Budapest igazi nyomorvárosnak számított az átlagembernek a Monarchia alatt? A magyar fővárosi lakásokban laktak a legzsúfoltabban, ha más fővárosokkal összevetjük. 6 személy jutott egy szobára ami a korszakban is sokkoló volt.

Néhány további vizsgálati szempontot tegyünk hozzá.

- Ez egy feminista történelem írás és hát a nők kutatása a történelemben nyilvánvalóan számít (ugyanúgy, mint a férfiaké), viszont egyoldalúan kétséges a hitelessége és felveti az elfogultság lehetőségeit. Vegyük a felvetéseket részleteknek és vizsgálati pontoknak és nézzük meg mit lehet még tudni ezekről.

- Magyarország helyett jobb rálátst ad a Közép- és Kelet-Európa összevetése Nyugat-Európával és szélesebb lesz a látókör (vagyis egész Európát nézve pontosíthatunk).

- Valamint érdemes időben is átnézni a középkor kezdetétől egészen a jelenig.

- A magyarországi viszonyok önmagunkban nem közlik, hogy ugyanazok nyugaton hogyan alakultak és homályos nyugatista (nyugatcentrikus) feltételezéekbe, elképzelésekbe viszi az olvasót.

- Lényeges az is, hogy a mai nyugat-kelet gazdasági viszonyokat a történelem minden időszakára vetíteni önmagában is téves és szintén egy közkeletű nyugat centrikus történelem tárgyalási tévedés.

- A mai értelemben vett nyugati gazdasági növekedés elindulását ma a történészek a 15. és 16. századra teszik, amikor a transzkontinentális gyarmatosítás is beindult. Bár egy további gyorsulás az iparosodáskor kezdődött.

- Érdemes legalább általánosan megnézni úgy egyáltalán Ázsia és Európa gazdaságát az ókorban és középkorban majd az újkorban is. Ázsia bőven Európa gazdaságának a 2-3-szorosát tette ki! A "Great Divergence" vagy "European miracle" ("Nagy Elágazás") kifejezés alapján is lehet elemzéseket kereseni a témában.

Diagram:

"A globális hozzájárulás a világ GDP-jéhez (PPP) régiónként 1 CE-től 2003-ig Angus Maddison becslései szerint. Egészen a 18. századig Kína és India volt a két legtermékenyebb régió."

[link]

( [link] )

- Egy főre jutó jövedelem 1960-as dollár értékkel számolva (előbbi linkről):

Franciaország 1800 - 240 dollár

Kelet-Európában 1800 - 177 dollár

- "Şevket Pamuk és Jan-Luiten van Zanden azt is kimutatják, hogy az ipari forradalom idején az 1870-es évek előtt alig emelkedett az életszínvonal Nyugat-Európában, mivel a nominálbérek növekedését aláásta az élelmiszerárak emelkedése. Az életszínvonal jelentős emelkedése csak 1870 után kezdődött, amikor az olcsó élelmiszerek érkeztek Amerikából." (szintén előbbi link)

És egy GDP globális diagram 1500 és 1950 között:

[link]

- Európában a nyugat gazdaságilag korlátozta a keleti területeket maga felé billentve a gazdasági és kereskedelmi eszközöket, szóval nyugatra is lehet mutogatni és nem a régiók sajátosságaira. Ez sem mellőzhető a kérdésben.

- A kérdésbeli időszak 1900 környéke és akkor itt egy jövedelmi diagram a korszakról. Látható ezen is, hogy a jövedelmeknek 1800 környékén bár volt egy kis különbsége, de nem annyira tértek még el és utána történt a lényegi változás.

"Az egy főre jutó GDP becslése (1960 USA-dollárban kifejezve) az európai nagyhatalmakra 1830 és 1890 között"

[link]

Ez amúgy részletesebb lista ha érdekel.

A régiók listája az egy főre jutó múltbeli GDP (PPP) szerint - wiki

Egy főre jutó GDP 1990-es dollárban mérve

1870-ben (nyugat a duplája kb):

Nyugat-európai átlag 1960 $

Kelet-Európa 937 $

( [link] )

A bérlés viszont úgy tűnik egy téves és nem utánanézett és hiányos adaton alapul. Idézet a linkedből - Budapestre értve 1901-ben: "Minden harmadik lakos albérlő, jó esetben bérlő volt."

Lakhatás az Egyesült Királyságban - wiki

Bérlés 1900 és 1939 között /

"A magánbérleti piac a háború előtt 90% -át biztosította a lakásoknak. ... 1938-ra csak a lakáskészlet 58% -át fedte." (Megj: ma is kb 35%.)

( [link] )

1900 környékén Budapesten lehet, hogy a lakosság egy harmada bérlő volt, de az Egyesült Királyságban ugyanakkor a lakosság 90%-a volt bérlő és kérdés persze, hogy a könyv milyen módon "tálalja" ezt az információt. Persze a kérdéses korszakban már volt GDP különbség kelet és nyugat között ez tény. Egyébként bármilyen életszínvonal mellett is egy még jobbhoz viszonyítani, a nyilvánvalóan jobb-rosszabb figyelembe állítását eredményezi, egy jobbhoz és többhöz képest bármi rossazbb és kevesebb! Nem hiszem, hogy a nyugat-kelet GDP hasonlítgatás önmagában egy végtelen téma lenne, és inkább a mikortól és miért és hogyant lenne érdemes hozzátenni (mivel az a hoányosság benne).

Az iparosodás korában Nagy-Britanniában is vársoi túlzsúfoltság volt, alacsony színvonalú volt a lakhatás, a vízellátás rossz minőségű ami elősegítette a betegségek terjedését (tífusz, kolera, himlő). Gyorsan növekedett a városi népesség akik gyárakban dolgoztak munkajogok nélkül, a gyerekmunka is nagy méreteket öltött. A történészek nem igazán a polgárok vagyonosodásáról számolnak be, és a GDP átlagolása inkább becsapós és valójában az ipar mágnások, gyárosok és kereskedők bevételei növelték meg azt. Kénytelenek voltak számos az munkásokat védő törvényt hozni (Gyári Törvények, Factory Acts), például a gyerekmunkások napi óraszámát lecsökkenteni 12 órára (!). És ez csökkentés volt!

( [link] )

Az iparosodás korában sokan költöztek a városokba. A mezőgazdaságot gépesítették és csökkent a mezőgazdasági munkások szükséglete, a városi gyárakban viszont bővülés volt. Ez volt egyébként Nyugat-Európában máshol is, Németországban is. A sok városi tömegnek kevés volt a lakás és mindenhol kénytelenek voltak megosztozni rajta. És Németországban is!

Encyclopædia Britannica:

"Gazdasági fellendülés és egyenlőtlenségek Németország alapítóinak korszakában"

"Az iparosodás során a lakások szűkössé váltak. Egyre több család költözött vidékről a városba munka miatt. A nagy kereslet miatt a lakásárak szinte irdatlan szintre emelkedtek. Ennek következtében sok ember kénytelen volt összefogni, megosztani a bérleti díjakat és az életteret. Nagyon szűkös körülmények között éltek együtt, se víz, se szennyvízvezeték nem volt, még a fűtés is ritka luxus volt. Az emberek egyetlen szobában főztek, dolgoztak és fürödtek."

( [link] )

Na így már korrektebb a kép az 1900 környéki kelet és nyugat Európájáról.

Amúgy meg manapság mintha megnövekedtek volna a magyarokat "önsajnálatra biztató" történelmi információk elővételei, míg a pozitívumok esetén ez elmarad és egyoldalú.