Budapest igazi nyomorvárosnak számított az átlagembernek a Monarchia alatt? A magyar fővárosi lakásokban laktak a legzsúfoltabban, ha más fővárosokkal összevetjük. 6 személy jutott egy szobára ami a korszakban is sokkoló volt.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
"Southamptonban nem laktak az I.VH előtt hatan egy szobában..."
Ez akkor igencsak ellentmond az elképzelésednek.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
"Állításom kb. olyasmi, hogy nem létezik hegy völgy nélkül."
Egy konvex alakú magányos hegyhez nem feltétlen tartozik völgy.
"A globális hozzájárulás a világ GDP-jéhez (PPP) régiónként 1 CE-től 2003-ig Angus Maddison becslései szerint. Egészen a 18. századig Kína és India volt a két legtermékenyebb régió."
A gazdasági fejlettséget GDP / per Főben mérik, és ebben India (az egész terület) valamint Kína nagyon le volt maradva a nyugathoz képest a 13.századtól fogva.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Library of Congress
Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtára
"Amerika a munkahelyen" 1894-1915
"Az 1894 és 1915 közötti időszak a változások, a nyugtalanság és a gazdasági bizonytalanság időszaka volt az Egyesült Államok munkásai számára. Az iparosodás a polgárháború után az Egyesült Államokban nagyrészt ellenőrizetlenül növekedett, új munkahelyeket és új problémákat teremtve egyszerre. A bevándorlás soha nem látott mértékben folytatódott, különösen Kelet- és Dél-Európából, örökre megváltoztatva a munkaerő összetételét."
"A munkásság és a vezetőség közötti viták elterjedtek."
"Az 1890-es években a városok növekedtek, ahogy egyre több amerikai vállalt városi ipari munkát. ... Ez a tendencia az agrárosabb életmódról a bérmunkára való elmozdulást jelezte. A bevándorlók általában a városokba érkeznek, és ott vállaltak gyári munkát, hogy megéljenek. A munkásosztálybeli és bevándorló családoknak gyakran sok családtagnak, köztük nőknek és gyerekeknek kellett gyárakban dolgoznia a túléléshez."
"A gyárakban gyakran kemények voltak a munkakörülmények. Az órák hosszúak voltak, jellemzően napi tíz-tizenkét óra. A munkakörülmények gyakran nem voltak biztonságosak, és halálos balesetekhez vezettek."
"A munkások a gyakran megalázó munkakörülményeik ellen kollektív csoportokba és szakszervezetekbe tömörülve küzdöttek."
"A munkásság zavargásának ebben az időszakában ezeknek a csoportoknak számos tagja politikailag radikális volt, és támogatta az anarchizmust, a kommunizmust és a szocializmust, mint a változás eszközét. Az ilyen csoportok sztrájkokat és bojkottokat szerveznének annak érdekében, hogy a vezetőség engedelmeskedjen követeléseiknek. Korai éveikben azonban ezek a munkáscsoportok ritkán voltak sikeresek, mivel a tőkések gyakran folyamodtak állami támogatáshoz, hogy politikájukat a munkásokkal szemben érvényesítsék."
"Az ipart ért kritikákra válaszul néhány vállalat bevezette a „jóléti kapitalizmust”, amely különleges juttatásokat adott az alkalmazottaknak a lojalitás biztosítására és a szakszervezetek létrehozásának megakadályozására. Egyes juttatások közé tartozott a támogatott lakhatás, a könyvtárak és az alkalmazottak társasági klubjai."
"Egy fejlemény ebben az időszakban az volt, hogy nők egyre többet dolgoztak otthonuktól távol. Azonban a társadalom korlátozott választási lehetőségeket diktált számukra. A nők számára akkoriban leggyakrabban tiszteletreméltónak tartott foglalkozások közé tartozott a gyári munka, gyakran a ruha- vagy textilipar, a tanítás, az ápolás, a háztartási szolgálat, az áruházakban végzett munka vagy az irodai munka. A nők kevesebb fizetést kaptak, mint a férfiak, még akkor is, ha ugyanazokat a munkákat végzik, mivel a férfiakat családfenntartónak tekintették, és úgy gondolták, hogy a nők jobban megfelelnek a háztartásnak (annak ellenére, hogy sok nő egész életében az otthonon kívül dolgozott)."
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
A kérdésben valóban Budapest szerpel, viszont a 3-as válasz és talán a linkelt könyv is úgy állítja be, mintha Nyugat-Európában jobb lett volna a helyzet. Általános történelmi ismeret az ipari forradalom lakhatási, életkörülményi, étkezési és egészségügyi dolgai egész Európa-szerte. Nem állíthatjuk be úgy, mintha ez Magyarország sajátossága lett volna.
Persze nem lehet hibáztatni senkit egy nem túl jól összerakott könyv (stb) esetén - ez tény.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Egy másik példa ha segít tájékozódni.
History.com
"Az ipari forradalom negatív hatásai"
"Miközben az ipari forradalom új lehetőségeket és gazdasági növekedést teremtett, szennyezést és akut nehézségeket is okozott a munkavállalóknak."
"Sokan vidékről gyorsan fejlődő városokba költöztek, ahol gépekkel teli gyárakban dolgoztak. ... A történészek azt mondják, hogy ezek közül a problémák közül sok továbbra is fennállt és tovább nőtt a második ipari forradalomban , a gyors változások másik időszakában, amely az 1800-as évek végén kezdődött."
"1. Borzalmas életkörülmények a dolgozók számára"
"Ahogy a városok növekedtek az ipari forradalom idején, nem volt elég lakás az összes új lakos számára, akik a sivár belvárosi negyedekbe szorultak, mivel a tehetősebb lakosok a külvárosokba menekültek. Az 1830-as években Dr. William Henry Duncan, az angliai Liverpool állam egészségügyi tisztviselője felmérte az életkörülményeket , és megállapította, hogy a város lakosságának egyharmada olyan házak pincéiben él, amelyek földpadlójúak, és nincs szellőzés vagy higiénia. Akár 16 ember élt egyetlen szobában, és osztoztak egy helyen. A tiszta víz hiánya és az alagsori pöcegödrök szennyvízzel túlcsorduló ereszcsatornái miatt a dolgozók és családjaik kiszolgáltatottá váltak olyan fertőző betegségeknek, mint a kolera."
"2. Rossz táplálkozás"
"James Phillips Kay orvos és szociális reformer „A manchesteri gyapotgyártásban alkalmazott munkásosztályok erkölcsi és fizikai állapota ” című 1832-es tanulmányában leírta a brit iparváros alacsony fizetésű munkásainak csekély étrendjét, akik egy reggeliből éltek . tea vagy kávé egy kis kenyérrel, és egy déli étkezés, amely jellemzően főtt burgonyából, olvasztott sertészsírból és vajból állt, néha néhány darab sült zsíros szalonnával. A munka végeztével a munkások megihattak még egy kis teát, „gyakran keverve. szeszes itallal” és egy kis kenyér, vagy megint zabpehely és krumpli. Kay azt írta, hogy az alultápláltság következtében a dolgozók gyakran szenvedtek gyomor- és bélproblémákkal, lefogytak, és bőrük „sápadt, ólomszínű vagy sárga árnyalatú volt”."
"3. Stresszes, nem kielégítő életmód"
"4. Veszélyes munkahelyek"
"5. Gyermekmunka"
"6. A nők elleni diszkrimináció"
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Kedves kérdező!
Nemrég még az 1914 előtti Nagy-Britannia volt nyomortanya neked és lelkesen bizonygattad, hogy annak ellenére, hogy a brit GDP/fő magasan felülmúlta a németet, a németekhez képest a britek szegények voltak.
:DDDDDDD
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
# 32
Igen, mert privátban is elküldte nekem a kérdését.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!