A Római Birodalom volt az utolsó olyan hatalom, amely jól ismerte a néplélektant, és tudta, hogyan kell bánni az emberekkel?
"A negyedik birodalom olyan lesz, mint a vas; miként a vas mindent összetör és összezúz, úgy fogja ez összetörni és összezúzni amazokat mind." (Dán 2,40)
Dániel jövendölését a régi magyarázók a Római Birodalomra vonatkoztatták. Függetlenül attól, hogy a leírás tényleg Rómára vonatkozik-e, mindenképpen kapcsolatot mutat vele. És itt látnunk kell egy nagyon fontos dolgot.l: Róma kiválóan ismerte a néplélektant.
Miért mondom ezt?
A 21. századi ember elpuhult. Próbál mindent "szépen" megoldani, aminek az az eredménye, hogy már a bűnözőknek is jogaik vannak, és sok esetben nen kapnak olyan büntetést, mint amilyet érdemelnének. Az emberek azonban nem élnek, hanem visszaélnek a szép bánásmódddal, mert az emberi természet borzasztóan önző.
Róma kiváló pszichológus volt. Ugyanis felismerte, hogy az embereknek tényleg békére van szükségük (és ezt igyekezett fenntartani - lásd: Pax Romana) ugyanakkor nem ragaszkodott erősen a béke eszközéhez, ha a lázadók ellen fel kellett lépni. Róma lelkében ott volt a vaskeménység is. Mindent összetört és összezúzott, nagyon kegyetlenül bánt az emberekkel. Amint Josephus elmeséli nekünk, a jeruzsálemi templom ostrománál a római katonák annyira megvadultak, hogy Titus (a parancsnok, későbbi császár) parancsának sem engedelmeskedtek, hanem tovább folytatták az ostromot, a parancsnok akarata ellenére...
Igen, ez a kettősség - a béke szeretete, és a vaskeménység - az, amely Rómát soha nem látott sikerek fölé emelte.
Amint Vegilius mondja:
"Ám a te mesterséged, római, az, hogy uralkodj,
El ne feledd – hogy békés törvényekkel igazgass,
És kíméld, aki meghódolt, de leverd, aki lázad!
Béke és harc.
Szeretet és gyűlölet.
Igen, ez kell az embereknek.
Látniuk kell, hogy békében kell élni, de ugyanakkor vaskeménységgel kell megtorolni a bűnt.
Nincs kegyelem a bűnösnek.
Ez Róma tanítása, amely elvezet az igaz társadalomhoz.
Én meg úgy látom, szereted kiforgatni a másik ember szavait és kitalálni egy hazugságot, hogy a másik mit mondott, majd előadni, hogy az hülyeség.
1. nem állítottam olyat, hogy nehézpáncélos lovassággal rendelkeztek. Én azt írtam, nem csak könnyűlovas, lovasíjász haderővel rendelkeztek.
2. a mongol haderő európai várakkal csak rablóhadjáratok során találkozott, amiket ostromgépek híján nem is próbáltak megostromolni. Kifejezetten hódító háború nem indult Európa ellen a mongolok részéről, illetve úgy voltak vele, ha egy sima potyázó sereg elég, akkor meghódítják, ha nem, akkor sincs baj. Azt elfogadom, hogy a kínai és muszlim ostromgépek kevésbé hatékonyak lettek volna kővárak ellen, de ez pusztán feltételezés, mivel ilyen ostromra soha nem került sor.
A másik állítással pedig továbbra sem értek egyet, mármint ahogy korábban fogalmaztál, mer abban a formában nem igaz. A lovasság szerepe a kézi tűzfegyverek tömeges alkalmazása miatt csökkent le, nem azért, mert római vagy görög mintára alkalmazták a gyalogságot. Tűzfegyverek nélkül a gyalogság alapvetően kiszolgáltatott a lovassággal szemben, és a zárt hadrendet ideig-óráig tudják tartani, ahogy ez sok csatában be is bizonyosodott, amikor lovasság ellen kellett harcolniuk. A másik ok a lovasság szerepének csökkenése miatt a nagyobb költség és a komolyabb kiképzés volt, mégis nemhiába erőltették a legnagyobb modern hadvezérek is a lovasságot (Gusztáv Adolf, XII. Károly, Napóleon), mert tudták, átütő erőként működik, valamint a kegyelemdöfést is velük lehet bevinni.
# 21
Te tényleg nem ismered a hadtörténetet.
IDÉZLEK: "A lovasság szerepe a kézi tűzfegyverek tömeges alkalmazása miatt csökkent le, nem azért, mert római vagy görög mintára alkalmazták a gyalogságot. Tűzfegyverek nélkül a gyalogság alapvetően kiszolgáltatott a lovassággal szemben, és a zárt hadrendet ideig-óráig tudják tartani, ahogy ez sok csatában be is bizonyosodott, amikor lovasság ellen kellett harcolniuk."
De, pontosan görög-római mintára alkalmazták a gyalogságot, zárt alakzatban, tömegerőben.
Hát, a középkortól a kora újkorig, még a lőfegyverek széleskörű elterjedése előtt a svájci gyalogság Gewalthaufen-jei rendszeresen lemészárolták a fényes lemezvértées lovasságból álló lovagseregeket.
A zártrendi harcászatot folytató svájci gyalogság - Európa legjobban keresett, legjobban fizetett zsoldosai - konkrétan legyőzhetetlennek bizonyult a nehézpáncélos lemezvértées lovasság számára.
Például Morat (1476), vagy Nancy (1477) nem mond neked semmit? Pedig kellene.
Ajaj... úgy látom szövegértelmezési problémáid vannak, de sajnos azzal nem tudok mit kezdeni, ha nem érted a magyar nyelvet... Nem mondtam olyat, hogy nem úgy alkalmazták...
Amiről te beszélsz, az a lovagkor végét jelentette, nem a lovasságét. :D Olyan példákat hozol, amik teljesen másra utalnak. :D
# 21
IDÉZLEK: "A másik ok a lovasság szerepének csökkenése miatt a nagyobb költség és a komolyabb kiképzés volt, mégis nemhiába erőltették a legnagyobb modern hadvezérek is a lovasságot (Gusztáv Adolf, XII. Károly, Napóleon), mert tudták, átütő erőként működik, valamint a kegyelemdöfést is velük lehet bevinni."
Na itt a baj.
Ugyanis mind a svédek, mind Napóleon hadviselése a gyalogságon alapult.
Napóleon hadviselésének alapja a zárt, zászlóaljoszlopokban végrehajtott gyalogsági támadás, melyet előrevetett, laza csatárláncban szétbontakozott könnyűgyalogság (voltigeur-ök) fedeznek, félelémetes tüzérségi előkészítés támogat, a lovasság jelentősége másodlagos.
# 23
IDÉZLEK: "Amiről te beszélsz, az a lovagkor végét jelentette, nem a lovasságét. :D Olyan példákat hozol, amik teljesen másra utalnak. :D"
KORÁBBAN MIT ÁLLÍTOTTÁL: "Tűzfegyverek nélkül a gyalogság alapvetően kiszolgáltatott a lovassággal szemben, és a zárt hadrendet ideig-óráig tudják tartani, ahogy ez sok csatában be is bizonyosodott, amikor lovasság ellen kellett harcolniuk."
Szánalmas az érvelésed.
Megcáfoltalak, mert a svájci GYALOGOSOK a középkortól a kora újkorig szinte MINDIG GYŐZTEK a lovasságon alapuló hadseregek ellen.
# 23
Az európai hadtörténetben 1525 után nagyon kevés olyan csata - főerők összecsapása - van, amelyet nem a gyalogság harca döntött el.
Ha neked lenne igazad, tele lenne az európai hadtörténet 1525 után nagy csatákkal, amelyeket a lovasság döntött el, de viszonylag csak kevés ilyen akad.
Azt hittem leesek a székről, amikor le merted írni azt a hülyeséget, hogy Napóleon harcászata a lovasságon alapult.
Nem egészen. Gusztáv Adolf és Napóleon hadviselése is a különböző fegyvernemek összehangolt, egymást támogató, közös fellépésére épült. Mindenkinek megvolt a szerepe. A tüzérség lőtte az ellenséges tüzérséget, valamint megbontotta az ellenséges gyalogságot és lovasságot. A nehézlovasság felvolt szerelve tűzfegyverekkel, de a fő fegyverük a kard volt, amivel az ellenséges lovasságot, valamint a gyalogságot (oldalba kapva vagy amikor már megbomlott) pusztították, a könnyűlovas alakulatok pedig zavarták az ellenséges mozdulatokat, valamint az ellenség megzavarása után szintén harcba bocsátkoztak.
Én a lovasságról általánosságban beszéltem. Te kiragadtál egy típust ebből, a lovagi sereget a svájci szálfegyveresek ellen.
A murteni csata egyrészt tele volt bakival... nem volt felderítés, mikor a svájciak a lovagokra rontottak, azok nagyrésze még gatyában állt, páncél sem volt rajtuk, a nancyinél pedig 20ezer svájci nézett szembe 6ezer lovaggal. Ettől függetlenül a lovagkor és a lovagi típusú nehézlovasság vége valóban eljött, de a lovasság még pár száz évig igencsak fontos fegyvernem maradt. :D
"Azt hittem leesek a székről, amikor le merted írni azt a hülyeséget, hogy Napóleon harcászata a lovasságon alapult."
Látod, már megint hazudsz. :D Ilyet én nem írtam... Szerintem neked nagyon komoly gondod van a szövegértelmezéssel... :D
# 27
IDÉZLEK: "Nem egészen. Gusztáv Adolf és Napóleon hadviselése is a különböző fegyvernemek összehangolt, egymást támogató, közös fellépésére épült. Mindenkinek megvolt a szerepe. A tüzérség lőtte az ellenséges tüzérséget, valamint megbontotta az ellenséges gyalogságot és lovasságot. A nehézlovasság felvolt szerelve tűzfegyverekkel, de a fő fegyverük a kard volt, amivel az ellenséges lovasságot, valamint a gyalogságot (oldalba kapva vagy amikor már megbomlott) pusztították, a könnyűlovas alakulatok pedig zavarták az ellenséges mozdulatokat, valamint az ellenség megzavarása után szintén harcba bocsátkoztak."
A gyalogság mellett mind a lovasság, mind a tüzérség csak kiegészítő szerepet játszik, a gyalogság az alap. Az, hogy összfegyvernemiség van, nem azt jelenti, hogy az egyes komponensek egyenértékűek.
Napóleonnál a fő csapásmérő erő a gyalogság. A gyalogság feladata a csatadöntés.
# 27
IDÉZLEK: "Én a lovasságról általánosságban beszéltem. Te kiragadtál egy típust ebből, a lovagi sereget a svájci szálfegyveresek ellen."
Mókuska!
A lovasság ÁLTALÁBAN nem volt képes legyőzni a a zártrendi gyalogságot 1525 után a főerők európai ütközeteiben.
Waterloo-nál a francia lovasság támadása összeomlott a brit gyalogsági négyszögeken. Zárt rendben álló, fegyelmezett gyalogság ellen a lovasság önmagában esélytelen volt a napóleoni háborúk idején.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!