Az ókori Kína fejlettebb volt mint az antik görög-római civilizáció?

Nem. Talán iparosodottabb volt, de demokrácia, fejlett polgári jogrendszer illetve népképviselet nem alakult ki, s a tudományokban sem jutottak odáig, mint az európai civilizáció. Ettől persze még bőven pariban voltak, s végső soron azt szokták mondani a történészek, hogy Róma keleti fűszerekre, selyemre és luxuscikkekre szórta el a vagyonát, s ezen egyenlőtlen kereskedelem miatti folyton "deficites költségvetés" vezetett végül az összeomlásához.

A folyamatos pénzrontással csak elodázni tudták a problémákat a császárok, de a római arany és ezüst végül közel- és távol-keleti kereskedőknél kötött ki. Rómának ezen kívül nem voltak értékes exportcikkei, amiket el tudott volna adni vagy cserealapul szolgálhatott volna. Aztán persze van aki ebbe belelátja a mai kereskedelmi háborúkat is, de ez talán már túlzott belemagyarázás.

A legfontosabb kérdésekben nem, de nagy lemaradásról sem beszélhetünk, a "nagy" civilizációk közé tartozik mindkettő.

Pár dolgot feltaláltak, némelyiket előbb (pl. a papírt).

A "görög-római" egy olyan félrevezető kifejezés, mint a "Sötét középkor" (Dark Ages, Secoli bui), ami inkább mellőznek a történészek. Ilyen kifejezés a "barbár" is ami igazából csak egy másokra mondott pejoratív kifejezés és már inkább nem használják. A "barbárt" az ókori görögök lényegében a nem görögökre mondták, de még egyes görögökre is. És vannak még ilyen már tévesnek betudható, de még elterjedt és megszokott történelmi szóhasználatok, mint a "Columbus a felfedező" vagy a "Felfedezések kora". Angolul az ősember "caveman" ("barlanglakó") szóhasználatot is már mellőzik, ugyanis tudjuk, hogy többnyire nem barlangokban laktak. Helyette a "prehistoric man" ("történelem előtti ember") népszerűbb, vagy még inkább az "early human" ("korai ember"). És még azt is kifogásolták, hogy "történelem előtti" sem annyira megfelelő, mivel az ősi idők is a történelmünk része (és nem azt megelőzi). Kérdésesnek és valójában nem kellőképpen tisztázottnak tekintik a "törzs" szóhasználatot is, mivel túlzottan tág határok között mozog a felhasználása. Például az Akropoliszt görög törzsek építették és törzsnek nevezik a legapróbb vessző kunyhókban lakó népcsoportokat is és szintén legtöbbször pejoratív kicsengéssel használják.

A "görög-római" kifejezést történészek azért tartják pontatlannak, mert leegyszerűsíti és egybemos két különálló, bár egymásra ható kultúrát. És bár a rómaiak átvettek sok elemet a görög kultúrából (például a filozófiát és a művészetet), a két civilizáció gazdasági, társadalmi, politikai és vallási rendszerei jelentősen különböztek. A "görög-római" kifejezés egyszerűen túl általános, és nem tükrözi a részletekben rejlő különbségeket a rómaiak és görögök között. Ugyanilyen a "sumer-akkád" is akik szintén két különböző népcsoport voltak.

#3, a "népképviselet" kifejezést ne keverjük bele ebbe a témába, mert az ókorban népképviseletről nem beszélhetünk.

#9, szerintem nincs semmi baj a "görög-római" civilizáció kifejezéssel, mert a terjeszkedő Római Birodalom fokozatosan bekebelezte a hellén világot, és habár a hellenizmus a csúcsán egészen Indiáig terjedt, de a Párthus Birodalom, majd a Szasszanida Birodalom stb. megerősödésével a hellenizmus keleten elsorvadt, a Földközi-tenger keleti partvidékén maradt meg, de ez a Római Birodalom része lett. Azaz mondhatjuk azt, hogy a görög-római világ a Római Birodalom keretein belül egybemosódott, és nem egy ókori szerző van, aki (habár a kettőt külön választja), de mindkettő részének vallja magát, pl. Plutarkhosz. Később, a kereszténység elterjedésével és egyedüli elfogadott vallássá válásával még kevésbé van jelentősége különválasztani a görög-római világot, mert ekkorra már egy egységes keresztény civilizációról beszélhetünk szerintem, aminek két gyökere van, a görög és a római. Éppen ezért van értelme a "görög-római" kifejezésnek, mert a kifutása egy egységes, európai civilizáció lett.