Az ókori Kína fejlettebb volt mint az antik görög-római civilizáció?

És kérdező magára a kérdésre is valamit... A ChatGTP válasz valahol amúgy jó válasz, bár van amiben téves és inkább túl semmitmondóan általánosságok vannak benne. Érezhető belőle, hogy nem egy tényleges összehasonlítása a görögöknek és kínaiaknak, nem igazán ad leírásokat róluk.

ÁLLAMSZERVEZÉS ÉS POLITIKA

- Görögország

A görögöknél városállamok voltak és hiánypótlóan tegyük hozzá, hogy egy városállam az nem csak a város területét jelentette, hanem annak körzetét is, a szántókat és legelőket (stb) is. Athén városállam határa így kiterjedt egész Attikára, vagyis pontosabban érthető, hogy a görög "városállamok" mai nézetben államok voltak fővárosokkal (és nem csak "városnyi államok" mint ahogy a kifejezés sugallja). A térképen a narancsos-piros Athén állam területe:

[link]

A görög város-államok saját politikával, kormányzati struktúrájával, államigazgatással, hivatalrendszerrel, törvényekkel és közigazgatási rendszerrel rendelkeztek. A görögöknél demokrácia, oligarchia és zsarnokok ("türannosz", "tyrannos", "τύραννος", ~10%) irányítottak, tehát nem csak demokrácia volt és mulatozás az ókori Görögországban sem. Még Athénban is kerültek hatalomra türannoszok és oligarchák. A demokrácia valójában csak nagyjából fele részben volt meg a görögöknél. Néha még monarchiák is voltak az ókori Görögországban, amire ismertebb példa Nagy Sándor Macedónia királya.

- Kína

Ezzel szemben Kínában központosított feudális monarchia, többnyire abszolút monarchia, császárság volt és Kína államszervezete a császári rendszerre épült. A császár volt a legfőbb hatalom birtokosa, akinek hatalma dinasztikusan öröklődött. Kínában császári dinasztiák váltották egymást jellemzően diktatórikus, zsarnoki uralkodásokkal, bár nagyrészt átruháztak döntéseket, a bürokráciára, hivatalokra és a cenzúrára. A kínai császárságban nem volt alkotmány, ami meghatározta volna a teendőiket, így törvényeket hoztak, adókat vezettek be és minden effélét ami közismert. Bármit felülbírálhattak isteni eredetük jogán, viszont a nekik megfelelő emberekre rábíztak bizonyos közhivatali döntéseket (amíg azok nekik megfeleltek).

Csin Si Huang-ti (Qin Shi Huang, ie. 259 - ie. 210) Kína első császára erős cenzúrát használt a számára veszélyes ismeretek terjedése ellen, nagy könyvégetéseket (történelem, költészet) hajtott végre és tudósokat végzett ki és erőszakos despotizmus szerint uralkodott. Egységesítette az írást, a pénzt, a mértékegységeket, a súlyokat, a térfogat és hossz mértékegységet valamint a törvényeket. Az 1000 körzetben rögzítették a csapadékot és 6800 kilométer hosszú úthálózatot épített és megszabták a kocsik tengelyszélességét. Nyilvántartották a lakosságot, nem, kor, lakóhely és társadalmi helyzetük szerint.

Az államiság összetevőiben számít az is, hogy nem keverendő a társadalom egészével, nem keverendő a népességgel az, hogy mikor milyen államiságuk volt, mert azt egy szűk vezetőréteg csinálta. Általában véve is a jó vezetői réteg az nem általános a történelemben és nem határozza meg a népet is egyúttal, ha rossz a vezetői osztály. És többnyire mindenhol voltak az uralkodók és a vezetői rétegben a népért tenni akarók és akik csak úgy csináltak, így ebben nincs igazi különbség az ókori Kína és Görögország között. Másnak viszont más volt az államszervezésük.

VALLÁS - ERKÖLCS - FILOZÓFIA

- Görögország

A görögöknél a vallás és filozófia között nem volt éles határ, sőt még a tudományok is beletartozhattak. Három fő vallás volt jelen az ókori Görögországban, az ismert Hellén Politeizmus, a Metafizika és a Misztériumvallások.

- Hellén Politeizmus (a tizenkét olümposzi fő istennel: Zeusz, Poszeidón, Hermész, stb): vallási gyakorlatok, szertartások, mitológia, áldozat, vallási ünnepek, szentélyek és templomok.

- Metafizika: filozófia, lét, valóság, okság, idő, test és lélek, etika, természeti törvények, szabad akarat, Platonizmus: idea, intuíció, igazság, filozófia, kozmológia. Arisztotelész, Stb.

- Misztériumvallások (a hellenisztikus vallások egyik fő ága): eleuszinuszi misztériumok, dionüszoszi misztériumok, Mithraizmus, Egyiptomi Ízisz misztériumai, Püthagoreizmus: vallás, filozófia, matematika, misztérium, összhang, kozmológia, csillagászat, zene, igazság, test és lélek.

- Kína

- Konfucianizmus: erkölcs, szocializáltság, család, társadalom, életmód, filozófia, politika.

- Taoizmus: filozófia, világnézet, vallás, erkölcs, meditáció, alkímia, csikung, természetes egyensúly.

- Buddhizmus: vallás, filozófia, meditáció, erkölcs, ima, szertartás.

A vallás terén alapvetően lényeges, hogy ilyen esetben nem érdemes vallási vitát csinálni belőle és az egyiket tartani jónak és a másikat rossznak. Amúgy erkölcsben elég erős volt mindkét társadalom, és intelligenciának sem volt híján egyik sem. Viszont itt sem keverendő az erkölccsel a kialakult jogrendszer és államvezetés. Például a közhiedelemmel ellentétben a rabszolgaságot nem szerették az emberek, csak amolyan kénytelen-kelletlen együtt éltek vele! A rabszolgaságot nem mindenki csinálta, csak az elit vagy akik gazdagabbak voltak. Uralkodók, hadvezérek, nemesség és nagybirtokosok. A Misztériumvallások nem csak a görögöknél voltak ismertek, hanem a rómaiak és az egész Római Birodalomban és igazából az ókori Európában elterjedtek és gyakorolták. Például a Mithraizmus népszerű és követett volt a római császárság hadseregében és a rómaiak körében a római vallás mellett. Püthagorasz járt Egyiptomban, tudott egyiptomi nyelven, több egyiptomi paptól tanulta az egyiptomi titkos tanításokat, majd Dél-Olaszországba költözött (Magna Graecia) ahol nagy híre volt és írt róla Cicero (ie. 106 - ie. 43) a római államférfi és író is (és Idősebb Plinius, Plutarkhosz, stb). Tanította a reinkarnációt és az erényes életet, az istenek és a szülők tiszteletét, a vágy és a harag uralását, a cselekvés előtti mérlegelést, mindenben a mértéktartást. Nagy hatással volt a Római Köztársaságra és Rómában és a korai keresztények is tisztelték. Ízisz misztériumait is átvették a görögöktől a rómaiak. A görögök ie. 300 környékén már kevert vallásúak (szinkretizmus) voltak és a misztériumvallásokat is gyakorolták (ellentétben a közhidelembeli kizárólagos Hellén Politeizmussal).

ÉPÍTKEZÉS

- Görögország

Jellegzetesen kő építkezések és talán többet nem is nagyon érdemes részletezni, mert ismerjük. Görögországban rengeteg építkezéshez alkalmas kő volt, adott volt a használatának elsajátítása is.

- Kína

Kína építkezése már kevésbé ismert és Kína csak részben építkezett kőből és az igazából csak a 6. századtól terjedt el náluk, amúgy meg főként fa építményeket használtak és kiválóan értettek is hozzá. Nagyon összetett és minőségi fa épületeik voltak és az ács technológiájuk jobb volt, mint a görögöké (vagy akár a rómaiaké). Mint egy Kínában nagyra tartott kínai történész kutatásaiban megjegyzi, a kínaiak azért sem építettek kőből, mert kevésbé is ismerték annak megmunkálási és építési ismereteit. Bár valamennyit használták kisebb dolgaikhoz, szobrokhoz, emlékművekhez és effélékhez. Fa viszont bőven volt Kínában. Kína fából épített, de nem akárhogyan ám. Míg máshol az ősibb faépítkezésektől a kő felé tolódott el a fejlesztés, addig Kínában a faépítést fejlesztették tovább bonyolult csapolásokkal és gazdag díszítésekkel. Nem volt egyszerű ugyanazt átvinni a kőépítkezésekre.

A Kínai Nagy Fal (kínaiul természetesen csak "Nagy Fal") korai szakaszai döngölt föld falakból és egyes helyeken habarcs nélküli száraz kőfalakból álltak. Kína korai kőépítkezésére példa a Kínai Nagy Fal korai része, a "Qi nagy fala" az ie. 685 és 645 közötti építésével.

[link]

De érdekes módon sokkal korábban Kínában is volt kőépítészet, aminek példája az érdeklődés által felkapott Shimao (Shímǎo) városa az ie. 2300-ból, ahol a külső és belső városfalak kőből készültek.

[link]

( [link] )

( [link] )

TUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA

- Görögország

A görögök kiemelkedtek a matematika, csillagászat és a filozófia (és egyebek) terén és Püthagorasz, Euklidész és Arkhimédész munkái ma is alapvetőek a tudományos gondolkodásban. Arisztarkhosz (Aristarchus , ie. 310 - ie. 230) például már javasolta a heliocentrikus világképet. Görögország bár nagyon sok technológiát fejlesztett ki, de erősségük inkább az elméleti tudományokban, például a matematikában, filozófiában és csillagászatban mutatott kiemelkedő teljesítményt. Ezek az eredmények alapozták meg a nyugati tudományos gondolkodást és módszertant.

- Kína

Az ókori Kína szintén jelentős technológiai innovációkkal járult hozzá a civilizációnkhoz, mint az ismert papír, iránytű, nyomtatás és a puskapor, amiket "Négy Nagy Találmány" néven szoktak említeni. De az orvoslás terén is komoly eredményeket értek el, gyógynövény gyógyászatuk máig nagyon erős és Kínában valójában nagyjából fele-fele részben használatban is van.

Kína a technológiában nagyon gyakorlatias volt és az ő találmányaik közvetlenebbül hatottak a mindennapi életre (hosszú távon pedig globális szinten is).

A Han dinasztia (ie. 206 - isz. 220) korában a technológiát egyenrangúnak tekintik a korabeli Római Birodaloméval. A papírt már tömegesen gyártották, ami fellendítette az írott dokumentumok elterjedését és Kína könyv előállítása gyorsan meg is előzte a mediterráneumét. E mellette a papírt használták papírpénzhez, csomagolóanyagnak (például tea csomagok, vagy gyógyszer csomagok készítéséhez), WC papírnak, de ott volt még a papír pohár és szalvéta, stb.

Itt van egy-egy matematikai lista és a görögöktől és kínaiaktól és hát mindketten elég jók voltak benne. Görögország javára talán billen a mérleg ezen az elméleti területen, de azért Kína sem kell szégyenkezzen.

- Görögország

Thalész-tétel, Pitagorasz-tétel, térbeli szabályos geometriai testek (platóni testek), egyenes arányosság, öt szabályos konvex poliéder kimutatása, elemi geometria, elemi aritmetika, racionális számelmélet alapjai, egységtörtek, folytatólagos törtek, differenciálszámítás, integrálszámítás, kimerítési módszer, gömb térfogat, gömb felület, kör területe, ellipszis területe, parabola alatti terület, forgási hiperboloid térfogata, forgási parabaloid térfogata, spirál területe, kúpszelvények, potenciális végtelen, tényleges végtelen, integrál, szinusz, koszinusz, négyzetgyök, trigonometria, megoldások a gömbi trigonometriában, negatív számok, negatív számok négyzetgyöke, szinkronizált algebra, geometriai algebra, síkgeometria axiomatizálása, polinom egyenletek, irracionális számok, kocka megkettőzésének megoldása, harmonikus közép, sokszögszámok.

- Kína

Integrál, regula falsi (hamis pozíció módszere), lineáris egyenletrendszer, köbös egyenlet, nulla, negatív számok, trigonometria, diofantin közelítés, törtek, négyzetgyök, pozitív számok n-edik főgyöke, inverz elemek, Pitagorasz-tétel (ie. ~1000), Pascal-háromszög, bináris számok, másodfokú egyenlet, több ismeretlenes egyenlet, Pi érték használata, Liu Hui (225-295) pontosabb becslése a pi-re a kimerítési módszerrel, négyzetgyök, hamis pozíciómódszer, Gauss-elimináció megoldása, háromszög mátrix.

Itt van lista görög és kínai találmányokról, csak hát ezekben vannak azért hibák. Nagyjából jók és érdemes legalább átpörgetni ezeket, hogy látható legyen, egyik régió sem szűkölködött fejlesztésekben.

Ókori görög technológia - wiki

[link]

A görög találmányok és felfedezések listája

[link]

A kínai találmányok listája

[link]

Az ókori Görögország és Kína összehasonlítást amúgy a történészek gyakran pont azzal szokták kezdeni, hogy egyáltalán mi legyen az összehasonlítás módszertana, hogy ne bármelyik hiányát nézzük a másikban. Lényegében pedig két nagyon fejlett régióról van szó.

Fel szokott merülni a kérdés, hogy egyáltalán tudott-e egymásról az ókori Európa és Ázsia, vagy akár Kína egymásról. Természetesen tudtak egymásról. Közlekedés is volt Európa és Ázsia között, kereskedelem is volt. A selyemút létezett már ie 200 környékén, amin áruk garmadája áramlott Ázsia és Európa között az információkkal együtt. És sokan talán a nyugati kereskedőknek tulajdonítják a selyemutat, de valójában Kína javára írhatjuk, mivel a Han-dinasztia (ie. 206 - isz. 220) kezdeményezte. Kína évente is tucatnyi követet küldött a nyugati országokba-

Érdekességnek - John E. Hill a Washingtoni Egyetemről publikálta egy ókori kínai szöveg fordítását, amiben a 3. századi Kína ismeretei vannak a Római Birodalomról (és még sok más). A szöveget Yu Huan írta 239-265 között, "Weilüe" címmel ("Wei rövid története"). Vannak benne információk a Római Birodalomba vezető tengeri útvonalakról. (Hill is megjegyzi, hogy nem "A Selyem Út" hanem valójában "Selyem Utak" a pontosabb megnevezés.)

John J. Hill, University of Washington, "Weilue: The Peoples of the West"

A Nyugat népei - Weilue - by Yu Huan

[link]