sokáig élt az az elképzelés, mely szerint a sziget ökoszisztémája és népessége is összeomláson ment keresztül, az új genetikai adatok szerint viszont nagyon is ellenálló, stabil csoportot alkottak a szigetlakók."

"Amikor az európaiak a Húsvét-szigetre érkeztek, azon nem nagyon volt nyoma fáknak vagy nagyobb állatoknak, ezt a szigetlakók számlájára írták. Jared Diamond híres biológus-történész ismeretterjesztő 2005-ben megjelent könyvében a Húsvét-szigetet az ember saját maga okozta ökológiai katasztrófa szimbólumaként írta le, ennek köszönhetően igencsak elterjedt az átlagemberek körében is ez az állítás. A szakemberek közt azonban már akkor is voltak ennek az elméletnek ellenzői."

"Évek óta gyűlnek az egyre alaposabb ellenérvek, bizonyítékok a Húsvét-sziget (Rapa Nui) feltételezett összeomlása, ökológiai katasztrófája ellen. Néhány hónapja már megjelent egy kutatási eredmény ezzel kapcsolatban, ami már cáfolta a környezeti katasztrófát. Nemrégiben 15 egykori, 1670–1950 közt élt szigetlakó genomjának elemzésével szolgált újabb bizonyítékokkal egy nemzetközi kutatócsoport.

Ez volt az első olyan genetikai vizsgálat, amelyben Rapa Nui korábban élt lakóit mérték fel, az eredmények a rangos Nature folyóiratban láttak napvilágot. A régi DNS vizsgálatok alapján kizárható, hogy a sziget lakossága közel állt volna az összeomláshoz. Ráadásul az is világossá vált, hogy a mai szigetlakókban 10 százaléknyi dél-amerikai őslakos vér is van, számolt be a Science."

"A teljes genom adatok alapján a kutatók keresni kezdték a népesség 1600 körüli összeomlására utaló jeleket – azonban ennek semmi nyomát nem találták."

"A genetikai adatokból az is kiderült, amelyre korábban szintén már gyanakodtak: a sziget lakói kapcsolatban álltak Dél-Amerika őslakóival. Erre utaltak olyan nyomok is, mint az édesburgonya (dél-amerikai növény) polinéz elterjedése, illetve csirke Dél-Amerikában (a csirke ázsiai eredetű állat, a polinézek viszont mindenhova vitték). A húsvét-szigeti őslakosság még azelőtt találkozott dél-amerikai őslakosokkal, hogy Kolumbusz elérte volna Amerikát.

A genetikai adatok szerint a két embercsoport közti keveredésre 1250-1430 között került sor."

[link]

[link]

[link]

A Húsvét-szigeten jól felismerhető az Ahu Vinapu lelőhelyen a vélhetően inka építkezés. Egyszerűen tényleg olyan és a hajózást is megerősítette a genetikai kutatás. Így néz ki és aki kicsit ismeri ezeket képekről az látja is, hogy tényleg olyan. Egyszerűen átmentek és építkeztek is. Mondjuk a perui rabszolgakereskedelmet nem tudom honnan veszik, mert az inkább első feltételezésnek tűnik - de majd kiderül.

Húsvét-sziget inka falai:

[link]

Itt jobbak a fotók:

[link]

[link]

[link]

A Föld gömbalakja az tényleg jó volt a görögöknél. :) Meg sok más is persze és nem is hiszem, hogy ez vitatéma lenne. Más volt viszont a maják matematikája és csillagászata, mint a görögöké.

Maya astronomy - wiki

"A klasszikus maják fejlesztették ki a világ legpontosabb távcső előtti csillagászatát, amit a teljesen kidolgozott írásrendszerük és helyzetszámrendszerük segített , amelyek mindkettő teljes mértékben őshonos Mezoamerikában."

[link]

Fleet Science Center

"Ezek a megfigyelések egy kifinomult matematikai rendszerrel kombinálva lehetővé tették számukra egy pontos naptárrendszer kidolgozását; a napév hosszára vonatkozó méréseik pontosabbak voltak, mint az európaiak által a Gergely-naptár alapjául szolgáló mérések."

[link]

National Library of Medicine

"A Drezdai Kódexként ismert prekolumbiai maja könyv nagy része az égi ciklusok közötti arányos összefüggések feltárásával foglalkozik, ..." "Amint az régóta ismeretes, a Codex 43b–45b oldalai a Mars szinódikus ciklusával foglalkoznak."

"Míg Kepler a Mars sziderikus problémáját egy elliptikus heliocentrikus pálya javaslatával oldotta meg, a névtelen, de ugyanolyan zseniális maja csillagászok felfedeztek egy pár időciklust, amelyek nemcsak pontosan leírják a bolygó mozgását, hanem más kozmikus és földi aggályokkal is összefüggésbe hozták azt."

"A nyugati csillagászatra nem jellemző, a maja csillagászok törekvéseinek legfőbb célja az volt, hogy arányos összefüggéseket fedezzenek fel mind az égi ciklusok, mind a csillagászati ​​eredetű periodicitások és a nem csillagászati ​​ciklusok között . . Ez a tanulmány a maják Mars bolygó iránti érdeklődését vizsgáló új kutatásokra összpontosít, amelyek bár már a kódexeken keresztül megállapították, a közelmúltban számos, a nyugati csillagászat számára ismeretlen ciklus felfedéséhez vezetett."

[link]

Library of Congress

"A pontos naptárak kidolgozása kifinomult matematikai számításokat igényel.

Az ókori maja civilizáció által kifejlesztett rendszer csillagászatilag pontosabb volt, mint az Európában a korai felfedezők és a bennszülött kultúrák első találkozása idején használt Julianus-naptár. A maják három egymással összefüggő naptárat használtak, amelyek közül kettőt egyidejűleg használtak. A maja naptárhoz hasonlóan az azték naptár is egy 260 napos rituális ciklusból és egy 365 napos civil ciklusból állt."

[link]