Az ókori Kína fejlettebb volt mint az antik görög-római civilizáció?

Az ókori Kína és az antik görög-római civilizációk közötti fejlettségi különbségek összehasonlítása összetett kérdés, mert mindkét kultúra más területeken volt kiemelkedő, és fejlődésük időszakai és kontextusai is különböztek.

Fejlettségi területek összehasonlítása:

Tudomány és technológia:

Ókori Kína: Az ókori Kínában számos technológiai találmány született, amelyek messze megelőzték a görög-római világot. Ilyenek voltak például az iránytű, a papír, a selyem, a lőpor és a nyomtatás. A kínaiak fejlett öntözési rendszereket és mezőgazdasági technológiákat fejlesztettek ki, valamint jelentős orvosi ismeretekkel rendelkeztek (pl. az akupunktúra és a gyógynövények használata).

Görög-római világ: A görögök és a rómaiak fejlesztették a geometriát, az aritmetikát, a filozófiát, valamint a természettudományokat. Az építkezési technológiák, például az ívek, az akvaduktok és a beton, különösen a római civilizáció technikai vívmányai voltak. A görögök nagyban hozzájárultak a csillagászathoz és az orvostudományhoz is, például Hippokratész munkássága révén.

Politikai és társadalmi rendszer:

Ókori Kína: A kínai császárság erősen központosított bürokratikus rendszert működtetett, amely Konfuciusz filozófiájára alapozódott, és nagy hangsúlyt fektetett a társadalmi rend és hierarchia fenntartására. A kínai államrendszer hosszabb ideig állt fenn viszonylag stabilan.

Görög-római világ: A görögök demokráciát (pl. Athénban) és oligarchikus rendszereket is működtettek, míg a rómaiak először köztársaságot, majd császárságot hoztak létre. A római jogi rendszer fejlett volt, és nagy hatást gyakorolt a későbbi nyugati jogrendszerekre.

Kultúra és filozófia:

Ókori Kína: Kína filozófiai rendszerei, mint a konfucianizmus, a taoizmus és a legizmus, nagy hatással voltak a társadalmi rend kialakítására. A konfucianizmus különösen fontos volt a kormányzásban és az oktatásban.

Görög-római világ: A görög filozófia – Szókratész, Platón és Arisztotelész révén – alapjaiban határozta meg a nyugati gondolkodást. A római kultúra a görög hatásokra építve saját jogi, művészeti és irodalmi hagyományokat alakított ki.

Hadsereg és infrastruktúra:

Ókori Kína: Kína nagy hadsereggel és fejlett haditechnológiával rendelkezett, beleértve az íjakat és az első lőfegyvereket. Az infrastruktúrában kiemelkedő a Nagy Fal és a fejlett útrendszerek.

Görög-római világ: A rómaiak híresek voltak a katonai stratégiájukról, a legiós rendszerről és az infrastruktúra építéséről, például az úthálózatokról és a vízvezetékekről, amelyek évszázadokig szolgálták a birodalmat.

Összegzés:

Mindkét civilizáció kiemelkedő eredményeket ért el a maga területén, de eltérő irányokban fejlődtek. Az ókori Kína technológiai találmányai és központosított politikai rendszere sok szempontból fejlettebb volt, míg a görög-római civilizáció a filozófiában, jogban és építészetben alkotott maradandót. Nehéz egyértelműen kijelenteni, hogy az egyik fejlettebb volt a másiknál, mivel eltérő területeken mutattak kiemelkedő teljesítményt.

12/12

Mindenki meríti valahonnan az ilyen ismereteket, senki sem közvetlen tapasztalásból válaszol az efféle kérdésekre.

A "görög-római" részlethez...

A görögök és rómaiak egyszerűen más nép voltak, más volt a nyelvük, más a politikai és társadalmi berendezkedésük. Az átvétel is igazából egyirányú volt a görögöktől a rómaiak felé.

Mivel a rómaiak átvették a görög kultúrát, tudományokat, filozófiát, technológiákat, orvostudományt, oktatást, hadvezetést és fegyverzetet, művészeteket, irodalmat, részben még a vallásukat is, és görög tanítókat és szakácsokat alkalmaztak, így a római kultúra nagy részben a görögöktől ered, így a hasonlóságok is nyilvánvalóak, de ettől még más népekről van szó, akiknek eltérő kultúrájuk, identitásuk, politikájuk, vallásuk és szokásaik voltak.

A "görög-római" kifejezés homogenizálja a két népet és a görögöktől származó kultúrát, tudományt, művészetet és filozófiát a rómaiak javára mutatja be.

Ha megnézzük az általános történelmi beszámolókat, akkor Róma esetén láthatóan császárokról, uralkodókról, politikáról és gyarmati hódításokról esik szó, míg a görögök esetén az embereknek a filozófusok, matematikusok és tudományos személyek jutnak eszébe. A görögöknél a szokásos történelmi közlések nem uralkodókról szólnak, hanem tudományokról, művészetről, matematikáról, filozófiáról, színházakról, irodalomról, demokráciáról. Ez azért is van így, mert a görögök képviselték a kultúrát, a rómaiak meg annak átvételét és az uralkodókat, a területi hódítást és a bürokráciát. Nem véletlen, hogy kevesebbet hallani görög uralkodókról, mint rómairól, és nem véletlenül nem hallani római matematikusokról, hanem inkább görög matematikusokról hallunk.

A leghíresebb görög nevek valahogy úgy alakulnak, hogy: Homérosz, Thalész, Püthagorasz, Szophoklész, Hippokratész, Hérodotosz, Szókratész, Pheidiasz, Platón, Arisztotelész, Arkhimédész, Eukleidész, Ptolemaiosz, és vannak kivételek, mint államférfiak is a listában I. Leonidasz, Periklész és Nagy Sándor személyében.

A leghíresebb rómaiak pedig főként császárok, hadvezérek és politikusok néhány történésszel és filozófussal, íróval karöltve: Julius Caesar, Marcus Antoius, Augustus, Tiberius, Caligula, Claudius, Nero, Traianus, Hadrianus, Titus, I. Constantinus, és a rómaiaknál is vannak közismert kivételek, akik nem állami tisztségükről ismertek, mint Marcus Aurelius római császár filozófus és író, Tacitus történész, Horatius pedig ismert költő.

A hellén kultúra, tudomány stb. átöröklődése a következő korokra úgy történt meg, hogy a Római Birodalom politikai keretében tovább éltek ezek. Szoktuk azt mondani, hogy az európai civilizáció bölcsője az ókori Hellász. Viszont maga az európai civilizáció a Római Birodalom politikai keretei között teremtődött meg, enélkül Európa ma csak egy kontinens lenne. De amikor ma azt mondjuk, hogy valami "európai", a mai ember nem a kontinensre gondol, ez nem csak egy földrajzi kategória, hanem egy ennél tágabb, civilizációs fogalom. Ezt a civilizációs értelemben vett Európát teremtette meg a Római Birodalom.

Nyilván különbséget kell tenni a görögök és rómaiak között, de a Római Birodalom keretén belül ez a kettő szimbiózisban élt egymással. A rómaiak rengeteg dolgot (amiket felsoroltál) átvettek tőlük, viszont a Római Birodalom kerete nélkül minden, amit a görögök elértek, elenyészett és feledésbe merült volna és nem sok hatása lenne a mai világra. Így viszont az ókori Hellász a mai európaiság bölcsője...

Legjobb példa erre a görög Plutarkhosz, aki külön kezelte a rómaiakat és a görögöket, magát görögnek tartotta, de ugyanakkor a Római Birodalom alattvalójának is, ilyen módon viszont rómainak. Éppen ezért van létjogosultsága a "görög-római" civilizáció kifejezésnek, főleg annak a fényében, hogy a kereszténység ennek a görög-római kulturális és politikai keretrendszerében fejlődik ki később. A középkori kultúra felől nézve az antikvitás eredményei görög-római eredmények, az európai antik kultúra, művészet, filozófia, politika, hadászat stb. egyszerre római és görög. Rövidebben: amit antiknak tartunk a későbbi korokból nézve (tehát amikor azt mondjuk, hogy az "antik világ"), az egyszerre ókori római és görög is.

Hm... Ez feltevés és bizonyíthatatlan:

"a Római Birodalom kerete nélkül minden, amit a görögök elértek, elenyészett és feledésbe merült volna és nem sok hatása lenne a mai világra."