A görögök miért tekintették sokáig magukat rómainak? Nekik nagyobb dicsőség a Kelet-Római Birodalom leszármazottjának lenni, mint az ókori Görögországnak?

Más a hivatalos név, és más a köznyelvi.

Olvasd el, hogy a Képes Krónika például hogyan hivatkozik a Magyarország elleni hadjáratra indult bizánci seregekre. Következetesen görögökként jelöli őket, az uralkodójukat pedig a görög császárnak.

Sőt, már Botond mondája esetén is görögökről ír.

"A görög vidéken még a 19. századig is rómainak nevezték magukat."

Hogy ez általánosan bevett - nem eseti - gyakorlat volt, arra szeretnék valamilyen hiteles forrást.

"A perzsák és az oszmánok is rómainak nevezték a birodalmat, később a balkáni régiót is (Rumélia)."

Hiszen ezzel gyakorlatilag jogot formáltak a valamikori Római Birodalom egészének területére Konstantinápoly meghódítását követően. Ugyanis a Bizánci Birodalom a Római Birodalomból jogfolytonosságából merítette a legitimációját, csakúgy, mint ahogyan a Német-római Császárság is. Ennek hivatalos neve is Szent Római Birodalom volt, ma használtos neve műszó, az uralkodója pedig magát a római császárnak tartotta - ebből az okból kifolyólag kölcsönesen nem ismerte el egymást császárnak a német és a görög. Mivel mindkettő a római birodalmi örökségből merítette a maga legitimációját. Majd ezt sajátította ki az oszmán padisah is Konstantinápoly eleste után.

Ezt jelképezte Szulejmán négyes velencei koronája is. Nagyon fontos jogi kérdés volt, hogy ki képviseli a legitim jogfolytonosságot a Római Birodalommal. Mindenki az örökségét akarta, ezzel megalapozni a hatalmát.

Ettől még a német közemberek ugyanúgy nem nevezték magukat rómaiaknak, mint ahogyan a görögök sem.

Egyébként e fenti okán régi elgondolásom, hogy sokkal pontosabb lenne a tudományban a teljesen művi "Bizánci Birodalom" elnevezés helyett a német-Római Birodalom párhazumában a görög-Római Birodalom megnevezést használni, ami kifejezné a korabeli azonos legitimációs hátteret, de megkülönböztethető is maradna az eltérő etnikai háttér megjelölése által. Szerintem olyan kézenfekvő, hogy csodálom, hogyhogy nem adja magát eleve.

#16

"Hogy ez általánosan bevett - nem eseti - gyakorlat volt, arra szeretnék valamilyen hiteles forrást."

A pontoszi görög nyelvnek a mai neve (Ρωμαίικα) ebből ered. A Törökországban élő görögöket Ρωμιοί-nak hívták. A görög köznyelvet szintén - az ógöröggel szemben - így (is) nevezték a 19. századig:

[link]

A görögök nevével kapcsolatban vita is volt a 19. században:

[link]

#17

Ami be lett linkelve, az egy wikipédia cikk, aminek ez az állítása forrásolva sincs. A második linken egy könyv borítója van, ez szintén nem forrásmegjelölés. Ha én online, vagy fizikai könyvtárban meg akarom keresni, ezzel mit kezdjek?

"A pontoszi görög nyelvnek a mai neve (Ρωμαίικα) ebből ered."

A sváb megnevezés pedig úgy érinti az összes magyarországi németet, és alkalmazzuk a hazai német dialektusra is, hogy csak az elsők között jött, kisebb csoportjuk érkezett valóban Svábföldről.

"A Törökországban élő görögöket Ρωμιοί-nak hívták."

A Szentföldön a kereszteseket a muszlimok egyöntetűen frankoknak nevezték, attól függetlenül, hogy milyen etnikai hátterük volt valójában, németeket, angolokat ugyanúgy, mint a franciákat. Visszafelé a muszlimokat pedig úgy nevezték a keresztények általánosan móroknak, hogy a mór valójában csak egy észak-afrikai törzs volt.

Evangelinus Apostolides Sophocles (1842): A Romaic Grammar: Accompanied by a Chrestomathy, with a Vocabulary, IV. oldal

[link]

"With respecto to the term Rhomaike, Romaic, it should be remembered, that long before the overthrow of the Graeco-Roman empire, the Greeks began to call themselves Rhomaioi, Romans; not because, as some have hastily supposed, they considered themselves unworthy of their glorious ancestors, but because there was more glory attached to the name of the masters, the Romans.*

The revolution of 1821 has restored the ancient appellation, Hellenes: but as it is used chiefly by the inhabitants of Bavarian Greece, who perhaps do not constitute more than one fourth of the Greek nation, it may safely be said that the mass of the people still call themselves Rhomaioi, and their language Rhomaike.

*It may be remarked here, that the term Hellenes was a few years ago, considered equivalent to eidoloatrai, idolaters. Indeed, at this very day, many a devout monk thinks it a horrible appellation, not fit for a Christian nation."

Még egy adalék a témához:

Julius Jüthner (1923): Hellenen und Barbaren aus der Geschichte des Nationalbewusstseins, 103-116. o.