A Római Birodalom volt az utolsó olyan hatalom, amely jól ismerte a néplélektant, és tudta, hogyan kell bánni az emberekkel?
"A negyedik birodalom olyan lesz, mint a vas; miként a vas mindent összetör és összezúz, úgy fogja ez összetörni és összezúzni amazokat mind." (Dán 2,40)
Dániel jövendölését a régi magyarázók a Római Birodalomra vonatkoztatták. Függetlenül attól, hogy a leírás tényleg Rómára vonatkozik-e, mindenképpen kapcsolatot mutat vele. És itt látnunk kell egy nagyon fontos dolgot.l: Róma kiválóan ismerte a néplélektant.
Miért mondom ezt?
A 21. századi ember elpuhult. Próbál mindent "szépen" megoldani, aminek az az eredménye, hogy már a bűnözőknek is jogaik vannak, és sok esetben nen kapnak olyan büntetést, mint amilyet érdemelnének. Az emberek azonban nem élnek, hanem visszaélnek a szép bánásmódddal, mert az emberi természet borzasztóan önző.
Róma kiváló pszichológus volt. Ugyanis felismerte, hogy az embereknek tényleg békére van szükségük (és ezt igyekezett fenntartani - lásd: Pax Romana) ugyanakkor nem ragaszkodott erősen a béke eszközéhez, ha a lázadók ellen fel kellett lépni. Róma lelkében ott volt a vaskeménység is. Mindent összetört és összezúzott, nagyon kegyetlenül bánt az emberekkel. Amint Josephus elmeséli nekünk, a jeruzsálemi templom ostrománál a római katonák annyira megvadultak, hogy Titus (a parancsnok, későbbi császár) parancsának sem engedelmeskedtek, hanem tovább folytatták az ostromot, a parancsnok akarata ellenére...
Igen, ez a kettősség - a béke szeretete, és a vaskeménység - az, amely Rómát soha nem látott sikerek fölé emelte.
Amint Vegilius mondja:
"Ám a te mesterséged, római, az, hogy uralkodj,
El ne feledd – hogy békés törvényekkel igazgass,
És kíméld, aki meghódolt, de leverd, aki lázad!
Béke és harc.
Szeretet és gyűlölet.
Igen, ez kell az embereknek.
Látniuk kell, hogy békében kell élni, de ugyanakkor vaskeménységgel kell megtorolni a bűnt.
Nincs kegyelem a bűnösnek.
Ez Róma tanítása, amely elvezet az igaz társadalomhoz.
válasza: válasza:
válasza:# 31 # 32
Valóban, bevallom néha itt élem ki a frusztrációmat.
Kétségtelenül túltoltam a biciklit, mert Napóleon valóban jelentős szerepet biztosított a vértes (kürasszír) és karabélyos (elit vértes) lovasságnak, sőt több ezredből álló, csapásmérő lovashadtesteket szervezett.
Azt viszont fenntartom, hogy a korszakban (1525 után) az európai hadviselésben a gyalogság szerepe a döntő.
válasza: válasza:# 34
Nem csak emiatt.
A zártrendben felállt nagy gyalogsági alakzatokat a puskák tűzereje és a szuronyerdő miatt nem tudta önmagában megbontani a lovasság, még koncentrált lovassági tömegtámadással sem. Lásd Waterloo.
Minimum erős tüzérségi előkészítés kellett a sikeres lovassági rohamhoz, hogy az megbontsa a zárt gyelogsági alakzatokat.
Vagy a csata hevében már szétbontakozott gyalogság ellen lehetett még hatékony a lovassági tömegroham.
válasza:# 34
Neillands, Robin: Wellington és Napóleon. Hadjáratok, csaták c. könyve volt kamaszkoromban élmény ezen a téren.
válasza: válasza: válasza:# 37
Napóleon lovassága valóban megroppant az oroszországi hadjárat iszonyú veszteségei miatt. Plusz mert elveszítette a hozzáférést a kelet-európai nagy lótenyésztő vidékekhez. A francia lovasság lóanyagának nagy részét az Osztrák Császárságból szerezte be, Ausztria viszont hadba lépett Napóleon ellen, így ez a forrás bezárult, nem lehetett osztrák lóimporttal pótolni az oroszországi veszteségeket.
Az 1813-as drezdai csatában a 215 000 fős osztrák-orosz-porosz haderőből 24 000 fő esett hadifogságba, és 14 000 fő esett el, vagy sebesült meg. Tehát nem az egész gyalogság adta meg magát.
A szövetséges haderő a drezdai veresége után sem roppant meg és továbbra is harcképes maradt. Nem volt döntő kudarc, sőt, még a franciák szinte nem tudták pótolni a drezdai 10 000 fős veszteségüket, addig a szövetségesek napról napra erősebbek lettek a beérkező tartalékaikkal.
válasza:# 38
Ha érdekel a svéd téma, akkor van egy jó összefoglaló könyvem, amely részletesen foglalkozik a svéd nagyhatalommal és annak hadseregével.
Frost, Robert L.: The Northern Wars: War, State and Society in Northeastern Europe, 1558 - 1721
Anank idején kötelező olvasmány volt az egyetemen és lementettem, később hátha kellesz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!