Mi az élet értelme, létezik szabad akarat?

Szubjektív véleményem szerint az életnek semmi értelme nincs. Én abban hiszek, hogy a világmindenség - még az istenség/istenek is, ha léteznek egyáltalán! - spontán módon a színtiszta semmiből bukantak elő, mindenféle ok nélkül.

Nincs tehát semminek, semmi értelme. Mi adhatunk értelmet a dolgoknak, de az csak egy szubjektív cél. Mert egzakt célja semminek nincs.

Még valami:

Nagyon szeretnék hinni a szabad akaratban, de valószínűleg az sincs, hanem deterniált lenyek vagyunk.

#11 voltam

"Mi adhatunk értelmet a dolgoknak, de az csak egy szubjektív cél."

Ami szubjektív, miért nem valós?

"az sincs, hanem deterniált lenyek vagyunk"

A determináltság kizárja a szabadakaratot? Ezek szerint ha nem lenne determináltság, a dolgok véletlenszerűen történnének (pl. én a jellememből fakadóan sokra tartom az emberi életemet, aztán a következő pillanatban felgyújtok egy óvodát), akkor szabadok lennénk?

Ezek szavak. És mindenki számára más értelmük van.

Az "értelme" ebben az összefüggésben a "célja". Egy emberi fogalomalkotás abból a célból, hogy képesek legyünk kommunikálni kevésé nyilvánvaló dolgokról is. Az élet a természetben található anyagok mozgása során jött létre, meghatározott (természeti) szabályok szerint. A természetnek nincs célja, csak szabályai, ami mentén az események zajlanak (az esemény is emberi találmány, így nevezzük az egyes konkrét mozgásokat.

Tehát az "élet értelme" természeti szempontból értelmetlen kérdés. Kizárólag emberi szempontból értelmezhető. Ebből következik, hogy mindenki számára az, amit el kíván érni. Az emberek többsége ezen nem morfondírozik, teszi amit a genetika, a tanulása, és a közegének szokásai diktálnak. aki ezen elgondolkodik, a sokféle szempontot végig gondolva arra jut, lehet vegetálni (amit minden nem ember élő tesz), lehet szenvedni és lehet boldogságnak nevezett érzelmek mentén élni. További vizsgálódás arra vezet, általában aki boldogan él, többnyire hosszabban is és jobban érzi magát. Márpedig az lehet számunkra emberek számára az igazi cél, hogy a rendelkezésünkre álló tudatos időt minél boldogabban élvezzük végig. Hogy kinek mi a boldogság, az sokféle. Mindenesetre ez lehet egy "értelme" az emberi életnek. Elég sokan eszerint is élnek.

A szabad akaratot félreértik azok, akik abszolút dolgokban próbáénak gondolkodni. A világban a relativitás uralkodik, abszolút dolog nincs (hacsak maga az univerzum nem az, mert az egyetlent nem lehet semmihez hasonlítani). Tehát az akarat csak valamihez képest létezhet vagy nem létezhet. Például mivel az emberi élet légzés nélkül nem lehetséges, ezért mondható (de hülyeség mondani), hogy nincs szabad akarat, mert muszáj lélegezni. Pedig ez nem igaz csak mindössze tudomásul kell venni, minden megnyilvánulásnak van következménye (ez következik a relativitásból).

Tehát van egy tudásom, közöttük a saját képességim ismerete is. Ezért tudom, mire vagyok képes, eszerint határozom meg az igényeimet (erre visszatérek). Így aztán minden pillanatban van egy vágyam, azt akarat követi, amely a vágyam elérését célozza. A vágyamat elértem, van szabad akaratom. Például a vágyam, hogy felugorjak egy adott magasságba. Nem lesz vágyam 10 méter magasra ugrani, mert ismerem a természet törvényeit. Nem lesz vágyam 50 cm-t ugrani, mert tudom magamról, bármikor megteszem. A vágyam egy olyan magasság lesz, amit most nem tudok, de megfelelő akarattal (edzéssel) elérhető számomra. El is akarom érni, edzek és megugrom. Azok mondják, hogy nincs szabad akaratuk, akik sem a természetet (a közeget, amiben élnek) sem önmagukat nem ismerik. Így aztán csupa olyant akarnak, mai számukra nem adott. Például valaki panaszkodik, hogy egész életében csak annyit keresett, hogy éppen ne legyen éhes. Majd előadja, hogy de szeretné látni a Niagarát, de semmi esélye. Hiába akarja. Csak hát ott mindig tömegek vannak, nekik teljesült az akaratuk. Emberünk nem tudja, hogy igényéhez tenni is kell valamit, például megnézni, u

ugyanezt mások hogyan csinálják.

Tehát összefoglalva: az életnek csak saját magunk számára van értelme, pont az, ami a célunk. És szabad akaratunk eszerint élni, feltéve, hogy ismerjük a megfelelő természeti szabályokat. Mert akkor az akaratunkat képesek leszünk végrehajtani. És hülyeségeket meg nem akarunk, mert tudjuk, a fantázia végtelen, az emberi képesség nem.

Ez egy sima vallási kérdés. Nem kérdés a szabad akarat. Azt csinálok, amit akarok és annak következményei lesznek.

Lehet okokról is beszélni, mert az is van. Szerintem az élet értelme a dns továbbvitele. Ennek lehet valamilyen felsőbb oka, de nem tudjuk. Lehet a dns csak egy igen bonyolult vírus, ami képes fehérjét miaszmást előállítani és tényleg csak sima vírushordozók vagyunk, feladatunk pedig a vírus megóvása, mert amúgy csak nagyon limitált környezeti feltételek közt vagyunk életképesek.

Kurt Vonnegut szerint az életünk értelme olyan bacik előállítása, amik kibírják az űrutazást. Valószínűleg a Földre is készen érkezett a dns valamilyen vírus vagy baci formájában. Egyébként egészen jók vagyunk ennek a feladatnak a teljesítésében. Tudunk olyan bacit előállítani, ami kibírja az űrutazást.

A lehető legkönnyebb kérdés. Mégis a lehető legtöbben válaszolnak rá rosszul.

Az embernek érzelmei vannak. Örül, gondtalan, fel van dobva, bánatos, fél sőt retteg, el van keseredve. Melyiket választod? Lehet többet is. A célod, egyúttal az élet értelme, hogy a rendelkezésedre álló időből minél több a lehető legjobb érzelmekkel teljen. És ezzel máris rengeteg lehetőséget hoztunk létre. Vannak esetek például, mikor korábbi viselkedés nem tesz lehetővé egy későbbit, amire pedig nagy szükség lenne. Sokat ittál, tönkrement amájad, rádöbbensz, hogy ebbe bele is halhatsz. De visszaút már nincs, mert májat cserélni jelenleg nem tudunk. Kérdés, később tudunk-e. De az már téged nem érint. A tudatos jó élet nem könnyű, mert az ember ismereti végesek. De azért elég sokaknak viszonylag jó sikerül. fontos hangsúlyozni, hogy vannak dolgok, amelyek tőélük függetlenül történnek 8pl. öröklődés) és vannak, amelyek az akaratunktól (és korábbi életünk adta lehetőségektől) függenek. A mi szabadságunk kizárólag a második esetre vonatkozik.