Budapest igazi nyomorvárosnak számított az átlagembernek a Monarchia alatt? A magyar fővárosi lakásokban laktak a legzsúfoltabban, ha más fővárosokkal összevetjük. 6 személy jutott egy szobára ami a korszakban is sokkoló volt.
"Southamptonban nem laktak az I.VH előtt hatan egy szobában..."
Ez akkor igencsak ellentmond az elképzelésednek.
"Állításom kb. olyasmi, hogy nem létezik hegy völgy nélkül."
Egy konvex alakú magányos hegyhez nem feltétlen tartozik völgy.
"A globális hozzájárulás a világ GDP-jéhez (PPP) régiónként 1 CE-től 2003-ig Angus Maddison becslései szerint. Egészen a 18. századig Kína és India volt a két legtermékenyebb régió."
A gazdasági fejlettséget GDP / per Főben mérik, és ebben India (az egész terület) valamint Kína nagyon le volt maradva a nyugathoz képest a 13.századtól fogva.
Library of Congress
Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtára
"Amerika a munkahelyen" 1894-1915
"Az 1894 és 1915 közötti időszak a változások, a nyugtalanság és a gazdasági bizonytalanság időszaka volt az Egyesült Államok munkásai számára. Az iparosodás a polgárháború után az Egyesült Államokban nagyrészt ellenőrizetlenül növekedett, új munkahelyeket és új problémákat teremtve egyszerre. A bevándorlás soha nem látott mértékben folytatódott, különösen Kelet- és Dél-Európából, örökre megváltoztatva a munkaerő összetételét."
"A munkásság és a vezetőség közötti viták elterjedtek."
"Az 1890-es években a városok növekedtek, ahogy egyre több amerikai vállalt városi ipari munkát. ... Ez a tendencia az agrárosabb életmódról a bérmunkára való elmozdulást jelezte. A bevándorlók általában a városokba érkeznek, és ott vállaltak gyári munkát, hogy megéljenek. A munkásosztálybeli és bevándorló családoknak gyakran sok családtagnak, köztük nőknek és gyerekeknek kellett gyárakban dolgoznia a túléléshez."
"A gyárakban gyakran kemények voltak a munkakörülmények. Az órák hosszúak voltak, jellemzően napi tíz-tizenkét óra. A munkakörülmények gyakran nem voltak biztonságosak, és halálos balesetekhez vezettek."
"A munkások a gyakran megalázó munkakörülményeik ellen kollektív csoportokba és szakszervezetekbe tömörülve küzdöttek."
"A munkásság zavargásának ebben az időszakában ezeknek a csoportoknak számos tagja politikailag radikális volt, és támogatta az anarchizmust, a kommunizmust és a szocializmust, mint a változás eszközét. Az ilyen csoportok sztrájkokat és bojkottokat szerveznének annak érdekében, hogy a vezetőség engedelmeskedjen követeléseiknek. Korai éveikben azonban ezek a munkáscsoportok ritkán voltak sikeresek, mivel a tőkések gyakran folyamodtak állami támogatáshoz, hogy politikájukat a munkásokkal szemben érvényesítsék."
"Az ipart ért kritikákra válaszul néhány vállalat bevezette a „jóléti kapitalizmust”, amely különleges juttatásokat adott az alkalmazottaknak a lojalitás biztosítására és a szakszervezetek létrehozásának megakadályozására. Egyes juttatások közé tartozott a támogatott lakhatás, a könyvtárak és az alkalmazottak társasági klubjai."
"Egy fejlemény ebben az időszakban az volt, hogy nők egyre többet dolgoztak otthonuktól távol. Azonban a társadalom korlátozott választási lehetőségeket diktált számukra. A nők számára akkoriban leggyakrabban tiszteletreméltónak tartott foglalkozások közé tartozott a gyári munka, gyakran a ruha- vagy textilipar, a tanítás, az ápolás, a háztartási szolgálat, az áruházakban végzett munka vagy az irodai munka. A nők kevesebb fizetést kaptak, mint a férfiak, még akkor is, ha ugyanazokat a munkákat végzik, mivel a férfiakat családfenntartónak tekintették, és úgy gondolták, hogy a nők jobban megfelelnek a háztartásnak (annak ellenére, hogy sok nő egész életében az otthonon kívül dolgozott)."
A kérdésben valóban Budapest szerpel, viszont a 3-as válasz és talán a linkelt könyv is úgy állítja be, mintha Nyugat-Európában jobb lett volna a helyzet. Általános történelmi ismeret az ipari forradalom lakhatási, életkörülményi, étkezési és egészségügyi dolgai egész Európa-szerte. Nem állíthatjuk be úgy, mintha ez Magyarország sajátossága lett volna.
Persze nem lehet hibáztatni senkit egy nem túl jól összerakott könyv (stb) esetén - ez tény.
Egy másik példa ha segít tájékozódni.
History.com
"Az ipari forradalom negatív hatásai"
"Miközben az ipari forradalom új lehetőségeket és gazdasági növekedést teremtett, szennyezést és akut nehézségeket is okozott a munkavállalóknak."
"Sokan vidékről gyorsan fejlődő városokba költöztek, ahol gépekkel teli gyárakban dolgoztak. ... A történészek azt mondják, hogy ezek közül a problémák közül sok továbbra is fennállt és tovább nőtt a második ipari forradalomban , a gyors változások másik időszakában, amely az 1800-as évek végén kezdődött."
"1. Borzalmas életkörülmények a dolgozók számára"
"Ahogy a városok növekedtek az ipari forradalom idején, nem volt elég lakás az összes új lakos számára, akik a sivár belvárosi negyedekbe szorultak, mivel a tehetősebb lakosok a külvárosokba menekültek. Az 1830-as években Dr. William Henry Duncan, az angliai Liverpool állam egészségügyi tisztviselője felmérte az életkörülményeket , és megállapította, hogy a város lakosságának egyharmada olyan házak pincéiben él, amelyek földpadlójúak, és nincs szellőzés vagy higiénia. Akár 16 ember élt egyetlen szobában, és osztoztak egy helyen. A tiszta víz hiánya és az alagsori pöcegödrök szennyvízzel túlcsorduló ereszcsatornái miatt a dolgozók és családjaik kiszolgáltatottá váltak olyan fertőző betegségeknek, mint a kolera."
"2. Rossz táplálkozás"
"James Phillips Kay orvos és szociális reformer „A manchesteri gyapotgyártásban alkalmazott munkásosztályok erkölcsi és fizikai állapota ” című 1832-es tanulmányában leírta a brit iparváros alacsony fizetésű munkásainak csekély étrendjét, akik egy reggeliből éltek . tea vagy kávé egy kis kenyérrel, és egy déli étkezés, amely jellemzően főtt burgonyából, olvasztott sertészsírból és vajból állt, néha néhány darab sült zsíros szalonnával. A munka végeztével a munkások megihattak még egy kis teát, „gyakran keverve. szeszes itallal” és egy kis kenyér, vagy megint zabpehely és krumpli. Kay azt írta, hogy az alultápláltság következtében a dolgozók gyakran szenvedtek gyomor- és bélproblémákkal, lefogytak, és bőrük „sápadt, ólomszínű vagy sárga árnyalatú volt”."
"3. Stresszes, nem kielégítő életmód"
"4. Veszélyes munkahelyek"
"5. Gyermekmunka"
"6. A nők elleni diszkrimináció"
Kedves kérdező!
Nemrég még az 1914 előtti Nagy-Britannia volt nyomortanya neked és lelkesen bizonygattad, hogy annak ellenére, hogy a brit GDP/fő magasan felülmúlta a németet, a németekhez képest a britek szegények voltak.
:DDDDDDD
# 32
Igen, mert privátban is elküldte nekem a kérdését.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!